Megnyugtató, hogy a népszerű fapados cég nem utazik direkte a papokra. Nemrég ugyanis, a Jól megszivatott egy papot a Wizz Air című posztban egy szeminarista kalandjait olvashattuk, aki érvényes jeggyel és 2 órával az indulás előtt már a reptéren volt, több társával együtt mégsem jutott fel a gépre. A rémtörténet hatására írta meg most N. A saját kálváriáját. Idén február 13-án ugyanis pontosan ugyanez történt vele, csak ő másnap (egy újabb jegy kifizetése után) feljutott a következő gépre, cserébe láthatott utast leordító stewardesst. Panaszaira a cég persze azóta sem válaszolt, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság pedig lepattintotta a panaszosokat. Sztori hajtás után.

Elolvastam szegény reverendás barátunk történetét e kellemes céggel, és nem hittem a szemeimnek. Azt hittem, a mienk egyedi eset, de ezek szerint nem. Velünk ugyanezt megcsinálták február elején, 13-an ragadtunk Rómában! Érvényes jegy, 2 órával korábban kint (Fiumicino), üdítő sorbanállás - a hölgyeknek szinte "égett" a keze alatt a munka, talán ezért is kellett olyan sokszor elhagyniuk a helyüket és felfüggeszteni a munkát, meg telefonálgatni - majd a pofára esés, amikor az orrunk előtt bezárt a bazár, s otthagyott minket a Wizzair, kottára ugyanúgy, mint az olvasott esetben. Se elnézést, se bocsánat, saját mobiljainkról felhívtuk az itthoni irodát, ahol hosszas és számunkra igen olcsó cseverészés után annyit tudtak nekünk segíteni, hogy ÚJRA megvetették velünk a hazafelé útra szóló jegyeket, a másnap reggeli gépükre. És csók. Egy egész nap a reptéren, éjszaka a padokon, kaját oldd meg, ahogy tudod, miután kiélvezkedted magad Rómában (olcsó hely), és kifizetted a maradék pénzedet egy újabb jegyre. A másnapodat (hétfő) Olaszországból intézd el, beszéld le főnökkel, hogy bocsika, de holnap nem mész, még egy kicsit Rómában maradsz, és egyéb programjaidról (pl.: gyerekeid) is onnan intézkedj. A legérdekesebb mégis a másnap reggel volt. Miután nem mertük (meg nem is igen tudtuk miből) elhagyni a repteret, mi voltunk az első sorbanállók. A chekkolós hölgy igen friss memóriával rendelkezett, így rémlett neki még az előző reggel, így véletlenül sem mivelünk kezdte a sort. Mindegy, feljutottunk a gépre, elhelyezkedtünk, majd amikor a kapitány közölte az utasokkal, hogy kis késés várható, mivel vannak lent rekedtek utasok, akiket meg KELL várnunk, akkor kicsit elszakadt a cérna. Hogy is van ez? Ma bal lábbal keltem fel, vagy nemet mondott tegnap este az a kis szőke, akkor most rossz kedvem van, és itt hagyom az utasokat (akik mellesleg tejeltek a szolgáltatásért, és minden rájuk vonatkozó játékszabályt betartottak), másnap meg minden oké, helyreállt a lelki békém, hát akkor megvárom őket, legyen egy jó napjuk. ??? Szóval erősen érdeklődni kezdtünk az utaskísérőktől az anomáliákról. Mi még szerencsésnek mondhatjuk magunkat a férjemmel, mert olyantól kérdeztünk, de a hátrább ülő sorstársaink csak kapkodtak a parókáik után, úgy leordította őket a bájos és szolgálatkész stewardess. Ez ám a kiszolgálás! Természetesen földet érés után azonnal panaszunkkal fordultunk a Wizzair megfelelő helyére (ahol csak írásban vagy e-mailen lehet nyavalyogni) először egyenként, majd tömegesen. Azóta sem kaptunk választ, lassan május vége van. Úgyhogy a póruljárt szeminarista se reménykedjen semmiben, nagy ívben le vagyunk .... részükről. Mivel telefonon leráznak a call centerben (én már próbáltam velük emeltebb hangon is társalogni), lehetetlen velük felvenni a kapcsolatot. Nem létezel számukra. Ezek után azért megkérdezném, hány ilyen vagy ehhez hasonló eset fordult már elő ennek a fantasztikus cégnek a praxisában??? Forduljunk közösen bírósághoz? Ugyanis ma Magyarországon NINCS nekik felügyeleti szervük (próbálkoztam a Légügyi Felügyelettől a PSZÁF-en át a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságig), akiknek jogkörük lenne ebben az ügyben eljárni a Wizzairrel szemben – legalábbis ezt a meghökkentő választ kaptam végül az NFH-ban egy hölgytől. Akik szintén nem vették a fáradságot, hogy írásbeli panaszomra rámozduljanak. Csak miután telefonon is rájuk kérdeztem. Jól működnek itthon a dolgok. Végül arra a fantasztikus döntésre jutottak, hogy mivel a kérdéses eset nem Magyarországon történt, így az olasz fogyasztóvédelemhez kell fordulnunk. Fordultunk is. Egy készséges hölgy (az NFH-tól) elküldte írásbeli panaszunkat az olaszoknak, azóta sincs semmi hír. De igazából nem is értem, hogy mit várunk az olasz hatóságoktól??? Ejnye-bejnye? Tiszta agyrém. Egyszóval, azóta sincs semmi válasz a Wizzair részéről, de hál' Istennek, mástól se. Utolsó kínomban már a médiát is „kipróbáltam", üdítő változásként a Hír Tv-től jött ma egy megkeresés, miszerint érdekelné őket az ügy. Mindkettő is (elmeséltem, hogy ez nem egyedi történet). Így hát ezúton is arra szeretném kérni a – szintén – póruljárt fiatalembert, amennyiben ő is szeretné valamilyen módon „megoldani" az ügyet, vegye fel a kapcsolatot. Velem, vagy a Hír Tv-sekkel. Esetleg a többi utastársat is megkérdezheti. Minél többen vagyunk, az nekünk annál jobb. Talán mégis csak lesz valami eredmény…? Ja, és jól meggondolni, hogy utazol-e Wizzairrel!!!