Bár a Homár radikális nézetei szerint teljesen felesleges nyugdíjjárulékot fizetnie annak, aki aláírná, hogy 60 éves kora elõtt elhalálozik, mégis szimpatikus volt ez a kiöregedett és utcára került szuperhõsöket felvonultató hirdetéssorozat, valószínûleg a Hihetetlen családos áthallás miatt.

Van egy ország és egy klub ahol egy eurós betétdíjat számolnak fel a mûanyag szuvenírpoharakra, amiben ingyen adnak szódát és visszaadják az árát, ha mégsem viszi el a T. vendég. Van egy másik ország és egy másik klub, ahol száz forintot számolnak fel a söröskorsókra, amit nem adnak vissza, hanem begyûjtik az asztalokról a poharakat, amiket amúgy elvinni sem lehet:

Barátaimmal szolid italozgatást követõen úgy határoztunk, hogy megfáradt végtagjainkat megmozgatandó elsétálunk a pécsi sörházba mulatozni. A 800 Huf-os belépõ még nem vágott senkit hanyatt, hozzá ruhatár 100 huf/ruha ár se a sör meg barátságos és iható 300 ft/korsó áron. Kértünk is azon nyomba 3-at a pultos lány meg adta is szépen üvegkorsóban. Fizetni már 1200-at kellett, mert mind megtudtuk, "a kulturált szórakozás kedvéért" 100 huf betét van minden pohárra, korsóra, köpõcsészére, hogy reggel az embernek ne az üveghegyen kelljen átmásznia négykézláb.

Vannak akik rendszeresen teszik. Krisztina a csillagok soha nem látott együttállásának köszönhetõen részesülhetett a jelenségbõl, ami esetünkben egy ukrán ivólé és annak hipnotikus doboza:

Egy igazi kuriózumra bukkantam kedves Anyósomék háztartásában. Õk a Keleti Vidék polgárai, és abban a kiváltságos helyzetben vannak, hogy Stalker-Családként az ukrán határ közelsége miatt bármikor átruccanhatnak ukrán diszkont-benzint tankolni. Egy-egy beregszászi "trip" alkalmával gondot szokott okozni a maradék aprópénz elköltése, ekkor szoktak mindenféle határon túli élelmiszerrel hazatérni. Múltkor is így tettek, és a zsákmányolt ukrán gyümölcslével kínáltak meg minket, tékozló gyerekeiket.

„Inkább az öngyilkosság” címû sorozatunkban most a lakásfelújítástól szeretnénk elvenni az Ön kedvét. Totalcaros kollégánk, RT nem tûnik szuicidnak, mégis csempézni akart, amihez az OBI-ban vett elsõ osztályú anyagot. Olvassák el a meghökkentõ sztorit, amibõl kiderül, hogy az igényes áruház olyan csempét próbált elsózni, amibõl minden egyes darab felrakhatatlanul selejtes volt. Közepesen hosszú, de igencsak megéri.

A Homár olyan megbabonázott rajongója a zsidó csajoknak, hogy régen még Hanukka-bálokba is eljárt, kizárólag amiatt. Pedig a hóra nevû debil körtánc még egy dobozgitáros beatmiséken edzett katkó diáknak is kemény próbatétel. De a szédítõ orrok látványa még azért is kárpótolt, amikor egyszer az Oroszlánkirályra hórázott részegen több tucat olyan lány, aki nem akart lefeküdni velem. Ennél összehasonlíthatatlanul jobb élmény megnézni ezt a remek fotósorozatot izraeli katonalányokról.

Kiegészítjük az Index megfigyeléseit a radikális gyalogosok akciójáról egy insider, azaz gyakorló "flashmobber", magrat élménybeszámolójával:

Se nem villám, se nem tömeg – de a mienk...

Azt hiszem, leginkább így lehetne jellemezni a ma délutáni Radikális Gyalogosok flash-mob megmozdulást. Sikerült magyarítanunk ezt is. Fél öt körül értem a Gödör elé, szemerkélt az esõ, néhány tétova figura bóklászott erre-arra, megugye a szervezõk. Csak utólag derült ki, hogy õk lennének azok, amikor egy ezeréves cimbikém rámrontott és azzal a lendülettel be is osztott a pirosak közé. Mondtam, hogy jó' van, vazze', csak még várok valakit. Azt nem mondtam el neki, hogy valamit is, mert nem híreskedem nem létezõ újságíró-tollaimmal. Fõként, hogy a sajtó jeles képviselõibõl volt így is éppen elég. Tovább bámészkodtam, be is futott a haver, hozott is magával egy félnyári felhõszakadást.

NAK Attila, a Homár extrémédesség-ügyi tótumfaktuma megint olyat lõtt, hogy azóta borsódzik a hátunk. Olvassák szakértõnk beszámolóját arról, hogyan szivárog le a haditechnika a lehúzós édességiparba.

Kõbánya-Kispesten a reptéri busz megállójától egy köpésre, az egyik trafikban bukkantam a nyalókaipar legújabb remekére. A tipikus mûanyag játékvacakok sorát gyarapító termék leginkább azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy hi-tech kütyünek látszó tárgy volt hozzárögzítve (illetve a nyalóka volt a cucchoz fóliázva).

Egy különösen tekkes naivügyfél következik, minthogy meglepõen sokan használják a Microsoft csetes alkalmazását. Olvasónk rácsodálkozik az új featúrára, azaz az "interakció nélküli fájlmegosztásra", majd kiserelt egy valag képet és csodálkozott, hogy radikálisan csökkent a vinyó kapacitása:

Megjelent a Windows MSN legújabb verziója, amelyet Windows Live Messenger névre kereszteltek. A névadás telitalálat (mintha a Jocó gyereket Jószefre neveznék.). A biztonság kedvéért a névhez – dr. phil. Phd, MBA, stb - odabiggyesztették a béta jelzõt, ami ugye azt jelenti, hogy ezen még van mit fejleszteni. Azonnal letöltöttem az újdonságot, hátha forradalmian új megoldásokkal találkozhatok. Nem tévedtem: az új MSN Messenger feltûnõen új pontja a fájlmegosztás partnerekkel. A jóindulatú szándéknak felállva tapsoltam: miért kellene nekem bizonyos fájlokat rátukmálnom a beszélgetõ partnereimre (pl. a tegnapi buli 83 fotóját egyenként elküldeni), ha ezeket meg is oszthatom velük, oszt vigyék ha kell.

Azon a kedves olvasóink számára, akik szerint csak a Nemzeti Biliben levõ szar kavarásához értünk, itt egy kedves esti mese, amely korhatár nélkül olvasható.

Tavaly, a Ferencvárosi Ünnepi Játékok alkalmával tévedtünk a Bakáts térre, egy olasz nyelvû operahaknira, hogy meglehetõsen kezdetleges nyelvtudásunkat teszteljük. A Tosca (nem a gépzenei társulat) volt mûsorra tûzve, aminek a történetét valszeg minden kedves homárista ismeri. Zanzásítva: adva van egy Cavaradossi nevû izgága festõ, aki a fennálló törvényes rendet támadja, de elnyeri méltó büntetését, sortûzre ítélik. Tosca nevû nõje megmenthetné, ha egy csekély szívességet tenne a Scarpia nevû rendõrfõnöknek, de a gaz terroristanõ dalra fakad és leszúrja a legitim hatalom képviselõjét. Ennél a pontnál eléggé el nem ítélhetõ módon és nagyon röhögtünk, mert számunkra érthetetlen volt, hogy egy meglehetõsen érett (sõt túlérett) hölgy, sok-sok fölös kilóval a hátsóján, a helyett, hogy örvendezne a soron kívüli kufircnak, miért folyamodik ilyen radikális konyhakéshez. A nézõk biztatására idõ elõtt távoztunk, és mivel a rasztafari edzésbõl kifolyólag igencsak megehültünk, betértünk a közeli Tompa utcában levõ két giroszos boltocska közül az egyikbe, amit azóta sem bánunk.

Okapi olyat talált, amivel elég magasra tette a mércét a Homár autós tahósági toplistáján. Esetleg egy babakocsit toló nyugdíjason fékezõ kamionnal lehetne ezt überelni, de azt meg lenyúlná elõlünk a nemlétezõ bûnügyi rovat.

A Legdurvább Autós Tahóságok versenyébe szeretném nevezni ezt az újpesti pályamûvet, bizonyítandó, hogy nemcsak drága gengszterautókkal lehet hiperbunkóagresszívnek lenni.