A Homárt még a fizikai erőszaknál is jobban bosszantja az echte magyaros, dölyfösportás-mentalitás. A mikrohatalom kéjes érzése és az ebből fakadó kicsinyes csicskáztatás. Ennek extrém szemét példáját mutatta be a minap egy centrumos-közterületes parkolóőr páros a Fiumei úti baleseti ambulancia környékén. A főszereplők egy magát nemrég összezúzó, orvostól orvosig rohanó terhes anya, a férje, a tilosban leparkolt Suzuki és a két portáslelkű fickó. Sztori alant, amint megérkezik a videó is, rögvest beposztoljuk. Ja, a levelet a Centrumot elvileg felügyelő kerületi jegyzőnek írta a leendő anya.

2009. június 15-én sajnos történt egy baleset 23 hetes terhesen reggel 8 órakor indultam dolgozni, amikor is a lakhelyünkön a lépcsőházban elcsúsztam és 3 lépcsőfokon keresztül csúsztam a gerincemen lefelé a lépcsőn.

Ezen balesetet követően a vőlegényem Y. Zsolt kb. 8:30–kor bevitt autóval a Fiumei úton lévő baleseti Ambulanciára, ahol az épület körül, az ambulancia Gázláng u. felöli bejáratának közelében nem volt parkolási lehetőség. Az állapotom miatt (a legfontosabb, hogy nem tudtuk, hogy a kisbabánknak lett-e valami baja, veszélyben van-e az élete, valamint a bal oldalamon zúzódások voltak, a bal lábamra alig bírtam ráállni és zsibbadt a balkezem és enyhén sokkos állapotban voltam, csak sírtam), ezért az ambulancia közelében csak olyan helyen tudtunk megállani az autóval, ami nem szabályos (hangsúlyozom, hogy sem az autós, sem a gyalogos, sem mozgássérült jármű és sem a mentő forgalmat nem akadályoztuk). Abban a helyzetben sem én sem a párom nem foglalkozott azzal, hogy az autóval hol sikerül megállni, csak a baba és az én egészségem miatt aggódott. Úgy gondolom, hogy abban a helyzetben senki nem foglalkozott volna az autó szabályos parkolásával, mert egy emberi életről volt szó.

A parkolást követően bementünk az Ambulanciára, ahol kb. 30 perces várakozás után megtörtént a vizsgálat, ahol az én állapotomról megállapították, hogy nem történt törés, a babát nem tudták megvizsgálni és javasolták, hogy menjünk át a nőgyógyász szakorvosunkhoz, aki a Bajcsy Kórházban dolgozik és ott nézessük meg a babát. Ekkor elindultunk az épületből kifelé, amikor is messziről észlelte a párom, hogy a kocsin rajta van a kerékbilincs, odaértünk a kocsihoz, amikor a szélvédőn lévő papíron találtunk egy telefonszámot, amit a párom 9:13 -kor felhívott, hogy azonnal jöjjenek ki és szedjék le a bilincset, mert át kell mennünk a Bajcsy Kórházba, ami a X. kerületben van. Ekkor még mindig nem tudtuk, hogy a babánk élete veszélyben van-e, emiatt egyre jobban aggódtunk. Eltelt 10 perc még mindig nem érkeztek ki, ekkor már én zokogva telefonáltam, hogy jöjjenek már, mert egy emberi életről van szó – amire a diszpécser hölgy azt mondta, hogy tegyük le és megsürgeti, hogy jöjjenek a kollegák leszedni a bilincset.

Ekkor érkezett egy fiatalember, aki szólt a páromnak, hogy a másik sarkon állnak a bilincs leszedő kollegák, a párom odaszaladt és kértem, hogy azonnal jöjjenek és szedjék le, mert nagy a baj és sietnünk kell a X. kerületbe a Bajcsy Kórházba. Ekkor a Centrum Kft. alkalmazottja (fekete hajú, fekete pólót viselő úr) cinikusan azt mondta „Tessék? Talán légy szíves” – ekkor szó-szót követve elkezdte a 1520 sorszámú Közterület-felügyelet alkalmazottjával (szőke hajú, fehér inget viselő, telt úr) együtt a KRESZ szabályokat sorolni ahelyett, hogy bármiféle segítőszándék lett volna bennünk a bilincs leszedésére vonatkozóan. Ezután lassan, kényelmesen megközelítették az autónkat, majd odaérkezve szépen lassan kiszálltak az autóból és a probléma ismeretében is továbbra sem sürgették meg a kocsink kerekének szabaddá tételét, hogy elindulhassunk a másik kórházba. A Centrum Kft. dolgozója a 15000 Ft ÁTVÉTELÉT KÖVETŐEN a céges autónak támaszkodva a nyugta 5 db adattal történő kitöltése közben, a másik kolléga fényképezett és továbbra is a KRESZ szabályokat sorolta. Eközben én sírva könyörögtem a Közterület-felügyelet dolgozójának, hogy amíg az egyikük írja a nyugtát, addig ő szedje le a kerékbilincset a kocsiról, hogy minél hamarabb mehessünk. Erre azt a választ kaptam, hogy „Ő nem szedheti le, majd a kolléga miután megírta a nyugtát leszedi”. Ekkor eltelt még kb. 10 perc ezzel a húza-vonával. Majd a leszedést követően akadályozták az elhaladásunkat, nem tudtunk tolatva elhaladni, így csak a járdaszegélyen tudtuk elhagyni a helyszínt. Az esetről videó felvétel készült, amellyel bizonyítani tudjuk a jogszerűtlen eljárást, valamint amely alapján megkívánjuk tenni a panaszunkat.

Mellékelten csatoljuk a baleseti ambulancia által kiállított ambuláns kezelőlap másolatát, (amely igazolja, hogy a fenti időpontban valóban az ambulancián tartózkodtam), a 15000 Ft kifizetésére vonatkozó nyugta másolatát és a jegyzőkönyv másolatát a kerékbilincs alkalmazásáról.

Budapest, 2009. június 15.

Tisztelettel,

X Adrienn