Stevie optimista előfizetőként azon már meg sem lepődik, hogy egy tízezer lelkes településen nem tud telefonálni a XXI. században, az ügyfélszolgálatosok különböző álláspontú válaszait azonban már nem tudja összerakni. De legalább megtudtuk, hogy legalább négy különböző ember dolgozik a Telenor Műszaki Információ és Támogató Csoportjánál. Vagy csak egy, de ő nagyon unatkozik.

2004-ben költöztünk Halásztelekre, a Budapest közvetlen szomszédságában található, 10 ezeres lakosságú elővárosba. Csaknem hét évig problémamentesen tudtunk telefonálni otthonunkból, ami egyébként ennek a kedves kisvárosnak a fő utcáján, annak is a kellős közepén található. Pár hónapja azonban problémák léptek fel, a hívások sorra megszakadtak, vagy éppen el sem kezdődtek. Előfordul az ilyen – azért van az ügyfélszolgálat, hogy a műszaki hibát az ember bejelentse.

Ennek az a forgatókönyve, hogy az ember elmegy hazulról (mert ugye otthon nem igen fordul elő, hogy egy hibabejelentséhez szükséges néhány percig kitartson egy hívás), bejelenti a hibát, a szolgáltató intézkedik, majd visszajelez az ügyfélnek, hogy most már minden rendben, tessék nyugodtan használni a szolgáltatást.

Nos, miután ugyanazt a hibajelenséget több alkalommal is bejelentettük, egy héten belül négy levél érkezett a Telenortól, méghozzás ugyanarról az osztályról (Műszaki Információ és Támogató Csoport), amelyek nagyjából négyféle álláspontot képviselnek. Nézzük őket logikai rendben:

1) Június 2-i keltezésű levelében B. G. az alábbiakat írja: „Nyilvántartásunk szerint a […] címen a GSM-hálózat beltéri lefedettség mellett biztosított.” Azaz hiba nincs, az ügyfél bizonyára képzelődik.

2) Június 1-én H. V. pedig megengedőbb volt: bár hiba szerinte sem létezik, ő már nem nyilvántartásra, hanem egy helyszíni vizsgálatra hivatkozik, és felhívja a figyelmet, hogy lehetőség van kültéri antenna felszereltetésére, „melynek kiszállítási és szerelési költségeit a Telenor átvállalja,” persze magát az antennát meg kell vásárolni. Azaz hiba nincs, az ügyfél bizonyára képzelődik – de talán nem. Azért az mókás, hogy a helyszíni vizsgálat során a Telenor mérőkocsija effektíve beállt a kertünkbe, a kolléga onnan diktálta a mérési eredményeket a központba – azaz csak diktálta volna, mert persze neki is folyton megszakadtak a hívásai.

3) Június 1-én B. B. is írt egy rövid levelet: munkatársai a panaszt kivizsgálták, és „megállapították, hogy átmeneti hiba okozta a fent jelzett problémát, amelyet […] elhárítottak.” Nofene, ezek szerint mégiscsak volt hiba, még ha átmeneti is. Mondjuk az optimista kijelentést, miszerint a hibát elhárították, nem támasztotta alá a tapasztalat, mely szerint telefonálni továbbra sem igen lehet…

4) …talán azért nem, amit H. M. írt június 6-án: „Műszaki Igazgatóságunk visszajelzése alapján a korábbiakban megállapított hiba okát kollegáinknak nem sikerült felderíteni és elhárítani. A Tényleges megoldásig szíves türelmét kérjük.” Tehát van hiba, nem is éppen átmeneti, hiszen még hátra van a „Tényleges megoldás,” így nagy T-vel, és úgy tűnik, egyelőre nem vágják, merre is kellene azt keresni. Mindenesetre egy havi előfizetési díjat visszautaltak.

Telefonálni momentán még mindig nem lehet, a hibáról összevissza beszél a szolgáltató. A homárolvasók vajon váltanának, vagy sem?