Igazán szép, sokoldalú sztorit írt meg Marci a Homárnak: adva van egy überjófejként pozícionált, tegeződős kereskedőcég, egy nőkkel szemben előítéletes, és (a levelében) eléggé offenzív hangot megütő vásárló + egy nőnemű biztonsági őr + egy jó nagy kuncsaftalázás. Ha jól értjük a lényeget, az Ikában gyakorlat lehet, hogy a biztonsági őrök megpróbálják elvenni és ellenőrizni a semmiféle gyanúra okot nem adó vásárlók számláját. A magyarázat még elképesztőbb: így akarják szúrópróbaszerűen ellenőrizni a pénztárosokat. Tegeződös barátainknak javasoljuk, hogy a nagyobb látványosság érdekében átlagos szekuritisek helyett dobermannos osztagok vetkőztessenek le minden tizedik vevőt a kijáratnál, aztán végezzenek anális ellenőrzést, hátha előkerül egy, a számlán nem szereplő Ivar polcrendszer.

Múlt héten voltam az IKEA-ban, hogy kicseréljem a tévedésből más méretben megvásárolt polckiegészítőket, a projekt sikerrel is járt, nem is ez a sztori lényege, hanem az, hogy a pénztártól való távozást követően odalépett hozzám egy biztonsági őr. Aki történetesen egy ritka rosszarcú kislány volt, a Justice Security alkalmazásában. Nálam gyári hiba, de nem bírom a nőnemű biztonsági őröket. Valahogy irritálnak.

Közölte velem, hogy kéri a számlát. Kérdeztem én, hogy ugyan miért is kéri ő ezt. Mondta, hogy azért mert ők most szúrópróbaszerűen ellenőrzik a pénztárosokat. Mondtam, hogy abban az egy esetben hajlandó vagyok odaadni a számlát, ha erről az ellenőrzésről valami legalább félig hivatalosnak látszó tájékoztatást ad, amely papír alapú. Válaszként a mellettünk lévő oszlopra mutatott, és közölte, hogy a megoldás ott található. Én elnéztem balra, és egy IKEA Family reklámot láttam meg. Gondoltam is, ha ilyen szúrópróbás feltételei vannak a belépésnek, akkor nem kérek belőle, pedig alapvetően jó ötletnek tartom. Mondtam leányzónak, hogy az egy reklám, ott biza semmi ilyesmi nincsen. Mondta, hogy az oszlop másik oldala. Kértem, hogy legyen már annyira drága és mutassa meg. Megmutatta.

A táblán természetesen egy gramm szöveg nem volt szúrópróbáról. Csak annyi, hogy a táskákat ellenőrizhetik, hogy a kedves vevő nem pakolt-e be 3 doboz teamécsest, vagy 5 poháralátétet, vagy 3 energiatakarékos IKEA izzót, netán egy kisebb méretű fürdőszobapolcot. Ezek után közölte a kislány, hogy a szöveg tényleg csak a táskákra szól, de neki másra is kiterjed a megbizatása. Én erre csak annyit bírtam mondani, hogy legközelebb több sikert kívánok neki a jövőben, mert ez így nem igazán kóser. Ő már erre semmit nem mondott, hanem arrébb kotródott a másik pénztárhoz, hogy ott vegzálja tovább a kedves vásárlókat. Hátha azok naívabbak és kooperatívabbak lesznek, mint én...

Ezek után csak annyi észrevételem maradt a végére, hogy:
1. Ha az IKEA meg akarja akadályozni a lopást, akkor ezt írják ki, és szó nélkül átadom anyám oltási igazolványát is a biztonsági személyzetnek, végülis nem kötelező ott vásárolni, ha nem tetszik, ott a KIKA meg a többiek.
2. Ha valaki arra kíváncsi, hogy loptam-e valamit, akkor miért nem ezzel kezdi. Minek ez a fal duma a pénztárosok ellenőrzéséről. Én sem 20 deka szeletelt Domestost kérek a felvágottas pultnál, mert hülyének néznek.

Üdv,
Marci