A Homár talán túl sok pizzafutáros filmet látott életében, a szakma képviselőit mindenesetre tiszteletteljes félelemmel kezeli, így különösen imponált, hogy Z. milyen akciókra volt képes, pusztán amiatt, ahogy a nagyon kis borravalót egy futár visszaadta neki, egy bónusz beszólás kíséretében. Moslékos kalandok alant:

A mai napon esett meg velem, hogy szokásostól eltérő módon itthonra rendeltem ebédet a közismert pincéres weboldalról - egyébként hétköznaponként a munkatársaimmal csoportosan szoktunk rendelni rajtuk keresztül - ezúttal a Dr. Pizza nevű pizzériából. Az esetek többségében az étel érkezésekor étkezési utalvánnyal szoktunk fizetni 500Ft-ot érő címletekkel, ez ma sem volt másképp. A futár a borravalót is ebben a formában kapja, ha mondjuk 3210Ft amit rendeltünk akkor 290Ft-nyi játékpénz üti a markát, ez éves átlagban kb. 200Ft szokott lenni rendelésenként. Nem sok, de sok kicsi...

Ez alkalommal azonban valamivel keveseb mint 100Ft-al volt több az étkezési utalványok értéke mint a rendelésemé. Megérkezett a futár, átadta amit hozott, majd meglátván a <100Ft-os borravalót belenyúlt az övtáskájába és forintra pontosan kiszámolva rádobta az aprót a dobozok tetejére (legális vajon étkezési utalványból visszaadni?). De a lényeg most jön: megfordult és a fejét csóválva hátra kiáltott, hogy "ennyit még egy csövesnek sem adnék!".

Hirtelen elöntött a megnyugvás miszerint nem vagyok csöves - ha az lennék többet kaptam volna 100Ft-nál. Kicsit emésztettem a dolgot és az ebédemet, ezután felhívtam a pizzériát (Dr. Pizza XIV.), hogy ez mégis mennyire helyénvaló megjegyzés egy futártól? És ha kérhetem akkor legközelebb más hozza ki a rendelésemet. A válasz ennyi volt: "köszönjük, intézkedünk!".

Ennyivel részemről le is lett volna zárva a téma, de meglepetésemre a pizzéria "intézkedés" alatt mást értett... A hívásom után negyed órával csörgött a telefonom, egy számomra ismeretlen számról hívtak - gondoltam munkahely, egyéb - de nem, a futár volt az.

A beszélgetés nagy vonalakban így zajlott:

- Haló, tessék?
- Szevasz, én a futár vagyok, akad valami problémád?
- Igen, akad. Miért mondtad azt, hogy kevés borravalót csövesnek sem adunk?
- Az én apám nadrágszíjjal vert volna el ha ilyent csinálok mint te. Ez pontosan olyan, mintha elmégy egy drága étterembe és a pincérnek nem adsz tisztes borravalót! ... itt még volt 1-2 történet ... De nem vagyunk egy korosztály (én 28 vagyok, ő kb. 35 volt), lehet ezt neked teljesen hiába mondom!
- Lehet. De akkor tudnod kéne benne van a pakliban az is, hogy semennyit sem fogsz kapni.
- ... még 1-2 adag kioktatás ...
- De talán mégsem kellett volna ezt mondanod és odadobni az aprót.
- Tudd meg, hogy lesz@rom a koszos pizzériát meg téged is. Kihozom neked a szutyokból 3 kilóméterre a moslékot te meg tespedve megzabálod a karosszékedből!
- Úgylátom te aztén tényleg szereted a munkádat.
- Letette.

Gondolkodtam rajta ismét felhívom a pizzériát, de inkább megírtam nektek ezt a kis történetet - mivel ezekszerint a panaszomra regaláva nem mást tettek mint ismét megadták a telefonszámomat a futárnak, plusz megkérték tanítson illemre. Ha illemet nem is, de az alábbit megtanultam: csövesnek nem adunk 100Ft-nél kevesebbett. Persze azon kívül, hogy legközelebb ne rendeljek ettől a pizzériától...

Tiszteletem.