Fél évvel a nagy kommentvitát gerenárló csapvizes sztori után az ásványvizet elutasító kollektíva újabb tagja futott bele egy hasonló problémába. Miss Omnibone 0,042 Ft értékben szeretett volna csapvizet inni a Sir Willam Skót Pubban, de nem volt könnyű dolga.

Néhány hónapja egy kollégám írt a blogodba, amelyben egy Kálvin téri vendéglátóipari egységet emleget, akik nem voltak hajlandóak neki a déli menühöz csapvizet kihozni, mindenféle mondvacsinált okra hivatkozva (ld. az üzletvezető későbbi reakcióját, szintén megjelent a blogban). Jelentem, a környéken lévő más hasonszőrű éttermek átvették ezt az attitűdöt, és hát nyilvánvalóan nyerességszempont vezényli őket (vedd meg 400 pénzért a 3 decis Naturaquát, miközben a szupermarketban másfél liter kerül 100-ba), de azért ennyire már ne legyen válság, hogy sajnálnak egy pohár vizet.

Ma a Sir Willam Skót Pubban ebédeltem (Budapest, IX. kerület, Ráday u. 9.), amit eddig azért kedveltem, mert a többi menüzős helyhez képest valamivel olcsóbban adja a déli betevőt, mennyiségre is ugyanaz, mint másutt, továbbá a kiszolgálás villámgyors, a leves pedig nem mikróban meglangyosított, hanem forró, pont olyan, amilyennek lennie kell.

Két hölgy pincérkedett, amikor az egyiktől egy pohár vizet kértem, de kioktatott, hogy nem teheti, mert azt nekik ugyan nem fizeti meg senki, és igen magas a bérleti díj, meg egyáltalán mit képzelek. Emlegettem neki a jogszabályt, melyet kollégám is belinkelt saját posztjába, de erre azt mondta, ha mindenkinek adnának vizet, akkor jaj de mi lenne velük, meg ki fogja azt nekik kifizetni (gyanítom, a fenti jogszabályról lövése sem volt...). Kis idő múlva a másik pincérhölgytől kértem ugyanezt, ő azt mondta, hogy hát a másik vendégek panaszkodtak, hogy klóros a víz (az a másik vendég, nem én...), aztán elviharzott, hiába mondtam neki, én márpedig a csapvizet szeretem. Aztán kis idő múlva mondta, ő adna szívesen, de nem szabad, meg nem tehet róla.

Amikor fizetésre került volna sor, utóbbi hölgy, mielőtt távoztam volna, megkérdezte, "na akkor kérsz vizet, de akkor mondd a kollégámnak, hogy köhögtél nagyon és azért kérted, meg vigyázz, meg ne lássa..." (hm, egyes számú pincérhölgy a kisfőnök?), így kaptam keményen 1 dl vizet, és mivel a hölgy ilyen "kedves" volt velem, úgy döntöttem, mégiscsak otthagyok nekik "rengeteg" 50 Ft borravalót  - azt hiszem, tekintve, hogy egy köbméter víz csatornadíjjal együtt Budapesten áfával jelenleg 216,60 Ft, így egy pohár pedig 0,042 Ft-ba kerül (azaz négy fillérbe - ld. a Fővárosi Vízművek honlapját), az 50 Ft bőven fedezte a fél pohár víz árát.

És hogy miért ez a kukacoskodás? Merthogy a Sir William Pubban eddig, ha bármikor kértem egy pohár csapvizet, azt szó nélkül kihozták, szóval lehet, hogy csak a pincérhölgyek keltek fel bal lábbal...?

Ha nálam lett volna a táskám, amiben mindig van egy fél literes műanyag palack - na szóval ha én ezt a félliteres palackot megtöltöm a mosdóban vízzel, az vajon mennyi vesztességet okozott volna az étteremnek...?
Nem beszélve arról, ha mondjuk ugyanott én 1 liter vízben kezet mosok, és további 10 literrel leöblítem a WC-kagylót...?:)

üdvözlettel,

Miss Omnibone