Milán szerint a 137-es busz a város legnonszenszebb járata, pláne amióta bevezették az első ajtós felszállást. Ennek a rendszernek és egy lerobbanó busznak köszönhető, hogy legutóbb 1 óra alatt tette meg a 15 perces utat. De tényleg, ha két ellenőr is van a buszon, miért a sofőrnek kell átnézni a jegyeket?

Az a helyzet, hogy ideiglenesen Óbudára kell járnom dolgozni hetente egyszer, így pedig módomban állt utazni a szenzációs 137-es busszal. Már az elején szeretném leszögezni, hogy ez a járat a legnagyobb nókomment amin valaha utaztam, kb egysávos hegyi utakon közlekedik és 3 végállomása van, így hogyismondjam elég érdekes a vele való közlekedés. No de sebaj, ezt is meg lehet szokni, bár Hűvösvölgyön túlról odáig kibumlizni nem egy leányálom…

Történt azonban, hogy nemrégiben a szokásosnál is keményebb viszontagságokat kellett átélnem, ami a BKV úgy jegyellenőrzési gyakorlatának köszönhető. A 137-es buszt egyszerre kb 8 db utas használja, akik nyilvánvalóan szigorú felügyeletet igényelnek, nehogy elkanászodjanak, ezért innovációként bevezetésre került az első ajtónál való felszállás gyakorlata, ahol a buszvezető elvileg leellenőrzi a bérletet és mindenki boldogságban utazhat tovább.

Odaútban ebből nem is volt semmi probléma, na de visszafelé sikerült az amúgy kb 15 perces utat 1 azaz EGY óra alatt megtennünk. Kétségkívül a csillagok balszerencsés együttállása is közrejátszott a megnövekedett menetidőben, ugyanis az első busz miután beállt közölte hogy elromlott és mindenki szálljon le. A buszvezető hosszas telefonhívások után arra a következtetésre jutott, hogy a busz olyan súlyosan el van romolva, hogy csak utasok nélkül tud visszatérni az Árpád hídhoz, így otthagyta a nyakunkon a többi pórul járt utast is. Egy elúszott, gondoltam de amíg bírja az iPod és van cigim, nagy baj nem érhet…

Itt egy kb 20 perces intermezzo következett, olybá tűnt hogy a következő busz is kimarad. Végül 40 perc ácsorgás és önmarcangoló szentségelés után megjött a megváltó (AMEN) és fel is lehetett szállni. Itt térnék rá levelem valódi indítékára, hiszen ki lepődik meg azon h csak simán kimarad két busz…

A buszon a buszvezetőn kívül még volt 2 biztonsági szolgálatos arc is, ellenőr karszalaggal. Gondoltuk végre megjött a busz, majd megnézi az ellenőr a jegyeket… NEM! A buszvezetőnek kell ellenőriznie őket, mondja a security és a buszvezető már kezdi is átfésülni a bérleteket… Nekem nem volt beírva a diákom száma és a BUSZVEZETŐ AKARTA BEÍRNI mert hogy én majd biztos jól elfelejtem (WTF??) már megint elment 5 perc, mondanom sem kell… Megígértem neki, hogy itt és most beírom, csak induljunk már el… A Neo-napszemüveges buszvezető nehezen viselte, hogy e ponton elveszíti az irányítást az események felett, de beadta a derekát és elindult a busz. Az eseménysor minden megállóban megismétlődött… Hiába állt ott a KÉT ellenőr a buszon, addig egy megállóból sem indultunk tovább amíg a buszvezető minden szerencsétlen felszállónak le nem ellenőrizte a bérletét, a matricáját, a nyugdíjas igazolványát meg faszomtuggyamijét. Ez megállónként további 2-5 percet jelentett, a sofőr láthatóan nagyon élvezte, hogy végre kiélheti a teljhatalmát és megmutathatja, hogy ki a faszagyerek Óbudán.

Felmerül a kérdés, hogy ha egy ilyen derék buszvezető van a fedélzeten mi szükség van a 2 ellenőrre, akik az utat elállva asszisztálnak a jegyellenőrzési procedúrához? Hát bizony nekik is megvolt ám a feladatuk! A hegyen sok idős ember él, akik a busz magas lépcsőjére szeretnének valahogy saját erejükből felkecmeregni. Itt lépnek közbe a securityk. Látványosan kitépik a nénikék kezéből a szatyrukat, lebasszák az egyik ülésre, majd a karuknál fogva elkezdik felcibálni szerencsétlen öregeket, mert az bizonyára hatalmas segítség lesz a számukra… Én nagyon sajnáltam őket, hiszen hála helyett inkább a kétségbeesést láttam arcukra fagyni, amikor a rágcsáló-fejű biztonságis nő és a kollégája felrángatta őket a buszra, majd vérlázítóan pofátlanul képes volt a buszvezető ezek után a láthatóan 65 éven felüli mamikáktól is a nyugdíjas igazolványt kérni…

Végre valahára leértünk az Árpád hídhoz, kerek egy órámba és néhány elpattant idegembe került, de MEGCSINÁLTUK!!

Mielőtt zárnám soraimat, felteszem a kérdést: Kedves BKV! Minek van 2 ellenőr a buszon, ha úgyis a buszvezető ellenőrzi a jegyeket? Vagy még jobb, miért a buszvezetőnek kell ellenőriznie minden kurva jegyet, ha ezáltal duplájára nő a menetidő és párhuzamosan vele 2 ellenőr is tartózkodik a buszon? Ha már a Heathrow-t megszégyenítő biztonsági intézkedéseket alkalmazunk a város legnonszenszebb buszjáratán, legalább hadd ellenőrizze már a jól bevált ellenőr a bérleteket. Az idősek megalázásáról és arról a pofátlan arroganciáról már ne is beszéljek, amit több mint fél óra várakozás után el kellett viselnünk… Én értem, hogy hú akkor most jól visszaszorítjuk a bliccelést, de haver! Amíg az ellenőr a metró bejáratánál csak a nyálát csorgatja, örökké el tudok ingyen BKVzni mindenfajta stressz nélkül... Ez a terror a hegyi buszocskákon meg egy felesleges faszság...

Egy szó mint száz: én nagyon örülök ennek az új rendszernek, de ha ezt valami illetékes esetleg olvassa, üzenem neki, hogy még dolgozzanak kicsit rajta, mert nem egészen kóser…

P.S.: Néhány munkatársamtól korábban hallottam h taxival szoktak fel-le menni az Árpád hídtól, még így ferdén is néztem rájuk h mekkora sznobság már taxival dolgozni járni… hát most már meg tudom érteni. Még szerencse, hogy nekem csak hetente egyszer kell, hatalmas RISZPEKT az ott lakóknak! :)