A. a XXI. század legegyszerűbb aktusát szerette volna végrehajtani, amennyiben netet, telefont és tévét akart egyszerre egy nagy szolgáltatótól. Állítólag ugye ez a jelen és a jövő. Hát nem neki, mert a raktáros nem úgy akarta. Kaland alant.

T-Homológia

Tragikomédia két felvonásban

Prológus:

Biztosan unalmas már az, hogy egy mamutcéggel – jelen esetben a Magyar Telekommal – milyen szélmalomharcokat kell néha megvívnia olyan embereknek, akik (jobb híján) igénybe szeretnék venni az arctalan vállalkozás által nyújtott szolgáltatásokat. Ne adj’ isten, még a szerződés rá eső részét is becsületesen teljesítené, azaz rendesen fizetne érte.

Sokan csak mosolyognak ezen, mint tettem eddig én is. Tettem, mert eddig én sem hittem volna, hogy egy ilyen bohózat, bolhacirkusz és kutyakomédia közepébe belekerülhetek, mint főszereplő. Pedig de!

I. felvonás

Kezdetnek elég volt még az óév novemberének elején a helyi bolt előtt kiragasztott, magát T-Home üzletkötőnek valló személy telefonszámát felhívni. (Sikeres ember nem lehetek, ezt már érzem.) Engem ekkor még eléggé lekötött az épülő új otthonunk, ezért B. feleségemnek passzoltam tovább az internet és tévé előfizetés problémakörét. Pláne, hogy én nem tévézek. Bíztam benne, hogy segít kiválasztani a legoptimálisabb szolgáltatáscsomagot. Nos, nem ez történt. A hatvanas úr kijelentette, hogy IPTV itt nincs (pedig utóbb kiderült, hogy a műszaki előminősítés alapján az is van). Ezen kívül pedig minden mást megrendelt, analóg tévét, digitális tévét, DSL-t és Kábelnetet is! Egyúttal a legdrágább csomagokra igyekezett rábeszélni, még szerencse, hogy a feleségem nem annyira „szőke”. Persze telefonvonalat nem kérdezte, hogy akarunk-e, pedig az gyakorlatilag ingyen van, ha netet és tévét rendel az ember. Mikor ezt megtudtam, azonmód még kőzetgyapottól viszketve felhívtam a jóembert, hogy most ez mi!? Válasz: majd „odafönt” eldöntik mi a legjobb nekünk. Ennyiben maradtunk.

Közben elkészült a házacska, beköltöztünk, elmúltak az ünnepek, majd egy szép januári napon – két hónappal a megrendelést követően – megjelent a T-Home alvállalkozójának alvállalkozója. (Nem vicc, ők mondták.) Elmondták, hogy ez itt eredetileg a Dunainfo hálózata volt és őket nem jogosították fel arra, hogy új helyeket kössenek be. Csak modemet és beltéri egységet cserélhetnek. Majd visszaküldik a központba az igényt és remélik, legközelebb olyannak adják, aki erre fel van jogosítva. Végül az orrom alá dugták a munkalapokat és azt kérdezték, ezt biztos, hogy mind kérem-e? Mondanom sem kell, hogy „odafönt” nem döntöttek el semmit, hanem szépen mindent megkaptunk, amit az üzletkötő úr megrendelt nekünk (analóg tv, digitális tv, DSL, kábelnet). Na ekkor egy hirtelen ötlettel rákarcoltam az összes munkalapra: „a szolgáltatást az üzletkötő hozzáállása miatt nem kérem”.

II. felvonás

Tehát tévézni a kedvesem nem fog, legalábbis nem a T-Home szolgáltatásával, ezt akkor eldöntöttük. De valami rendes internet kellene. A téhómot sehogy sem lehet jól kikerülni, legalább telefonvonalat kell tőlük venni. Akkor meg már mindegy, legalább nem kell kétfelé fizetni, próbáljuk meg a netet is tőlük. Hívom a 1412-t (véletlenül sem az I. felvonásban szereplő üzletkötőt!), csekély 37 perc alatt sikerül is egy ügyintézővel beszélni. Most én próbálkozom, tehát új ügyfélszám, jelszó stb. Figyelmeztettem az embert, hogy erre a címre más néven volt már megrendelve szolgáltatás, amely vissza lett mondva. Azt mondta nem probléma, látja. Elindítja a megrendelést (kábelnet és kábeltelefon, mert a kettő olcsóbb együtt, mint csak a net) és kéri, hogy válasszak azonosítót, stb. Na itt lefagy a gépe, sajnálkozik és azt ígéri, rövidesen visszahív. Nem tudom a T csoportnál a „rövidesen” mennyi időt jelent, de aznap nem hívott. Másnap én hívtam újra az ügyfélszolgálatot (most csak 28 perc volt az ügyintéző kapcsolása), és nagy nehezen befejeződött a regisztráció.

Ehhez képest igazi meglepetés volt, hogy a Magyar Telekom közvetlen alvállalkozója alig egy héttel később megkeresett és egy napra rá el is jött bekötni. Minden flottul ment, még a modemet is beüzemelte. Itt lehetne egy nagy „Happy End”.  De nem. Kiderült, az egész doboz nála lévő modemet nem lehet a T-Home hálózatán regisztrálni, mert a sorozatszámukat a raktáros (?)  nem rögzítette a T-Home rendszerébe, ergo nem tudják az előfizetésemet aktiválni, tehát nincs sem net sem telefon. (Mint megtudtam, a kábelmodem nem felhasználói név/jelszó használatával azonosítja az előfizetőt, hanem a kiszállított hardver saját sorozatszáma alapján.)  Ekkor kértem, hogy vigye el ezt a modemet és hozzon legközelebbre egy olyat, ami benne van a rendszerben, de – arra hivatkozva, hogy hiánycikk – erre nem volt hajlandó. A „most akkor mi lesz” című kérdésemre azt válaszolta, nem tudja, de nem akar elkeseríteni azzal, hogy vannak, akik két hónapja várnak ugyanilyen adminisztrációs problémával; ő a műszaki szerelést elvégezte, többet nem tud tenni.

Tehát ismét a jól ismert 1412, ismét fél óra tilinkózás. Majd ide-oda kapcsolgatás és sajnálkozás. Végre odakapcsoltak valakihez, aki legalább fölírta a modem adatait és azt ígérte, továbbítja az „illetékesnek”, de semmi konkrét dolgot nem tudott mondani. Még megkérdeztem: honnan tudom meg, ha aktiválnak?  Hát nézegesse! –jött a válasz. Egyebet nem tehetünk, ötödik napja nézegetjük a modem egykedvű villogását.

Még arra vagyok kíváncsi, lesz e pofájuk számlázni is ez idő alatt, annak ellenére, hogy a munkalapra rá lett írva: nincs aktiválva?

 Epilógus:

Gondoltam, hivatalosan is megírom ezt a Magyar Telekomnak, ezért ismét felhívtam a 1412-t. Miután elmondtam, hogy sem az internetem, sem a vezetékes telefonom nem működik, az ügyintéző javasolta, hogy a problémámat bátran küldjem el e-mailben vagy faxon! :-)  (Azóta kölcsön kértem egy mobilinternetet, immáron elhárultak az akadályok!)