Előző cipős posztunkban röviden összefoglaltuk a vonatkozó okosságokat, de több jogszabály és tudnivaló van földön és égen, mint ami oda befért, és mielőtt a kedves Homár-olvasók agya beletört volna a sok tudásba, kimenekítettük az amúgy rém hasznos és fontos összefoglaló hosszabb verzióját ide. A hossza senkit ne riasszon el, teljesen érthető a szöveg, úgyhogy hajrá, előre a tudatos fogyasztóvá képződés felszabadító útján!

Előre kell bocsátani, hogy az alábbiakban a jogszabályi minimumról lesz szó, amelyekhez képest számos cég üzletpolitikai megfontolásból jóval kedvezőbb szabályokat alkalmaz. A fogyasztó számára kedvező irányú eltérés mindig lehetséges, és kifizetődő is, hiszen jól látható, hogy a minimum szabályok betartása önmagában már egyre kevésbé elegendő a fogyasztói elégedettség eléréséhez. Arról nem is beszélve, ha még ezeket sem tartják be. Ha egy vállalkozás úgy dönt, hogy kedvezőbb szabályokat alkalmaz, arról a fogyasztót érdemes a vásárlást megelőzően megismerhető formában tájékoztatni. Az alábbiakban mindvégig a magánszemély fogyasztó vs. kereskedő/vállalkozás/ forgalmazó relációra értendő szabályokról lesz szó. A fogyasztóval szemben mindig első sorban az a vállalkozás felel, akitől közvetlenül vásárolt! Az értékesítési láncban előrébb elhelyezkedő szereplőkre (bármennyire is bevett szokás ez a legtöbb cégnél) csak kivételes esetben lehet hivatkozni, a hibás tejesítésért az felel, aki a dolgot a fogyasztónak eladta és tőle a vételárat átvette. Lássuk a minimum szabályokat!

Mit mást lehetne erre mondani: hajrá, Kitartó WizzAir utas!

Tisztelt Tékozló Homár!

Egy érdekes történetet szeretnék Önökkel megosztani, ami szerintem nemcsak velem fordulhatott elő, de én biztos, hogy végig is fogom vinni azt a megoldásig.

2017. februárjában az a gondolatom támadt, hogy feleségemmel elrepülünk Lisszabonba és hogy ezt pont a WizzAir légitársasággal tesszük majd meg. Korábban is sokat utaztam ezzel a légitársasággal és az volt a tapasztalatom, hogy amikor rendben mennek a dolgok, akkor megbízható a cég. Az utazás 2017 novemberében lett volna.

2017. szeptember 10-én értesítést kaptam a WizzAir-től, hogy megváltozott a járatunk menetrendje és amennyiben nem megfelelő az új menetrend, akkor kérhetjük egyik opcióként a menetjegyünk visszatérítését. Én ezt az opciót választottam. A menetjegyek ára 43 ezer forint volt. Két nappal ezután kaptunk egy e-mailt, amiben 3-7 napon belüli visszatérítést ígértek.

Mint oázis a sivatagban, olyan a Homárhoz egy-egy tudatos és öntudatos fogyasztótól néha beeső levél, amiben ideális esetben frappáns panaszlevél is található, hogy kecses mankóul szolgáljon a kevésbé eltökélt vagy ügyesen fogalmazó sorstársak számára. Gabriella levele pont ilyen, ráadásul a sztorija kellően összetett, és a boldog végben való kicsúcsosodásig van itt minden a modortalan ügyintézőktől a csomagot kiszállítás helyett önhatalmúlag visszaküldő futárig. 

Kedves Homár!

Tartozom azzal a civil fogyasztóvédelemnek, hogy megosztom a történetemet, ami az ünnepi készülődésből vette el azt a másfél hetet tőlem és a családomtól, ami az ügynek köszönhetően idegeskedéssel, reklamációval és kőkemény harccal telt a fogyasztói érdekek védelmében, ámde sikerrel zárult.

Én csak egy szobabiciklit szerettem volna a mall.hu-tól a fekete pénteki akciótól megtáltosodva - háború lett belőle, egyfajta szabadságharc, melynek tárgya már nem is a bicikli volt, hanem a szabadság, a jogaim és a becsületem.

Volt a sztoriban minden: bunkó és még bunkóbb ügyintézők, egy royalos futár, aki elállt a nevemben a mall-hu-s szerződésemtől, mall-os telefonos kisasszonyok, akik felkészületlenül és a jogaimban térdig gázolva kezelték az ügyemet. A történet odáig fajult, hogy a mall-os ügyintéző kijelentette: miután egy hete várom MINDEN NAP a csomagomat feleslegesen, már nem is küldik, ha akarom, újra meg kell rendelnem, de az új áron, ami 25 ezer Ft-tal több, mint ami az előző rendelésemben áll.

Olvasónk talán kicsit túlérzékenykedte a mobilszolgáltatójánál átélt eseményeket, mert végül is nem megverni akarták, hanem egy kedvezőbb ajánlattal megtartani, de ettől még a végkövetkeztetései megfontolásra érdemes felvetések. Arra rákérdezünk, hogy oké-e, hogy 8 napot kell várni a megszüntetésre.

Szürreális szerződésbontás a Vodánál

Nemrég megszüntettem a 4 éve élő előfizetésemet a Vodafone-nál, ám ez nem éppen a megszokott módon zajlott. Sokszor mondtam már fel szerződést különböző szolgáltatóknál, így arra számítottam, hogy személyesen befáradva egy irodájukba pár perc alatt megszüntethetem az előfizetésemet, miután aláírtam 628 papírt ezzel kapcsolatban.

A Vodafone-nál azonban más volt a menetrend.

Bementem egy üzletükbe, ahol az ügyintéző a szándékom közlését követően arról kezdett kérdezgetni, hogy miért szeretném megszüntetni az előfizetésemet. Számítottam arra, hogy ezt megkérdezik – na nem mintha bármi közük volna hozzá –, ami viszont furcsa volt, hogy az ügyintéző mindeközben bőszen nyomogatta a telefonját. Amíg válaszoltam, a készülékét már a füléhez is emelte és elkezdett beszélni.

Ha a termék oké, én nem feltétlenül reklamálnék a doboza miatt akkor sem, ha ajándékba szánom, de attól még érdekes megoldás a Futárpláza részéről a ragasztóval egyben tartott ázott dobozban kiszállítás. A karcos edény viszont egész biztosan gáz, pláne, ha a minőség kötelez.

Kedves Homár!

A Futárpláza Kft.-nél történt vásárlásom történetét szeretném megosztani.

Konyhai dolgokat rendeltem a boltból. Kerámia bevonatos tepsiket, edényeket és egy kuktát. A kuktát a barátnőmnek, így nagyon rosszul érintett, hogy a doboza durván át volt ázva, ragasztószalaggal fogták össze, hogy szét ne essék. A reklamációmra azt a választ kaptam, hogy azt feltételezték, hogy "a kedves vásárlónak az ép termékre és nem a dobozra van szüksége", s küldjem vissza, ha így ez nem felel meg nekem. A visszaküldés költségét viszont nekem kell állni.

Ha az ember bioterméket vásárol, akkor valami nagyon természetes, adalék- és egyéb anyagoktól mentes dologra számít, így elvárja és megnyugodva konstatálja a no artificial flavors (mesterséges aroma nélkül) feliratot egy ilyen terméken. De vajon jót, és egyáltalán mit jelent a no natural flavors (természetes aroma nélkül) felirat egy bio rizstejen? Létezik, hogy ugyanaz a termék lapul a dobozban mindkét esetben? Ha nem, mi a különbség közöttük? És átverés vagy nem átverés, ha egymás mellé kerülnek a Tesco polcain? Egy elégedetlen vásárló kérdezett, mi meg utánajártunk. (Aroma ügyben itt egy elég jó összefoglaló a tudnivalókról.)

Kedves Tékozló Homár csapata!

Egészségügyi okoknál fogva sajnos nem fogyaszthatok tejet, ezért rendszeres rizstej vásárló vagyok. Mindig is bosszantott, hogy egy gabona alapú ital drágább a boltokban, mint a tej (az én feltételezésem az, hogy az előállítás költsége nem lehet magasabb), de ezt már elfogadtam és nem is ezt kifogásolom most.

Megvan a sztori Andrea és barátnője rendőri intézkedésbe torkolló fahéjszagolgató manőverével? A debreceni Auchan nekünk nem válaszolt, de egy helyi lapnak megírta, hogy szerinte jogszerű volt az intézkedés, viszlát. Ez is valami. Andrea életét viszont úgy tűnik alapjaiban változtatta meg az a kis kiszáradt, összetaperolt fadarabka. 

Kedves Tékozló Homár!

Köszönöm, hogy megjelentetted fahéj szagolgatásunk esetét, és azt is, hogy az áruházat megkerestétek. Esetedben mondjuk úgy tűnik fölöslegesen. Mi ezt pont ezért az előre megjósolható pofátlan, lekezelő, és gusztustalan válaszért nem tettük.

Az egyetlen ok, amiért megírtam a történetet, a tehetetlen dühöm volt.  Hogy ebben a tiltótáblákkal teli, agyonszabályozott kis országban, ahol lassan minden lépésünkre jut egy paragrafus, arra pedig egy hivatal, ami okkal, ok nélkül üldöz, büntet, saját igazunk bizonyítására kényszerít, ebből eredően az ország egyik fele abból él, hogy baszogatja a másik felét, egy szimpla bevásárlás sem múlhat el, valamely, tollvonásnyi halatommal felruházott üldöző vegzálása nélkül.