Konkrét kérdésre konkrét válasz a poszt alatt.

Kedves Homár! Kedves Gazdasági Versenyügyi Tanácsadó Iroda!

Rövid állásfoglalást szeretnék kérni az alábbi esettel kapcsolatban:

Feleségem munkáltatója éves szinten egyszeri XY Ft-ot juttat ruhapénz jogcímen béren kívüli juttatásként a munkavállalói részére. Ennek leigazolásként a munkáltatói szabály az, hogy a ruhára elköltött összegekről ÁFA-s számlát kell kérni az üzletekben/online megrendeléskor a munkáltató nevére/címére.

Az elmúlt években a vásárlások alatt ezzel semmi gond nem is volt amíg a kedvesem nem szaladt bele az alábbi problémába a H&M online megrendelés közben/utána.

A webshopjukon való regisztráció során 2 különböző címet kérnek el: "otthoni" és "szállítási".

Kedvesem a termékek megrendelése után tájékoztatta e-mailben a H&M ügyfélszolgálatot, hogy a számlát majd kéri a megadott munkáltató nevére/címére kiállítani, erre kapta ezt a választ:

Kedves YZ!
Köszönöm a megkeresésedet!
Áfás számlát nem tudunk kiállítani, viszont e-mailben küldünk számlát, amit elszámoláshoz is fel tudsz használni.
Köszönöm a megértésedet!

Ezután felhívta az ügyfélszolgálatot, hogy hogy is van ez. Telefonban arról tájékoztatta a kolléga, hogy csak természetes személy nevére tudnak számlát kiállítani ( ami a regisztráció során megadott "otthoni név/cím" ).

A kérdésem az lenne, hogy ez így rendben van? Ezt megtehetik ? Mert ha bemegyek akármelyik H&M üzletbe ott tudnak bármilyen számlát kiállítani, de online rendelés esetén nem? A különbség, hogy rengeteg termékük kb. csak online elérhető ( főleg kismama cuccok). Ezt megtehetik ?

Válaszotokat megköszönve,

Üdvözlettel:

Gábor

Kedves Gábor!

A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés részletes tartalmát jelen esetben (és internetes vásárlások esetén általában) a vállalkozás általános szerződési feltételei (ÁSZF) tartalmazzák. A vásárlás folyamatában ezeket a fogyasztó elfogadja, így ezek a szerződés részévé válnak.

Mindezek alapján jelen esetben a vállalkozás vélhetően jogszerűen járt el, mivel az oldalukon is elérhető ÁSZF szerint (lásd:http://www2.hm.com/hu_hu/customer-service/legal-and-privacy/terms-and-conditions.html):

Rendelést csak 18. életévét betöltött, gyámság alatt nem lévő, cégként nem működő Magyarországon bejelentett (postakezelési/-továbbítási vállalatok kivételével) vagy állandó lakcímmel rendelkező természetes személy adhat le.

A vállalkozás szabadon eldöntheti, hogy az elektronikus felületen kiknek biztosít vásárlási lehetőséget, az ÁSZF rendelkezése pedig jelen esetben egyértelműnek mutatkozik.

Mindössze annak vizsgálata lehet még indokolt, hogy az ÁSZF-et elfogadta-e, nem tartalmazott-e a honlap az ÁSZF fenti pontjával ellentétes, megtévesztő információt, a regisztráció során (de még az ÁSZF elfogadása előtt) céges adatot is kifejezetten meg lehetett adni. Ezekben az esetekben érdemben lehetne hivatkozni a fogyasztók megtévesztésére, vagy arra, hogy az ÁSZF adott pontja nem vált a szerződés részévé.