Rendületlenül hiszünk a pozitív sztorikban, mert ezekben a fényhiánnyal és válsággal terhelt időkben igenis szükségünk van a reményre, amit egy kedves eladó, vagy egy türelmes pénztáros nyújthat nekünk. A következő történetet is végigaggódtuk, vártuk hogy mikor küldik el az anyjába a zárás után vásárolgató, kicsit problémás ügyfelet, de nem.

Kedves Homár !

Régóta olvasom a fórumozók megjegyzéseit és úgy vélem túl sokat panaszkodunk. Ezért tartom fontosnak megírni az alábbi történetem a Boldog ügyfél rovatba. Tegnapelőtt este Szolnokon átutazóban beugrottam a Corába, mivel a mi városunkban sajnos nincsen. Csak néhány apróságot akartam venni, de zárás előtt, amikor megkérik a vásárlókat, hogy fáradjanak a pénztárhoz,  észrevettem egy számítógépasztalt.

Pont olyan méretű és elrendezésű, mint amit régóta keresek, a szín is megfelelő és az árát is szerény pénztárcámhoz szabták. Néhány  percig tétováztam, hogy mint szófogadó vevő a pénztárhoz siessek-e, ráadásul észrevettem a dobozon a feliratot, hogy 60 kg a súlya. De nagyon vágytam az asztalra, ezért félve megkérdeztem a közelben szorgoskodó eladót, hogy hát lenne-e rá mód, hogy megvegyem. Ő készségesen elment egy kézikocsiért, egy kollegájával együtt felpakolták, pénztárhoz tolták.

A szintén nagyon készséges pénztáros hölgy észrevette, hogy a zöldségeimet és magvaimat nem mérettem le / Tescoban a pénztárnál mérik, itt külön/ , kedvesen mosolyogva megkért, hogy menjek vissza méretni, ő addig vár. A zöldségespultnál már nem volt eladó, már takarítottak. Megint elbizonytalanodtam, hogy akkor  visszapakoljam-e a helyükre, de előkerült egy eladó és lemért mindent. Mentegetőzésemre mosolyogva felelte, hogy semmi baj, ez a dolga.  Az előző eladó ezalatt a pénztáros hölggyel együtt türelmesen várt rám az asztalommal. Mikor végeztünk, kitolta a kocsihoz és feltette a tetőtartóra is.

Talán nem nagy dolog. De a jó esetben közönyös, rossz esetben durva Tesco-beli eladókhoz szokott lelkem végig attól tartott, hogy valaki valamilyen formában értésemre adja, hogy nem zárórakor kellene őket feltartanom. Ehelyett az összes eladó és pénztáros akivel találkoztam, mindvégig kedves, udvarias és segítőkész volt. Lehet hogy csak az ezeknek az embereknek köszönhetem, lehet hogy az egész Cora-filozófia ilyen, nálam mindenesetre igaz lett a szlogenjük, egy mosollyal több.

Ui. szeretném arra biztatni a többi Homározót, hogy ők is írjanak arról is, ha valami jó dolog történik velük.

Üdvözlettel:

egy boldog internetező az új számítógépasztala mellől