Egyelőre óvatosan kezeljük, vagyis nem vesszük készpénznek, amit Attila leírt a Gastroyalról, hiszen végül is kidobták a cégtől egy beszélgetés végén, ami abból a szempontból nem csoda, hogy felvételi beszélgetés volt, ő meg alaposan beszólt a reménybeli munkaadónak. Szóval elfogult lehet Attila, de ezzel együtt érdekes, amit leír az ismert ebédeltető cég felvételi módszereiről. Főleg érdekes lesz, ha mások is meg tudják erősíteni, hogy aki futár akar lenni, annak több mint negyedmillió forint kauciót kell letennie. Futárok, jelentkezzetek és meséljetek! Fordulatos sztori alant.

NO CIGÁNY, NO TB, NO NYUGDÍJ,  NO HAJ

Futárnak jelentkeztem a Gastroyal-hoz.

Miután elküldtem az önéletrajzomat, elég hamar visszahívtak és egy ugyancsak közeli időpontban már mehettem is az állásinterjúra. Mivel a saját autó feltétel volt, ezért előző este elmentem lemosatni az autómat, mivel úgy gondoltam, az ápoltság nem csak a jelentkezőkre vonatkozik. 11 órára szólt az időpont, előtte körülbelül tíz perccel meg is jelentem a Csepel Művek területén található telephelyükön. Bementem az épületbe, ahol a lépcsőfordulóban egy barátságtalan munkatársuk fogadott és egy adatlapot nyomott a kezembe, amit nem értettem, mivel adataimat már elküldtem e-mailben. A fénymásolt lapon ilyen kérdések voltak: Milyen területen szeretne dolgozni? Kap-e rendszeresen segélyt? stb. Miközben írtam, mellettem a munkatárs emelt hangon oktatta ki a másik jelentkezőt.

- Maga a konyhára akar jelentkezni? De Béla, maga töltse ki a lapot, ne a rokona. Az nem jó, ha ön nem tud írni! – ekkor egy kicsit elbizonytalanodtam, úristen, ide akarok jönni valóban dolgozni? – majd felém fordult:

- Na, mi az, gondot okoz kitölteni? – kérdezte.

- Én ezen már túl vagyok - én már elküldtem az adataimat, futárnak jelentkeztem.

- Ja, mért nem ezzel kezdted, a folyosó végén vannak a többiek! - válaszolta. Elindultam arrafelé, de már a csapat is felém indult, ugyanis 11 óra lett. Párbeszédünket meghallotta egy jól öltözött, kultúráltan kinéző cigány srác is, aki bizakodva felém fordult:

- Van gépkocsivezető-felvétel? Merre? Azt szeretném én is csinálni!- csillogtak a szemei.

- Akkor jó helyen jársz, épp most kezdődik a felvételi tájékoztatás - mondtam neki. Ekkor mellém ért a szállítási vezető, aki kinyitott egy ajtót és kérte, lépjünk be. A cigány srác előtt azonban megállt.

- Főnök úr, gépkocsivezetőnek szeretnék jelentkezni.

A szállítási vezető azonban így szólt:

- Éppen elegen vagyunk már így is! – majd mielőtt még kérdezett volna a srác valamit, becsukta orra előtt az ajtót. Kínomban mosolyogtam egyet, mert mielőtt beléptünk, az ajtó felett ott lifegett a cég szlogenje: „Merjünk nagyot alkotni!” Helyet foglaltunk, a terem közepén egy letakart biliárd asztal állt. A farmernadrágot viselő szállítási vezető is leült szétrakott lábakkal, majd pökhendi stílusban elkezdte:

- A konkurenciát leverjük, legyőzzük, én már 17 éve itt vagyok, hosszú hajat nem tűrjük, konzervatív cég vagyunk. Na akkor térjünk a lényegre, a munkaidőre! … Na és akkor a bér: 11% a jutalék, 17 Ft a kilométertérítés. És a feketeleves: Kb. 270.000 Ft kauciót kérünk mindenkitől, ügye, mert hát pénzzel dolgozunk.

Az első három hónapban  150.000 a fizetés, 50.000-et azonban levonunk, így a harmadik hónap végén már csak kb.120.000-et kell befizetni. Az eddigiek után egy kérdésem volt az úrhoz, ugyan miért kell ezt, nem hiszem, hogy annyian kísértésbe esnének, ha meg egy-egy emberrel ez történik, miért a becsületes többséget kell büntetni, illetve fizetnek-e erre az összegre kamatot. Az úr kezei kissé remegni kezdtek.

- Hogy ilyen  provokatív kérdést feltenni! Nem fizetünk. Ha valaki sikkaszt, mi nem fogunk évekig pereskedni! Ez jobb.

Vajon a pénzszállítóktól is 5 millió kauciót kérnek? Majd folytatta:

- Ez nem bejelentett főállás, és a TB – és nyugdíjjárulékot sem fizetjük. Természetesen aki akarja ezt, majd befizeti- magának- tette hozzá cinikusan. Mellettem egy fiatal lány buzgón jegyzetelt, majd felnézett és megkérdezte:

- És a szabadság?

- Van, mindenki annyi szabadságra megy, amennyire akar, de fizetést arra az időre nem kap!

Nem bírtam türtőztetni magamat:

- Hogy lehet ez?

-Nálunk ez a szokás.

-Ez nem szokás kérdése, minden munkavállalónak JÁR a fizetett szabadság és a munkaadó KÖTELESSÉGE a TB és NYUGDÍJJÁRULÉKOT az alkalmazottai után fizetnie!- vágtam közbe. Az úr már nagyon remegett:

- Jó, maradjál nyugodtan - szólt hozzám - de hogy te már nem leszel felvéve, az biztos. Majd gyors névsorolvasást tartott és mindenkit beosztott az első napjára - kivéve engem. A többiek felálltak, köszöntek, majd elhagyták a termet.Ketten maradtunk. Kínjában a telefonját nyomkodta, kerülte a tekintetemet, majd felállt és kezeivel kapálódzva értésemre adta, hogy távozzak. Én azonban közöltem vele, hogy főnökhöz méltatlan az a diszkriminatív stílus amit az elején mindannyiunk előtt eljátszott. Majd tudva, ennek az állásnak lőttek, már nem fogtam magam vissza:

- A társadalom is ilyen és különben is - alkalmazunk cigányokat!

- Hogyne! - mondtam - a konyhában ahol senki sem látja, de a megrendelőkkel csak árják tarthatják a kapcsolatot. Önnek, mint munkaadónak felelőssége van – nem csinálhatja ezt, vagy ha már rasszista, akkor ne az új jelentkezők előtt csinálja. 5-6 ilyen szituáció után már a cigányokat is megértem, hogyha utálják a fehéreket, munkát se találnak, egyes szórakozóhelyekre sem jutnak be, és ha ezek után agresszívé válnak, akkor meg egy jó indok, hogy mért nem alkalmazzuk őket. Illetve azt sem értettem, miért provokáló kérdés, hogy fizetett-e a szabadság és lesz-e TB-m?

Az úr nyelvét dugdosta, majd tovább remegett. Mikor már a folyosón voltam, megkérdeztem, tudnék-e a főnökével beszélni, mire készségesen úgy válaszolt:

- NEM!

- Jó, akkor majd az Interneten keresztül megkeresem a főnökét.

Próbáltam a helyszínen illetékest keresni, de nem jártam sikerrel. Talán jobban járt volna a Gastroyal, ha szóba álltak volna velem. Most azonban így járt.
 
Üdv. Attila