Tamás, ki tudja hány társával együtt, egy rakás pénzt fizethetett a kormányzat szerencsétlenkedése miatt. Az év elejétől megváltoztak az autók műszaki vizsgáztatásának szabályai, aztán a közlekedési minisztérium a dühös reakcióktól megijedve február 17-én mindent visszacsinált, de Tamás például, teljesen értelmetlenül, csak kifizetett 47 ezer forintot. Mivel neki pont januárban volt esedékes a vizsgáztatás. "Az idei januári vizsga úgy került számomra 47.000 Ft-ba, hogy egy csavart nem kellett meghúzni az autómon." - írta Szollár Domokos kormányszóvivőnek. A szóvivő irodája kárpótlással kecsegtetett, aztán tojt az egészre. izzó szenvedélyek és megsarcolt kipufogók alant:

Elsősorban elkeseredésemben, másodsorban pedig dühből ragadtattam magamat a levélírásra. Nem kenyerem ugyanis, hogy panaszkodjak. De, ami sok, az sok. A mai világban ugyanis egyre többször tapasztalhatja a magamfajta törvénytisztelő állampolgár, hogy az általa elképzelt rendet maguk a törvényhozók is lábbal tiporják. 2004. januárjában vásároltam egy személygépkocsit. Az autót rendesen szervizeltem, vigyáztam rá, és, ami a legfontosabb, hogy mindvégig az én tulajdonomban volt. A januári vásárlás eredményeképpen az autóm mindkét vizsgája az év első hónapjára esett. Idén azonban megváltozott a vizsgáztatás menete. A műszaki vizsgán ugyanis nem csak az autó állapotára, hanem az eredetére és a környezetvédelmi minősítésére is kíváncsiak voltak. Mivel a karácsony előtti rohanásban képtelen voltam a kocsit levizsgáztatni (a naptári évek átlépése miatt nem is nagyon akartam ehhez az eszközhöz folyamodni), ezért kénytelen voltam januárban műszaki vizsgára jelentkezni. Az autóm a fiatal kora miatt csont nélkül ment át a vizsgán. Tehát egyetlen csavart sem kellett rajta meghúzni. A vizsga mégis 47000 Ft-omba került. Egyrészt azért, mert a vizsgával együtt kötelezően a jármű környezetvédelmi bevizsgálását is elvégezték. Tették ezt annak ellenére, hogy az autóm érvényes zöldkártyával rendelkezett. Már azt sem értettem, hogy miért kell egy tavaly kifizetett, és elvégeztetett vizsgálatot megismételni. A vizsga összegét azonban nem ez, hanem a kötelező eredetvizsgálat elvégzése nyomta meg. Az új rendelet szerint minden 2006-nál idősebb autónál kötelező az eredetvizsgálatot elvégeztetni. Na, ez már nálam is kicsapta a biztosítékot. Mert, hogy a szalonból vásárolt autómnak az első pillanattól kezdve én vagyok az első és egyedüli tulajdonosa. Gondolom, ezzel nem csak én vagyok így? Csak úgy heccből megkérdeztem egy használtautó-kereskedőt, hogy, ha eladnám az autómat, akkor a kötelező eredetvizsgálatot elfogadnák-e, mire azt válaszolta, hogy nem, akkor megint meg kéne azt csinálni. Akkor meg miért kellett ezt az ökörséget bevezetni? Félek, csak azért, hogy ismét újabb sarcot húzzanak le az emberekről. Szóval az autóm egy vagyonért levizsgázott, én meg, ha bosszankodva is, de valahogyan túltettem magamat rajta. Aztán február 17-én este leülök a televízió elé, véletlenül az m1 híradójára kapcsolok, ahol Szollár Domokos ártatlan tekintettel arról számol be éppen, hogy a minisztérium (gondolom, a közlekedési) törölte a műszaki vizsgából az eredetvizsgálatot. Nem tagadom, nagyot kurjantottam. Nem is annak a 17-18.000 fölöslegesen kifizetett forint visszakapásának a lehetősége miatt, hanem inkább az igazságérzetemet ért sérülés fájdalmának enyhülése végett. A nagy örömömbe azonban egy aprócska üröm is vegyült: a kormányszóvivő egy szóval sem utalt azokra az autótulajdonosokra, akik a másfél hónap után visszavont rendelkezés következtében pluszköltség kifizetésére kényszerültek. Másnap beszéltem a vizsgáztatóval, aki elmondta, hogy semmit sem tud rendeletről, várjuk meg a Nemzeti Közlekedési Hatóság reakcióját. Nem tagadom, hogy türelmetlen voltam, és harmadnap felhívtam telefonon az NKH-t, ahol a Műszaki Osztályra kapcsoltak. Ott egy úr elmondta, hogy „gőzük sincs arról, mi lesz azokkal az autósokkal, akikkel kötelezően megfizettették a műszaki vizsgájuk során az eredetvizsgálatot”. Mikor pedig Szollár Domokos két nappal korábbi bejelentésére hivatkoztam, egyszerűen azt felelte, „tudja mit, kérdezze inkább azt, aki ezt az egész eredetvizsgát a televízióban kommunikálta!”. Hát, én meg is kérdeztem. Illetve, csak szerettem volna megkérdezni. Szollár úr ugyanis az olyan földi halandók számára, mint én vagyok, elérhetetlen személynek számít. A kormányszóvivői irodán pedig azt tanácsolták, fogalmazzam meg a kérdésemet írásban. Ezt én meg is tettem. Íme a levelem:

„Tisztelt Szollár Domokos Úr! A Nemzeti Közlekedési Hatóságtól kapott tájékoztatás alapján a jelen helyzetben Ön az egyetlen, aki pontos információval rendelkezik arról, hogy 2010-ben milyen feltételekkel kell vizsgáztatni a gépjárműveket. Arról Ön a televízión keresztül már többször is tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy a mai naptól, február 19-től nem kell a 2006-nál öregebb autóknak eredetiség vizsgálatot végeztetniük a vizsga során. Ez eddig világos. Ugyanakkor egy dologról nem esett szó: mi van azokkal az autótulajdonosokkal, akik 2010. január 1. és február 19. között vizsgáztatták az autójukat? Őket miért terheli egy másfél hónap után visszavont jogszabály anyagi vonzata. Nekem egy 2004. januárjában vásárolt autóm van. A jármű azóta csak az én tulajdonomban volt. Az idei januári vizsga úgy került számomra 47.000 Ft-ba, hogy egy csavart nem kellett meghúzni az autómon. Mivel a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál nem tudtak válaszolni a kérdésemre, és a válaszadásra Önt javasolták, kérném, hogy a hozzám hasonló peches (balek) autótulajdonosok érdekében a jelenlegi jogszabály-módosítás visszamenő hatályáról, illetve a kárpótlás módjáról tájékoztatni szíveskedjék.”

A levelemre a következő rövid választ kaptam: „A kormány még vizsgálja annak lehetőségét, hogy miképpen tudja kárpótolni azokat, akik január 1-je óta megcsináltatták és kifizették a műszaki vizsgával egybekötött kötelező eredetvizsgálatot. A döntést követően erről természetesen tájékoztatást fogunk adni.” Ez a jelenlegi helyzet. És az azóta eltelt néhány hétben egy centiméter előrelépés sem történt az ügyben. A kommunikáció szerint mi csináltattuk meg az eredetvizsgálatot, nem a kormány csináltatta meg velünk. Nagyon kíváncsian várom, hogy ez a kormány nem sokkal a leköszönése előtt fog-e még foglalkozni ezzel az üggyel, vagy ezt az apró kis hibát is a következő gárdára hagyja majd. Én mindenesetre még egy leckét kaptam abból, hogy egy olyan országban, ahol maguk a törvényhozók sem képesek rendet teremteni, nekem is kár erre törekednem.

R. Tamás