Mai kulcsmondatunk az, hogy "akkor mér' jársz piacra?" Ezt mondta egy zöldséges Krisztiánnak a Rózsadomb tövében, szemérmetlen lehúzás közben. A válasz a címben feltett kérdésre pedig az, hogy ólmot vagy vasat tesznek a mérlegre. Sztori alant:

Egy igazán kellemetlen, sőt pofátlan dologról szeretnék beszámolni.
Helyszín: II. ker. Fény utcai piac. Igaz, hogy a Rózsadomb lábánál
vagyunk, de itt is nagyon sok kisnyugdíjas vásárol, akik igazán
megnézik, hogy apró nyugdíjukat mire költik. Én általában az
őstermelőknél vásárolok, még ha drágább is, de néha odatéved a szemem
a "hivatásos" zöldségesek pultjaira is. Itt pillantottam meg valamit
egy-két hónapja, ami ma velem is megtörtént.

A zöldséges átveszi a kiválasztott árut, rárakja a mérlegre (vagy az
azon lévő tálba), majd lekapja és mondja a mért súlyt. Eközben azonban
tesz egy minden tételnél ismétlődő kézmozdulatot. Valamit betesz a
tálba a mérés előtt, és kivesz utána (hogy nullára álljon vissza a
mérleg). Titokban figyeltem az árust, és láttam, hogy egy bűvész
ügyességével egy tenyérben elférő tárgyat (gondolom ólmot) tesz a
tálba, minden alkalommal. Ez már akkor is felháborított, de mivel az
árus kiszúrt engem, nem szólhattam senkinek, mert azonnal felhagyott a
csalással.

Ma egy sárgadinnye vásárlásánál velem is megtörtént az eset. Rárakta a
mérlegre a srác: "kettő nyolcvan lesz!". Ekkor láttam, hogy nemcsak a
dinnye van a mérlegen tálcáján, hanem egy nagydarab vas is (nem
mérlegsúly vagy valami hasonló, egy amorf tárgy!). Elvettem a dinnyét,
majd visszaadtam, mérje le újból, persze ekkor már látványosan szemmel
tartva őt. Ekkor már csak kettő kiló negyven deka volt. Ez testvérek
közt is majdnem fél kilós csalás. Mást nem tehettem, csak néhány
idézhetetlen jelzőt használva a morált illetően nem vettem meg a
dinnyét. Amikor azt találtam mondani, hogy ismerem a trükköt, a
zöldséges ennyit mondott: "akkor mér' jársz piacra?" Amikor egy kört
mentem, visszasandítottam, hosszú nyugdíjasokból álló sor állt a
standnál, akiket nyilván mind megkopasztott...

Nem mehettem panaszkodni, nem volt bizonyítékom. Érdeklődtem egy-két
becsületes árusnál, mi ilyenkor a teendő. Az egyik meg sem hallotta,
amit mondtam, nem is reagált semmit. A másik mondott egy jót: blokkot
(vagy számlát) kell kérni, majd az ellenőrző mérlegen lemérni. Így
lehet menni a felügyelőséghez. Jó taktika, legközelebb kipróbálom.
Vagy a csaló fejéhez vágom a dinnyét. Vagy rejtett kamerázom. Vagy
lekaratézom. :) Idegesít ugyanis, hogy apró nyugdíjak becstelenül így
folynak el, és az is, hogy a túlnyomórészt becsületes árusokkal
dolgozó piactól néhány szemét árus elveszi a kedvem.

Ha kell további infó megadom a számom.
Üdv

Krisztián