A Homár még nem találkozott élőben ezzel a rendszerrel, de Renáta levele alapján arrafelé is hasraütésre bírságolnak. Elvileg az autók ablakába helyezett kilyukasztgatott parkolószelvények igazolják az előre fizetett parkolást, esetünkben azonban csalással vádolták a parkolóőrök és büntettek:

Az utolsó nyár végi szabadtéri előadást megnéztük, már csütörtökön vettünk egy köteg parkolójegyet. Aki nem tudná, a városban nem parkolóórás rendszer működik, hanem trafikokban lehet megvenni előre a jegyeket, amiből kb. 4 mm-es átmérőjűköröket kell kicsipkedni a hónapnak, napnak, órának, percnek megfelelően. Ezek a remek fecnik, még némileg perforálva is vannak a kitépést – és mint kiderült ajogtalan bírságolást - segítendő. Pénteken délután  4után a Hősök kapujánál parkoltunk, és a közeli teraszon telepedtünk le. Gondosan kitépkedtük a megfelelő köröket (ezzel, mint kiderült, nem is volt baj), és előírásszerűen az oldalsó kocsiablakhoz fogatva elhelyeztük. Mikor a parkolás lejárta előtt jóval visszatértünk, már ott mosolygott a zacsi a szélvédőn. A két parkolóőr után eredtem, akik még csak a túloldalon jártak, és szóltam, hogy valami tévedés van, mivel természetesen van jegyünk a kocsiban, azonnal közölték, hogy ott „Más lesz a baj.”

Visszajöttek az autóhoz (később ezt egyikük többször el ismondta, hogy ez milyen nagyvonalú lépés volt tőlük). Nem is értettük mi nem stimmelt, amikor közölték, ők úgy látták, az a jegy már meg van piszkálva (ott a 17-esnél). Nyilvánvaló abszurditás…így jóhiszeműen elővettük, megmutattuk az érintetlen jegyet, majd azt gondoltam, a piros zacsi visszatalál méltó gazdájához. Na itt számítottam el magam… Az egész konok, bárdolatlan „tényektől nem zavart tudattal” történt katatón érvelés nélküli tirádájuk még pszichológusként is meg tudott lepni…

Közölték, hogy küldjük be az adott címre a jegyünket (? az egyetlen, amivel bizonyíthatom az igazamat, de miért is legyen bizalmam?) ott majd eldöntik. DE MIT? A nyilvánvaló, vizuális észlelésalapján könnyedén felfogható tényeket? Férjem nem adta fel, próbált rákérdezni, hogy az esetlegnem-e volt gyanús a számukra, hogy 17-e vasárnap volt? Minek tépkedtük volnaki – még ha mindketten vízusproblémákkal küzdenek is, erre kis logikával rálehet jönni - direkt aznapra, mikor nem kell jegy? Plusz tegnap jöttünk- holnap megyünk, hát MINEK?

Félelmetes volt, ahogy a két „hivatalos közeg” hajtotta,hogy nincs megoldás, ez már visszavonhatatlan. Érvként hozták föl, hogy mennyien trükköznek a jegyekkel, nekik mennyi kocsit kell megnézni. És persze folyamatosan, hogy nekik nem is kötelességük visszajönni, és „nevitatkozgassunk, mert ebből vita lesz”. Kérdeztem, hogy a nyilvánvaló tévedésükért miért az én időm fogy a rövid szabadságom alatt, miért nekem kell levelezni, idegeskedni. Majd abba a stádiumba is eljutottunk, hogy csak arra kértem, élőszóban, mint ember az embernek mondja azt, hogy tévedett (bevallom, nekem már ez is elég lett volna, hogy megnyugodjak, és megírjam, ajánlva feladjam stb.stb.stb. a levelet, amiben kérem -mondom csak kérhetem- hogy hadd ne fizessek közel 7000 Ft-ot). Azt a viselkedést, amivel ez a két fiatalember „működött” a személyközi interakció bűvöletes folyamatában könnyen lehetne elemezni, de most hadd ne ragadjon el a szakma…

Odáig jutottunk, hogy próbáltuk az ő azonosíthatóságukat megszerezni. Közölték, hogy az nem fog menni, azonosító volt a büntetőcédulán. Hát a szerencsemalacaink a 89 és 102-es szám voltak. Mikor mondtam, hogy készítenék fotókat, mert egy kicsit bizonytalanná váltam a jogaim mások általi tiszteletben tartását illetően, azt mondták, róluk semmiképp, és eliszkoltak. Mikor előkapva a turistaszettet ezt megpróbáltam, azonnal filmezni kezdtek. Engem.

Férjem hideg mérnök-agyát irigylem, aki beültetett a kocsiba, és feltette a kérdést.

„Szerinted van összefüggés, hogy pénteken, pont azután büntettek meg, hogy a „fellebbezési iroda” 4-kor bezár, és a céges kocsin rajtavan a budapesti felirat? Úgy, hogy a jegy még nem járt le csak egy óra múlva fog, és kb. 15 m-re ültünk a kocsitól? Szóval? Hát ennyi. Majd levelezünk, Postán állunk az ajánlottal a sorban, és ez így van rendjén. Éljen 89-es és 102-es szellemi és erkölcsi fölénye.

Emberek! Ugye ez csak a ritka kivétel???? Egy különös lelkialkat….

A fejleményekről beszámolunk.

Renáta (vagy írjak csak egy számot?)