Ilyen is van: Andrást felhívta a postás, hogy merre van, mert a lakása előtt áll a csomagjával. Mivel 5 percen belül áthidalta a távolságot, a kézbesítő megvárta.

Én egy mai történetet szeretnék megosztani Veletek, ami a sok anti-Posta poszt után talán egy kis felüdülés lesz. Rövid, de velős sztori, mert nem kell sok költői kérdést feltenni, és hisztizni sem kell. Történt hogy január 21-én rendeltem csomagot Koreából eBay-en által, ami a nyomkövetés szerint szépen, békésen csordogált Magyarország felé, a váratlan fordulatot ma vette a sorsa.

Előre szeretném leszögezni, hogy nem egy kis faluban lakok, hanem egy dél-alföldi megyeszékhelyen. Napok óta örülök, hisz látom, hogy küldemény vámkezelve, hamarosan jönnie kell. Délelőtt 10 körül csörgött a telefonom, ismeretlen szám hív, felveszem, mondja, Ő a postás. MIVAN?

Küldeményem jött, csenget, de nem jövök elő, mi otthon vagyok-e? Mondtam hogy nem, de 5 percen belül megoldható a dolog, ha van annyi ideje. És kajakra megvárt a ház előtt. Átadta a csomagot, aláírtam, mindenki boldog. Utólag néztem, hogy a koreai jóember rávéste a telefonszámomat is a címzetthez.

Csak azért írom le mindezt, mert a tegnapi poszt után én is felszívtam magam, hogy ha valami bent van az ember munkaköri kötelességei között, azt miért nem lehet elvégezni. Szerintem ez a postás úr jóval felül teljesítette az elvárhatót, és számomra bebizonyította, hogy ezt a munkát így is lehet csinálni.

Ezúton köszönet az Ismeretlen, Jófej Postásnak! :-)