30 millióra büntette a Versenyhivatal az Auchant azért az arcátlan hazugságért, amit minden hipermarketlánc minden egyes akciós újságjában folytatólagosan elkövet, miszerint olyan cuccokat hirdetnek fantasztikusan jó áron, amiket eleve egy pillanatig nem lehet kapni sehol. Részletek itt. A magyar naiv ügyfelek egérrel, macskával és sok-sok egérürülékkel szoktak találkozni a hipermarketekben, az angoloknak ebben is jobb, náluk a normál fauna része a csinos tarantula is. Borzongató pók itt.

Krissal talált egy vicces hirdetést egy 22 éves Volvóról, amit egy sűrű A4-es oldalnyi alkatrészcserével próbálnak eladni. A tulaj 2 év alatt saját számításai szerint 486 ezer forintot költött rá, úgyhogy csak most, csak 490-ért olyan, mintha új autót kapna!

A tudatos fogyasztó kiszolgálása, valódi "Svéd acél" Volvó, eredeti magánkézből! Ismerősöm bukkant az alábbi csodahirdetésre, amely példaértékűen sorolja fel a gépjármű alkatrészeit és rá költött alkatrészárakat. Két dolog jutott hirtelen eszembe, azon kívül hogy automatikusan minősítettem heveny röhögőgörcs mellett az autó árát. Az első, hogy elfelejtette avultatni az alkatrészeket, ha a biztosító teszi, tegye ő is. A második, hogy hol van az a zseniális szerelő, aki rávette, hogy ennyit költsön egy 86-os Volvóra, ami kiemelném, valódi "Svéd acél".

A levélíró története szerint ha büntetni kell, akkor felnőttként kezel egy gyereket a BKV, amikor pedig a büntetését személyesen szeretné befizetni, de kiderül hogy elvesztette a csekket, akkor üvöltve zavarják el az Akácfa utcából. És még a rendőr sem segít.

Fiamat megbüntették a villamoson, mert nem volt nála az egyébként érvényes bérlete. Rendben. Felírták az adatait, az ellenőr egyébként nem ajánlotta fel a helyszíni bírság megfizetésének lehetőségét, holott a BKV honlapján azt olvastam, hogy elvileg ezt meg kell tennie. De lehet, hogy gyerekeknél ez nem kötelező - elfogadom. Na most a gyerek itt követte el az első óriási hibát, ugyanis a SÁRGA CSEKKET amit kapott, izgalmában úgy elrakta, hogy később nem találta meg.

Aki véletlenül nem kapta meg mailben, az itt nálunk is nevethet a Cerka blog találatán, a Jean Paul Sartre-ot megszégyenítő biztosítós kárbejelentő lapon. Annyi pompás, hogy tök mindegy, úgymond "valódi"-e.

Szegény Rékucot szívatja a Vodafone: először semmilyen elektromos kommunikációs csatornán nem tudta megkérdezni a szervizt, kész van-e már a telefonja, két héttel később pedig kitalálták, hogy már 2 hete kész van, csak nem tudták elérni. Viszont 8 nap után 400 forint a napidíja az elkészült telefonok tárolásának:

Ápr 9-én leadtam a telefonomat az Arena Vodaszervizben. Szóbeli ígéretet kaptam 2-3 hetes javítási időről. A 3. hét végén telefonáltam az üfsz-re, hogy mizujs. Nem tudtak mondani semmit, továbbították a kérésemet a társosztálynak. Továbbá azt javasolták, fáradjak be az Arena Plázába és érdeklődjek, kész van-e a telefonom. Puffogás, duzzogás, várakozás.

Íme itt egy remek optikai hirdetés a Nőklapjából, azt hiszem, kommentet nem kell írnom hozzá.

Üdvözlettel:
Rorina

Ön félreérti. A hirdetés régies nyelvezetével arra utal, hogy a lézerezés nem is az a modern huncutság, ahogy a maradiak beállítják. Egyes források szerint már Gyulai Pál is lézert használt, amikor a Normafánál, Gróf Berzeviczy Arankára célozva, a "nuna" szót véste egy juharba. Jókai Mór emiatt éveken át "nindzsának" szólította az idős mestert.

A nőstényhomár anyukája hétvégén Siófokról Szántódra szeretett volna utazni és egy olyan jelenséggel találkozott, amihez hasonlót sem hallottunk évtizedek óta. Úgy látszik a Kapos-Volánnál nem a menetrend, hanem az ismerősök, rokonok, üzletfelek érkezése szabályozza a buszok indulását.

A siófoki vonatállomáson a 17:35-ös buszt ajánlották, mivel a következő vonat csak 18:00-kor indult. Átsétáltam a Kapos-Volán pályaudvarához, ahol a kiírás szerint is 17:35-kör indult egy járat Szántódra. Fél körül a busz be is állt a megállójába, ahol a többi utassal együtt felszálltam rá. Az indulás időpontjában azonban a sofőr a következő tájékoztatást nyújtotta: "Kedves utasaim,a busz csak 18:00 órakor indul, mert meg kell várnunk a Pestről érkező csatlakozást és az csak akkor ér be."

Hányszor húztam el robogóval az Akácfa utcai bangladeshi büfé előtt, hogy most már legközelebb tényleg beülök, mert annyi jót hallottam róla ismerősöktől. Na, bár beülni még mindig beülhetek, de a dolog már nem ugyanaz, a tulaj-szakács Mimmót a magyar hatóságok ugyanis kiutasították az országból. Budapest amúgy is szenved az indiai szubkontinens konyhájának alulreprezentáltsága miatt, úgyhogy a Homár teljes páncélszélességgel kiáll a deportált currybajunok mellett. Itt fel lehet iratkozni hírlevélre az ügyben, a sztori teljes terjedelmében a Chew.hu-n olvasható.

Mi általában csak nevetve hüledezünk, de a karok nélküli utas ügyét - pontosabban nem is magát az ügyet, mert az egy Homár-olvasónak több mint természetes - szóval nem is az ügyet, hanem a BKV sajtóosztályának dermesztő reakcióját olvasva most már tényleg félünk egy kicsit a metrón. Ha ugyanis az a hivatalos vonal, hogy a legképtelenebb ügyben is megvédik az "ellenőr" és "biztonsági őr" néven alkalmazott zombihadsereget, akkor a föld alatt és felett tömegközlekedési járművön bármit lehet. Hogy ez a "bármit lehet" nem üres szóvirág, pompás példa Boróka sztorija, akinek a szeme láttára dobtak ki rejtőjenősen nagy ívben egy alvó utast egy metrókocsiból. Tippversenyünk kérdése: az ellenőrök mikor kezdenek véres embervadászatot indítani, csonkoló szerszámokkal az utasok ellen?

Onimusha fotózta a mulatóhely vizeldéjében a klasszikus háromfarkú férfit. Levélírónk a helyszínt "pissoure"-nak nevezte, amiről eszembe jutott az a hihetetlen esemény, amikor pár napja viccesen nagyfejű kiskutyát láttam a metróban és megkérdeztem a kábé 13 éves gazdáját, hogy milyen fajta. "Bordeaukszi dog keverék", hangzott a szabatos válasz.