Nem, ez még nem az idei besztof válogatás, hanem egy friss, ropogós levél Andrástól, amin percek óta heherészünk. Ez úgy, ahogy van tökéletes, filmművészeti főiskolásoknak 3 perces vizsgafilmhez alapanyagnak ezennel felajánljuk.

A következő viccesen morbid eset történt velem: kisebb koccanás történt velem a múlt héten, melyben vétlen voltam, a másik fél a felelősséget a helyszínen elismerte, autóm járóképes maradt. Rá egy hétre, előre egyeztetett időpontban a vétkes fél biztosítója, a Magyar Posta Biztosító kárszakértője gálánsan kijött egy nekem kedvező helyszínre kárszemlére. Az egész kb. negyed óra alatt lezajlott, baráti hangulatban köszöntünk el egymástól.

Az úriember az út bal oldalán parkolt menetirányban, középen záróvonal. Én a jobb oldalon, a mélygarázs bejáratától, ahonnan kijöttem, pár méterre. Beszállok, mögöttem  kilométerre üres minden, hátratolatok a mélygarázs bejáratáig. Tolatnék, mert közben a
hivatásos mazsola úgy döntött, hogy egy határozott kormánymozdulattal kifordul balra, keresztül a záróvonalon, hogy az ellenkező irányban folytathassa útját. Természetesen telibe trafált, szinte az összes karosszériaelem nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Felelősségét "természetesen" (ezek az úr saját szavai) nem ismerte el. A betétlapot átnézve már meg sem lepődtem, hogy felelősségbiztosítója az Allianz. Ja kérem, lehet, hogy a Postánál dolgozik, de a saját kocsijára azért már csak nem ott köti meg a
biztosítást... Nagyjából azt a tanulságot szűrtem le az esetből, hogy ha bárkivel megtörténne, hogy vérző fejjel az utca közepén fetrengene éppen eszméletlen állapotban, ha jön a mentő, gyorsan térjen magához, és
kotródjon ki a járdára, mielőtt még kilapítja.

üdv.

András