Elég durva sztori, főleg, ha hozzávesszük, hogy papíron az apróbetűs szerződéskötési díjra vonatkozó kitételen kívül minden szabályos. Megkérdeztük a tanácsadókat, hogy mit tehet az, aki a nyomasztás hatására aláírt egy ilyen szerződést. De persze a legjobb lenne, ha a fiatal, tájékozott unokák lelkükön viselnék a nagyik sorsát,és sokat beszélgetnének velük ezekről a dolgokról - is.

Tisztelt Tékozló Homár!

Kérem szenteljenek figyelmet egy cég üzletszerzési módjának, amely idős emberek befolyásolhatóságát használja ki Észak-Magyarországon. A hivatkozott videó tartalmaz minden információt:

Sajnos jártak a nagymamámnál is. Szintén sajnos, de ebben a formában "törvényes", amit csinálnak, a körülményektől eltekintve, ahogy elérik. 

Hogy a házaló tevékenységet bejelentették-e, azt nem tudom. Állítólag volt olyan utca, ahol 400 e Ft-ot szedtek be szerződéskötési díjként. Erőszakról nem volt szó, nagymamám szerint 'normálisak' voltak (mondhatnánk, mint minden szélhámos csaló - de nem mondjuk..) Rákérdezett, hogy Tigáz-tól, Katasztrófavédelemtől vannak-e, elmondták, hogy nem ezektől a cégektől érkeztek. Hogy hogyan tudták mégis rábeszélni a szerződéskötésre, nem tudom, megtörtént. Ha jól értettem, azzal érik el a szerződést, hogy azt mondják, ha nincs csere, valamelyik állami szerv büntet érte, de ez ugye nem igaz. Nagymamám, 86 éves, egyébként hályog miatt a tévét sem látja, de azért aláíratták vele hogy elolvasta, azt, amit fizikailag képtelen elolvasni.

Facebook-on volt, hogy novemberben 06 v 07-én Lőrinciben jártak, ott állítólag elhangzott, hogy ha nem engedik be őket akkor kikapcsolják a gázt. Senkihez nem jutottak már akkor be.

Mind a vissza nem járó szerződéskötési és kiszállási költség (amely túlzott mértékű, ha pl. önköltség alapján árazódna), mind a munka bejezése előtt kifizetendő teljes díj kérdéseket vet fel. Valószínűleg az egész túl van árazva sokszorosan. De nem írhatom, hogy tisztességtelen a szerződés, mivel az aláírt nyilatkozat miatt támadhatatlan. A szerződéskötés körülményei is tűnhetnek tisztességtelennek, de hát papír van róla hogy nem az, más bizonyíték csak elmondás. 

A pénzt már lenyelték, 'törvényesen", egyértelmű, úgyhogy nem érdekel már minket, így továbbiakban nem igazán akarunk velük foglalkozni.

Köszönettel

Egy olvasó

Megkértük a GVTI-tanácsadókat, mondjanak pár tippet a hasonló helyzetek elkerülésére, illetve arra, hogy mit tehetünk, ha mégis beleszaladtunk.

Kedves olvasó!

Sajnos, nem egyedi esetről van szó, a leírtak alapján úgy tűnik, hogy sok idős emberrel íratják alá a szerződést, és veszik el a pénzt.

Hogyan lehet megelőzni a bajt?

- Amennyiben a házaló vállalkozás munkatársai kedvesek ugyan, de sürgetnek, nem hagynak gondolkodási időt, nem adnak lehetőséget arra, hogy ajánlatukat összehasonlíthassuk más vállalkozásokéval, semmiképpen ne kössünk velük szerződést. Ezzel az agresszív, siettető magatartással éppen azt akarják elérni, hogy ne lehessen átgondolt, megalapozott döntést hozni.

- Ha hagynak is időt az átgondolásra, mindenképpen tájékozódjunk az interneten, ismerőseink körében milyen vélemények vannak a vállalkozásról, más vállalkozások mennyiért végzik el ugyanazt a munkát, illetve egyáltalán van-e szükség a cserére. Lehetőleg az informálódásig ne írjunk alá semmit.

 Mit tehetünk, ha már aláírtuk a szerződést?

-  Mivel a vállalkozás munkatársai a fogyasztók otthonában, tehát üzleten kívül kötik a szerződést, ezért a fogyasztót megilleti a szerződés megkötésétől számított 14 naptári napos elállási jog. Ez idő alatt bármikor közölhetjük a vállalkozással, lehetőleg írásban, bizonyítható módon, hogy nem tartunk igényt a szolgáltatásaira.

Az elállási jognak az a lényege, hogy gyakorlásával a szerződéskötés előtti eredeti állapot álljon vissza, tehát ennek értelmében a vállalkozásnak vissza kell fizetnie a már kifizetett kiszállási és szerződéskötési költséget is. A szerződés ezzel ellentétes szövegrésze érvénytelen, helyébe a jogszabályi rendelkezés lép. 

Amennyiben a vállalkozás az elállási nyilatkozatunk után nem hajlandó visszafizetni a kifizetett összeget, igényünk érvényesítése érdekében, a szerződéssel és a fizetést igazoló számlával, Békéltető Testülethez fordulhatunk, illetve közjegyző előtt fizetési meghagyásos eljárást indíthatunk.

Továbbá a szerződéskötés közben tanúsított agresszív, azonnali döntéshozatalra késztetés sértheti a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló rendelkezéseket, ezért bejelentéssel élhetünk a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál.

Alkalmazott jogszabályok:
- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 
- 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól