Tékozló Homár


Zimmer Feri örök

2017.08.11. 14:36 | Homár Hilda | 59 komment

Balatoni szálláshelyeket nézegetve derült ki számomra, hogy az egykori szocialista vállalati és SZOT üdülők üzemeltetőinek egy része - nyilván a pénzhiány szorításából előre menekülve - a berendezést gyakorlatilag változatlanul meghagyva retró felkiáltással szolgáltat díszleteket a 30-50 éves időutazáshoz kedvet érzőknek. Ez persze egyáltalán nem baj, hiszen megvan ennek a korszaknak is a maga szépsége. Az viszont komoly gáz, ha a retró a stílus helyett az ügyeskedő vendéglátás és a szocialista beletojás újjáéledését jelenti.

Zimmer war nicht frei :(((

Úgy 2 hónappal ezelõtt foglaltuk le a szállást két napra (08.04-06.) a booking.com-on keresztül Balatonföldváron, az MTVA retro üdülõjében. Nem vártunk nagyon sokat, hiszen azt gondoltuk, úgyis csak aludni járunk majd oda. Náluk találtunk 5 ágyas (családi) szobát, a hirdetés szerint hûtõvel (amiben hûl majd a reggelink és az italok), wifivel, hajszárítóval, tévével (tökmindegy), kenyérpirítóval (ez egy tök jó extra a reggelihez), terasszal, székekkel, ahol bandázunk a strandolás után. Mindezt 25 000 forintért egy éjszakára. Amirõl mi is pontosan tudjuk, hogy nem sok, de a képek alapján hangulatosnak tûnt, mi meg pont erre vágytunk, egy lazulós, barátnõs hétvégére. Egyébként meg az olcsóság sem jogosít fel senkit arra, hogy ilyen szinten verje át a vendégeket, ahogy minket.

Olvasson tovább!

Sokan bukhatják az előleget az Erzsébet-program béna lebonyolítása miatt FRISSÜLT

2015.08.05. 09:33 | Homár Hilda | 191 komment

erzsebet_1.jpg

Az Erzsébet-program alapvetően jó kezdeményezés lenne, de az idei, nyugdíjasoknak kiírt pályázata igencsak döcögősre sikeredett, ahogy azt áprilisban megtudhattuk egy felháborodott unoka leveléből. Az alábbi panasz alapján hasonlóan csalódást keltő a működés a fogyatékossággal élőkre szabott pályázat esetében is. Bár tavasszal a Heti Válasznak sem sikerült érdemi választ kicsikarnia a témában az illetékesektől, azért nekifutunk mi is a kérdéskörnek.

Tisztelt Homár Blog!

Úgy döntöttem, hogy így tárnám nyilvánosság elé az Állambácsi egyik humbugját, ami folyamatosan csak fejfájást okoz (szó szerint, mert nem szeretem, ha totál hülyének néznek és egyenesen gyűlölöm az
igazságtalanságot)! Nevezhetném akár nyíltan lopásnak is, mert pénzvisszafizetés nincs.

Az Erzsébet Programon keresztül a "fogyatékossággal élők" pályázatát nyújtottuk be párommal, aki rokkantnyugdíjas veleszületett egészségi rendellenessége kapcsán. Az igényelt és nyert pályázat alapján befizettük az önrészt, fejenként 5 ezer HuF-ot, azaz összesen 10 ezer HuFot, ami után lehet szállást foglalni. Pontosabban NEM lehet. Immáron a harmadik hónapja hiába próbálkozunk. Az elvileg 30 üdülőből az Erzsébet Program oldalán semmilyen szálláslehetőség nem jelenik meg, pedig tavaly minden zökkenőmentesen működött (kártya, befizetés, foglalás és kész...).

Olvasson tovább!

Opatija helyett Opric, Gesztenyés Kastély helyett Miko Apartman, de majdnem sikerült! FRISSÜLT! 2x!

2014.08.28. 09:06 | Homár Hilda | 148 komment

Apartmant_to_Beach_1.jpg

Sándor és családja Opatijában próbált nyaralni a Szállás.hu-n keresztül talál szuper apartmanban. A kicsit fellengzős nevű Apartments Chestnut Castle Opatija helyett azonban egy nem ott, nem úgy, nem akkora, nem olyan és egyáltalán típusú szállásba sikerült belefutniuk. Az eset külön érdekessége, hogy nemcsak Sándor, hanem a felesége is elküldte nekünk a sztorit az illetékesekkel folytatott levelezés melléklésével, így aztán csodálatos páros poszt születhetett a női és a férfi megközelítés szemléltetésére. A feleség beszámolójával kezdünk:

Tisztelt Szállás.hu Vezetősége és minden segítőkész Dolgozója!

Hosszas keresgélést követően az Önök oldalán lefoglaltunk egy minden szempontból 4 tagú családunk részére megfelelő felszereltségű, 2 hálószobás, légkondicionálós, tengerre néző csodálatos kilátással rendelkező apartmant Opatija-ban. Neve: Apartments Chestnut Castle Opatija

Olvasson tovább!

A strandon csak ne legyen mindenféle vizezés!

2014.06.27. 14:17 | Homár Hilda | 230 komment

homokozo_1.JPG

Eszter levele nosztalgikus hangulatú leírással indít. Szinte látjuk a bajuszos, szalmakalapos nagypapát, ahogy kockás kigombolt ingben napról-napra lehetővé teszi csöpp unokái számára a homokozóban való létezést. Aztán amikor teljesen elandalodunk, és el is felejtjük, hogy a Homáron vagyunk a huncut trollok közt és nem a nagypapa kertjében, na akkor hirtelen beesik a saller a magyar valóságtól. Hát ezeknek sosem volt kisvödrük gyerekkorukban és sosem építettek homokvárat _igazi_ vizesárokkal? Meg gyártottak ágyúgolyókat vagy sárfagyit a család összes tagjának? Mindig csak szitáltak meg ültek vigyázülésben, vagy mi? A Homár természetesen kiáll a dagonyázás joga mellett, a poszt megy az illetékeseknek.

Gyerekkoromban nagyon szerettem homokozni. Különösen „vizeshomokozni”, tocsogni – pocsogni, iszapozni. Áldozatkész nagypapám literszámra hordta nekünk a vizet, hogy meg tudjuk építeni a vár körül a vizes árkot, folyókat, tavakat, bármit.

Másnap reggelre ettől persze beton kemény lett a homok, ekkor jött megint az áldozatkész nagypapa, aki pár perc alatt felásta nekünk a homokozót, hogy aztán kezdődhessen minden elölről.

Olvasson tovább!