A pórul járt Szigetjegy-vásárlók sirámára reagált a TEX-jegyiroda ügyvezetõje, hogy végül megoldották a szituációt, mindenki örülhet:

Az érintett vásárló valóban az utolsó pillanatban próbált meg jegyet venni 2 másik társával együtt az interneten keresztül. Másnap, mikor le kellett zárnunk a jegyértékesítési riportot a Sziget felé, megpróbáltuk felkutatni az érintetteket, hogy annak ellenére, hogy nem fizették még ki a belépõket, biztosíthassuk számukra a kedvezményes árú jegyeket. Mivel azonban ez nem sikerült, kénytelenek voltunk nem eladottnak tekinteni a tiketteket.

Emõke hívta fel a Homár figyelmét a VG cikkére a mézhamisítókról. Talán nem akkora meglepetés, hogy mint minden jó magyar terméket, a mézet is felütik cukorral és egyéb adalékanyagokkal. A vizsgált 45 termék kétharmadában állapítottak meg mézidegen anyagokat, amiért sok esetben a hazai forgalmazó/palackozó a felelõs. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület oldalán van egy jófajta táblázat pdf-ben a nagyobb üzletláncokban található hamis mézekrõl.

Szájhagyomány útján tudja a Homár, hogy a kenderszármazékok fogyasztásának milyen hatásai vannak, de Géza kicsit szkeptikus volt, amikor meglátta ezt a kendermag-kivonatot:

Szerintem ez a szer megérne egy bejegyzést. Én maximálisan támogatom a kannabisz alapú gyógyszereket, de gyanítom, hogy ebben max. annyi zöld van, ami az itt-ott kapható kannabisz-levéllel díszített csokikban vagy üdítõkben, azaz: semennyi.

A félreértést valószínûleg az okozhatta, hogy Géza vélhetõleg összemosta a kender thc-tartalmú, szmókolásra használt virágát a maggal. A kender magjából olajat nyernek, aminek pszichoaktív tartalma zéró, viszont telítetlen zsírsavakban gazdag. Múltkor már vázoltuk a kender széleskörû használhatóságát, így azt most kihagynánk.

Viszont ha már témánál vagyunk - csak hogy teljes legyen a képzavar -, ajánlunk egy videót, mintegy fogyasztóvédelmileg: Rendõrök, akik legalizálnák a drogokat.

Többen javasolták a Google-ös Attilának, hogy kérjen papíralapú árajánaltot egy olyan cégtõl, aki viszonteladná neki az AdWords szolgáltatásait, de a probléma nem innen adódott. Maga a rendszer olyan, hogy óvatos becslésnél pontosabban nem lehet elõre árajánlatot adni, hiszen valós idõben változnak az árfolyamok, mint a tõzsdén. A Google Magyarország válasza:

Bár nagyon környezettudatos cég vagyunk, de a papíralapú árajánlat hiányának mégsem ez az oka. A valós ok egyszerûen abban keresendõ, hogy a Google AdWords egy az eddigiektõl eltérõ, szinte tökéletesen mérhetõ és hatékony hirdetési módszer, melyben a hirdetõ pontos költségeit a saját hirdetésének fogyasztói által megítélt relevanciája, hasznossága, illetve a piac más szereplõinek viselkedése is befolyásolja. A fentiek értelmében elõzetesen nem tudunk a máshol megszokott módon árajánlatot adni egy Google AdWords hirdetésre, azonban természetesen a teljes hirdetési költség elõre meghatározható, mégpedig a maximum kattintási költség (CPC), a maximum megjelenési költség és a napi költségkeret beállításával. Azaz konkrétan megadhatjuk, hogy naponta mennyi pénzt akarunk költeni hirdetésre. Ezek a beállítások bármikor szabadon megváltoztathatók.

Egy újabbb tipikus éseztígyhogy-jelenséggel sokkoljuk a T. olvasótábort. Attila interneten rendelt két hetijegyet a Szigetre május 10-én, amikor még épp akciós áron ment. A rendszer visszaigazolta az árat, de amikor át akarta venni, be akartak vasalni rajta még 10 rugót, mondván a számlájukra május 10. után érkezett a pénz:

2007 május 10.-én a T-online jegyiroda oldalán: vásároltam 2 db Sziget hetijegyet 2x25000 Ft-os áron, melyrõl a rendszer visszaigazolást küldött A visszaigazolás instrukciója alapján pár percen belül átutaltam az 50.400 Ft-ot a megadott számlaszámra. A jegy átvátelét 2007. május 15.-én megkíséreltem a megjelölt Andrássy úti jegyirodában. Azt az információt kaptam, hogy a jegyekre rá kell fizetnem 10.000 Ft-ot, vagy visszautalják a pénzt 2 héten belül, mert a pénz már május 10. után érkezett meg a TEX számlájára. Számomra egyik megoldás sem elfogadható, ragaszkodom a 2db. 25000 Ft-os jegyhez, melyeknek megvételét teljes mértékben az online jegyrendelésben megadott instrukciók alapján bonyolítottam. A megrendelés során a rendszer semmilyen információt nem adott arra vonatkozólag, hogy bármilyen plusz ár esedékes, ha valamit nem teljesítek, sõt 3 napon belüli utalást említ.

update 14:09 Mások is megszívták ugyanezzel a módszerrel. Az alábbi levelet a TEX után a fogyasztóvédelem is megkapta:

Aki eddig nem fizetett volna be büntetést, már ne is tegye, merhogy... töttörömtöröm... "a bíróság elõtt a Centrum Parkoló Kft. nem tudta bizonyítani, hogy parkolóóráik, fényképezõgépeik hitelesek lennének. Az ügyvéd elsõ fokon pert nyert a cég ellen. A nem hitelesített fõvárosi parkolóórák adatai alapján nem büntethetõk a lejárt parkolójegyû autósok. Kideült, a társaságok nem ellenõrzik, hogy pontos idõt mutatnak-e a parkolóórák, és jól vannak-e beállítva a bizonyítékként használt fényképezõgépek órái"... töttörömtöröm... "az ügyvéd szerint nem szükséges befizetni a büntetést, bárki hivatkozhat a nem hitelesített adatokra."

Ki lesz az elsõ, aki teszteli?

Ha eltekintünk az alábbi szituáció magától értetõdõ (ez milyen furcsa szó) megoldásától, egész vicces, ahogy playfrog próbálta lemondani a régi világ kötelezõen termékkapcsolt ADSL-telefonvonalát, de a saját számát sem tudta meg:

Szerettem volna megszünetetni az internet-elõfizetésemet és a hozzá tartozó telefonvonalat, mert ugye a liláknál telefon nélkül nincs internet és persze nem olcsó. Felhívtam tehát a T-Comot a munkahelyemrõl, és megkérdeztem, hogy mi a módja a lemondásnak. Náluk az a szokás, hogy írásban küldjek egy lemondó nyilatkozatot, de nekik nincs erre nyomatványuk, szóval szabad fogalmazásban kérték. Mellékesen megjegyzem, hogy a T-Online-nak van lemondoó nyilatozat formanyomtatványa. A lényeg, hogy kérték, írjam bele a telefonszámomat (és szokásos azonosításhoz szükséges információkat), merthogy az is kell. (Az ügyfélazonosítóból, nem derül ki a szám, gondolom én.) Ekkor megkértem a kedves hangú diszpécserhölgyet, hogy hát nem igazán tudom, mert nem használtam, és csak azért volt vonalam, mert anélkül nincs net. Kértem, hogy árulja el a számot, hogy még a mai napon el tudjam küldeni a nyilatkozatot, de azt mondta, hogy titkosítva van a szám ezért nem árulhatja el...

Szerintetek?

 

Egy vicces kis kitérõ két megérdemelt gyalázkodás között, hogy a BBC két újságírója 6 hónapra beépült különbözõ Sainsbury's és Tesco üzletekbe Angliában, ahol megállapították, hogy gyakorlatilag folyamatosan újracímkézték az épp szavatosságukat vesztõ cuccokat. A félóránként megkövetelt pult- és eszköztisztítást a rangidõs vezetõk nonszensznek nevezték. Olyannyira tojtak a húsok megfelelõ hõmérsékleten tárolására, hogy a pulton félig megfõtt cafatokat is visszadarálták a többi közé és ment a nyugdíjasoknak. A húsok gyakran töltöttek az elõírt fél óránál többet hûtés nélkül, amiket csak akkor dobtak ki, ha már szaguk volt.

Szegény BBC, ha olvasná a Homárt, megspórolhatott volna egy csomó melót. (Amúgy a Whistleblower-epizód ma este nálunk 10-kor megy a BBC One-on, de tuti felrakják utána mindenhova.)

update: az Index is feldolgozta a hírt.

Magasröptû humáninterakció bontakozott ki a tévesen lopottnak vélt belga autó kapcsán válaszoló fõtörzszászlós megjegyzései nyomán. A válaszreakciókból emelünk most ki néhányat, elsõként az igazoltatott András reakcióját:

Azt gondolom, hogy a reagáló személynek köze sincs a rendõrséghez, mert el nem tudom képzelni, hogy ilyen mentalitással valakit alkalmaznak szolgálatra. Egy egészséges társadalomban a rendõr nem gondol valakinek a lelövésére, mégha Amerika oly csábítóan könyelmûnek tûnik is. Ne felejtsük el, hogy nem próbáltam megszökni, nem támadtam meg a rendõrt, nem volt lopott az autó és mint ember próbáltam vele kommunikálni. Ja, és még valami... Miután az alaphang is az volt, hogy "most aztán megszívod kisöreg", nekem sem volt kedvem jópofizni. Talán érthetõ.

Ijesztõ a gondolat, de egyszer csak az jutott eszembe, hogy a gépemben lévõ egymillió digitális fotó egy részét kiprinteltetem, méghozzá rögtön egy komplett album formájában. A következõ nyilván a szivarka és a golfklubtagság lesz. A helyzet annyira nem vészes azért, lehet, hogy egyelõre csak egy összehasonlító cikket-tesztet csinálok a piacon lévõ hasonló szolgáltatásokról. Tök véletlenül egy darab ilyet ismerek, a szellemes elnevezésû Fotóalbumszerkesztõt, de nyilván akad hasonló még ezer. Ha valaki használt már ilyent, kérem, írja meg a címét a Homárnak – nem a sajátját, a szolgáltatásét – hadd teszteljünk minél szélesebb kört! Elõre is köszönöm.