via GIPHY

Olvasónk igazán nagylelkűen bánik a céggel, amelyik kitolt vele, mert egyszerűen "vállakozásnak" hívja őket, pedig abszolút megérdemelnék a szégyenpadot. Gyáva nyúlként nemcsak a visszaküldött hibás terméket nem veszik át, de a leveleket sem. Arra számítanak, hogy majd rálegyint a vásárló? Százezres tételnél nem valószínű. De akkor mi lehet a fejükben? És mit tehet a fogyasztó ilyen esetben?

Szia!

Történt velem a közelmúltban egy érdekes eset, amire szívesen venném egy hozzáértő segítségét.

2 éve vásároltam egy 270 000 Ft értékű műszaki cikket, ami több részegységből áll. A termékre 5 év jótállás van, a feltételei ugyanazok, mint az 1 éven belüli jótállásnak. Az egyik, 95 000 Ft-ba kerülő részegysége meghibásodott. Ezt jeleztem a vállalkozásnak, ahonnan vettem, majd másnap a megbeszéltek szerint postára adtam a számlán szereplő címre, amely jelenleg is a cég székhelye.

A csomagot kétszer megpróbálták kézbesíteni, a postán pihent 2 hétig, majd nem kereste jelzéssel visszavitték a feladónak. Egy így összesen 4100 Ft-omba került.

A vállalkozásnak feladtam egy tértivevényes levelet, melyben a Ptk-ra hivatkozva elállok a szerződéstől. De ezt a levelet sem veszik át.

Az időközben visszakapott csomagot postafordultával elküldtem az importőrnek javításra. Ez újabb 3340 Ft-ba került. A meghibásodott részegységet elvileg cserélik.

Ilyenkor a közel 8000 Ft-nyi postaköltséget kitől követelhetem? A jótállási jegyen, amin az importőr és a forgalmazó neve is rajta van, és szerepel benne az is, hogy a jótállás körében javított/cserélt termék feladásának díja visszajár.

Balázs

Lássuk, kitől várhatja Balázs a pénzt!

Kedves Balázs!

A jótállási jegyen szerepelő feltétek alapján az eladó vállalakozás köteles a jótállás körében kicserélt termék feladási díját megfizetni a fogyasztó részére.

Ebben az esetben az igény önkéntes teljesítésének minimális a valószínűsége, hiszen a vállalkozás a részére megküldött írásbeli nyilatkozatokat nem vette át. Önkéntes teljesítés hiányában a postaköltség megfizetésére irányuló igény érvényesítésére nem marad más lehetőség, csak a közjegyző előtti fizetési meghagyásos eljárás megindítása.

Fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezése esetén a közjegyző kiküldi a fizetés meghagyást a vállalkozásnak. A fizetési meghagyással szemben a vállalkozás annak kézhezvételét követő 15 napon belül élhet ellentmondással. Ha a vállalkozás a fizetési meghagyást sem veszi át, abban az esetben azt kézbesítettnek kell tekinteni a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon.

Ha a vállalkozás nem él ellentmondással vagy a fizetési meghagyást nem veszi át, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és az abban meghatározott követelés közvetlenül végrehajthatóvá válik a vállalkozással szemben.

A fizetési meghagyásos eljárás és a végrehajtási eljárás megindításának költségeit – költségkedvezményre való jogosultság hiányában – a fogyasztónak kell megelőlegeznie. Az eljárás megindítása előtt ezért javasoljuk tehát a vállalkozás cégadatainak áttekintését a végrehajtási eljárás eredményességének felmérése érdekében.

Felhasznált jogszabályok:

- 2009. évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról 
- 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról