László egyik előfizetését cégesre próbálta átiratni a Telenornál, de végül kénytelen volt főnökét berángatni aláírni:

Azért ragadtam klaviatúrát, mert olvastam a telenoros blog bejegyzést, és hát feltörtek bennem a nem is olyan régi emlékek. A Telenor Velem is eljátszotta méghozzá duplán ezt az akcióját. Történetem ott kezdődik, hogy 8-9 éve voltam hűséges előfizető a Pannon gsm, majd később a Telenornál. Megszámolni sem merem mennyi pénzt fizettem nekik, amivel alapjában véve másfél évvel azelőttig nem volt bajom, mivel Ők szolgáltattak, én meg igénybe vettem, így jogos volt. Aztán szinte napra pontosan két évvel ezelőtt járt egy hívatlan vendég a lakásunkba amikor is eltulajdonították az én és a feleségem mobilját, amit én még aznap le is tiltattam, majd másnap bementem az ügyfélszolgálatra, és a rendőrségi jegyzőkönyvel és hivatalos dokumentumokkal igazoltam, hogy bizony ellopták a telefonomat, mire Ők nagyon sajnálták, de a sim-kártya letiltására és újra aktiválását ugyan azon a számon csak “tizenxezer”/telefon (nem emlékszem már a pontos összegre) áron tudják rendezni amit persze nem a tolvajnak hanem nekem kellett állni. De hát mivel a készülékeinket is ellopták, így akkor venni kell azt is, és hát aláírtam az ördög ügyvédjénél 2 év hűséget, és 2 év tarifamegtartást.

Eltelt utána egy év, és szomorúan konstatáltam, hogy a tarifák egyre csak drágulnak, drágulnak és a 2011.09. hónapban aláírt ~ 5000 ft tarifa, már majdnem 8000 forint körül járt, és miután utána számoltam úgy gondoltam, hogy nem éri ez meg nekem felmondom a szerződéseimet. Elővettem a szerződéseket ahol kíváncsian kerestem a kötbér összegét majd amikor megtaláltam szomorúan vettem tudomásul, hogy sajnos nem éri meg kifizetni egy évre előre sem, mert hatalmas összeg volt (a telefonhoz és a szolgáltatáshoz képest) így úgy döntöttem türelmesen kivárom a 2 évet, és akkor mondom fel a szerződéseket.

Beírtam a naptárba a pontos dátumot, de aztán kiderült hogy nem kellett volna mert a Telenor figyelmezettet 1 hónappal a lejárat előtt hogy kedves uram, már csak egy hónap és vehetsz ingyen egy szuper jó okos telefont, persze 2 évre alá kéne megint írni. Hát nem kaptam az ajánlat után, vártam, aztán egy héttel a nagy nap előtt bementem egy kis kirendeltségbe érdeklődni, hogy mikor jöhetek felmondani, hogy ne kelljen egy fillérrel se többet fizetnem, ahol azt a választ kaptam, hogy 19.-én jár le, így 20.-tól lehet lemondani. mondtam remek jövök.

Aztán elérkezett a nagy nap, de mivel munkám miatt nem tudtam 20.-án bemenni, ami péntekre esett, így következő hét első napján fogtam magam és nyakamba vettem a vettem várost, hogy elintézzem amire már 1 éve annyira vágytam. Közben átgondoltam a történetet, és tettem bele egy csavart, mégpedig, hogy csak az egyik szerződésemet szünetem meg a másikat átíratom a cég nevére ahol dolgozom, amit később áthordoztatjuk a másik szolgáltatóhoz ahol a cégnek flottája volt.  Ehhez az ügyintézéshez beszerezetem a cégem összes hivatalos dokumentumát, és egy ügyvezető által aláírt teljes jogú meghatalmazást, és elégedetten mentem be abba a kisebb kirendeltségbe, ahol korábban jártam érdeklődni, hogy majd ott tömeg híján gyorsan és kényelmesen elintézem a dolgot. Hát nem így lett. 9 kor már ott is voltam, és amikor a mosolygós eladó srác megtudta hogy mit is szeretnék, hogy nem vásárlok, hanem “elköltözök, mindenféle kifogással elküldött a központba, hogy ezt csak ott lehet elintézni. Aztán kis beszélgetés után nagy nehezen megfűztem (az amúgy rendes udvarias srácot) hogy próbálja meg még is, amit meg is tett, de sajnos nem járt sikerrel, így kénytelen voltam még is bemenni a központba.

Amikor megérkeztem úgy fél tíz lehetett, és hál’istennek nem voltak sokan, hamar sorra kerültem, majd amikor a pultnál léve mosolygó fiatal hölgy megtudta hogy mit szeretnék, teljesen elváltozott a hangja és közölte hogy ezt nem lehet meghatalmazással aláíró személy nevében elintézni. Kérdeztem a hölgyet hogy miért nem, de nem tudott érdemben válaszolni, csak azt hajtogatta hogy nem. Amikor mondtam neki hogy a kirendeltségben túl jutottunk ezen a kérdéskörön és csak technikai problémák miatt nem tudta megoldani a kollega ingerülten azt mondta, hogy akkor menjek oda és intézzem el ott... mire én mondtam, hogy de onnan jövök, mire Ő a főnökéhez menve a terem másik végéből ordított, hogy márpedig nem lehet magánszemély számot átírni cégnévre meghatalmazásra. Aztán még megkérdeztem, hogy miért van az, hogy cégbíróságon, nav-nál, bankban és egyéb más hivatalos helyen eljárhatok teljes joggal a cég nevében de a Telenornál nem. Nem válaszolt, hanem közölte hogy csak az aláíró személy személyesen intézkedhet. Mire én fogtam és elmentem a főnökömért aki cseppet sem volt boldog, hogy el kellett velem jönnie.

Amikor visszaértünk a Főnököm a kisasszonyt kérdőre vonta, hogy miért kell neki ilyen pitiáner ügyekért bejönnie, pont erre van a meghatalmazás kitalálva, a hölgy arrogánsan annyit mondott nem kell itt pufogni durrogni... majd kértem a hölgyet, hogy jó fejezzük be a személyeskedést, és csinálja a dolgát, minél előbb túl szeretnénk lenni a dolgon, hogy mehessünk vissza dolgozni. A hölgy rákérdezett még egyszer hogy mit is szeretnék, mire én még egyszer elmondtam, és akkor felnézett és széles mosollyal közölte: JAAA! Hát ezt el lehet intézni meghatalmazással! amikor is nálam elpattant a cérna, és lehet hogy káromkodtam is egyet, mire megint a ne tessék pufogni durrogni mondat hangzott el.

Összeszorított fogakkal kértem a hölgyet hogy azonnal haladéktalanul intézze a kért feladatokat, hogy elmehessek valahova kitombolni magamat. Ekkor a hölgy közölte, hogy az egyik előfizetésemet, amit átírattam a cég nevére, egy üzleti előfizetésre, ott időarányosan kell kifizetnem a 3 napot ami eltelt az előző számlazárás óta, viszont a másik előfizetésemnél kiszámlázzák a teljes havidíjat, amiből igaz hogy csak 3 nap ment el, de kiszámlázzák, mert benne van a szerződésemben. Mondtam jó legalább az egyiket megúsztam, mire a hölgy mosolyogva közli, hogy bocsánat, de mégis kiállította a számlát a teljes hónapra, nem tudja miért de csak ezt engedte a gép.

Kértem hogy sztornózza le, mire nemleges választ kaptam, meg még mondta azt is hogy miután megkapom a csekket azt küldjem vissza egy hivatalos levél kíséretében a törökbálinti központba és lehet hogy elengedik, próbáljam meg, de személyesen még több az esélyem. Szóval már úgy voltam vele, hogy nem érdekel hogy mennyibe kerül csak végleg végérvényesen szabaduljak meg ettől a gusztustalan undorító cégtől, és a képzetlen arrogáns alkalmazottaitól. Soha de soha többet, nem megyek a telenor közelébe, és akit csak tudok lebeszélek róluk. Ez az én harcom mostantól!
 
László
Székesfehérvár