Naszóval itt az Artisjus válasza a főként a MAHASZ-t ért támadásokra:

Július 7-én „Miért maffia az Artisjus?” címmel jelent meg poszt a Homáron egy névtelen „szakmabeli olvasótól”. A poszt több ponton (2., 4., 5., 6.) azt hiszi az Artisjusról, hogy ő a MAHASZ – pedig míg az előbbi a zeneszerzőket és szövegírókat, addig az utóbbi a hangfelvétel-kiadókat képviseli. Ezeket a tévedéseket azóta a Homár kijavította, ezt ezúton is köszönjük. Három kérdés (az 1., 3. és 6.) azonban valóban az Artisjust érinti, ezekre szeretnénk most rövid választ adni.

1. „automatikusan lehúznak mindenkit aki a zenémet játssza, de mindaddig nem kapom meg a pénzem, amíg nem regisztrálom be magam. Tehát aki nem regisztrál be, az vessen magára. ...na de akkor ez hogyan is van jogilag? Alanyi jogon jár nekem a jogdíj, csak épp nem kapom meg alanyi jogon? Ez bizony súlyos összegek lenyelése, ami az átalánydíjak ködébe van burkolva. Ez sikkasztás.”

Az Artisjus minden zeneszerzőnek és szövegírónak köteles beszedni a jogdíjat, de ennél többre is köteles: ki is kell részére fizetnünk a pénzt. Amíg nem tudjuk a szerző nevét, bankszámlaszámát, és hogy milyen művek tartoznak hozzá, addig nem tudjuk kifizetni a jogdíjat.

Képzeljünk el tehát egy konkrét helyzetet: a rádióban elhangzott egy zeneszám, amelynek címét és előadóját a rádió elektronikus adatszolgáltatásában az Artisjushoz eljuttatja. Ekkor még nem tudjuk, hogy ki a mű szerzője (aki igen gyakran nem azonos az előadóval!), és hogy hová kell neki küldenünk a jogdíjelszámolást és a pénzt. Amint ezek a minimális adatok beérkeznek hozzánk, a kifizetést megtesszük.

Jogos kérdés az is, hogy mi történik azzal a pénzzel, amelynek szerzőjét nem sikerül így beazonosítanunk. Ilyen helyzetben öt évig félretesszük az ismeretlen szerző nevére a pénzt, és megpróbáljuk őt beazonosítani, elérni. (Öt év a Ptk. szerint az elévülési idő.) Ha ez az idő is eredménytelenül telik el, és a mű beazonosíthatatlan, nem tarthatjuk tovább vissza az összeget. Az a felosztási alapokba kerül, és így elhangzásaik arányában más szerzők között felosztásra kerül.

Itt tehát egyszerű regisztrációról van szó, a szerzőnek nem kell Artisjus-taggá válnia. Egyszerűen meg kell adni a kifizetéshez szükséges adatokat.

3.
„Senkinek sem engednek betekintést a pénzek mozgásába, így azt mondanak amit akarnak. Ha a politikusokat át lehet világítani, akkor az Artisjust miért nem? Megjegyzem, egy perrel és megfelelő ügyvéddel erre is lenne lehetőség.” Az Artisjus egy egyesület, amelynek jelenleg 1500 tagja van. A jogszabályok és az egyesületi belső szabályzatok is többkörös ellenőrzési védelmet írnak elő az Artisjus szervezetével szemben:
-
Egyesületi tagság, közgyűlés. Minden tag megismerheti az Artisjus pénzügyi jelentéseit – valamint a Közgyűlésen négyévente megválasztja azokat a szerzőket, akik vezetik az egyesületet és ellenőrzik működését.
-
Választmány: 33 tagú választott testület. Évente legalább kétszer ülésezik, az egyesület pénzügyi dokumentumait ellenőrzi, megvitatja és jóváhagyja.
-
Felügyelő Bizottság: 6 tagú választott testület. Az egyesület valamennyi anyagának (azon belül különösen a pénzügyi anyagoknak) az ellenőrzése a feladata. Emellett egyedi szerzői panaszok esetében ellenőrizheti a munkaszervezet eljárását.
-
Független könyvvizsgáló: minden évben megvizsgálja és megállapítja az éves beszámoló (benne a mérleg, eredménykimutatás, számviteli politika) szabályszerűségét.
-
Szerzői Véleményező Bizottság: a fiatalabb, az Artisjus (pénz)ügyei iránt érdeklődő szerzők 10 tagú önszerveződő köre, akik a munkaszervezettől rendszeresen kérnek adatokat a működésről. Az SZVB-ben többek között Belmondo, Fresh Fabrik, Nemjuci, Subscribe, Sugarloaf tagok és több független zeneszerző-szövegíró. E- mailben minden javaslatot, kritikát várnak.
Ehhez két link:
- választott tesületek: http://www.artisjus.hu/egyesulet/szervezet.html
- Szerzői Véleményező Bizottság: http://www.artisjus.hu/egyesulet/szvb.html

Emellett állami felügyelet is van az Artisjus (mint minden jogkezelő) fölött: az új kormányzati struktúrában a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának Szerzői Jogi Irodája végzi ezt a munkát. http://www.okm.gov.hu/kultura/szerzoi-jogi-iroda Az Artisjus emellett a széles nyilvánosság részére is ad tájékoztatást főbb adatairól az éves beszámolókkal: www.artisjus.hu/egyesulet/eves_beszamolok.html.

7.
„2007-ben az Artisjus 14 milliárd (!) forintott gyűjtött be jogdíjakból. A Belga együttes igen elismertnek és széles körben felkapottnak számít, tehát egy igen jól fizetett kategóriába kellene hogy essen a jogdíjak kifizetésénél. Ezzel szemben az éves bevételük (jogdíjakból) pályafutásuk alatt összesen csak kétszer érte el az 1 millió forint / év feletti összeget. (...) Az Artisjusnál azt állítják, hogy a pénz 65%-át külföldre utalják (khm..). De oké, mondjuk azt, hogy elhisszük. Akkor is még 3150 magyar együttesnek / producernek stb.. járna 1 milliós jogdíj kifizetés. Megint megjegyzem, hogy 3150 a Belgához hasonlóan felkapott és ismert együttesnek, tehát hasonló lejátszási / fellépési / eladási rátával működő együttesnek, járna ez az összeg, nem DJ Vanabínek.”

Mint az előbb említett éves beszámolókból kiderül, a 2009-es össz jogdíjbevétel az Artisjusnál 13 milliárd forint volt. Ebből 3.4 milliárd forintot nem a zeneszerzőknek, hanem más jogosultaknak (vizuális és filmes szerzők, előadók, hangfelvétel-kiadók, filmelőállítók) szedtünk be a törvény vagy megbízás alapján. A fennmaradó 9.6 milliárd forint az Artisjus saját jogkezelésébe tartozó zeneszerzői-szövegírói (és kis részben írói) jogdíj. A kezelési költség nem 33%, hanem a nemzetközi átlag 19% körül mozog. Ennek mértékét nem a munkaszervezet, hanem a szerzői választott testületek határozzák meg, a hatékonyság és a pontos felosztás igényének figyelembe vételével. Magyarul: bármikor csökkenthetik ezt a mértéket, ha szerintük kevesebb pénzből is jó beszedés és felosztás végezhető, és bármikor növelhetik, ha fordítva lenne igaz. Efölött komoly demokratikus kontroll van.

Természetesen az egyes szerzőknek konkrétan kifizetett összegekről nem adhatunk tájékoztatást – a személyes adatok védelme miatt. A nagyságrend szemléltetésére: a legutóbbi üres hordozó jogdíj kifizetésünkben 6630 magyar szerző és jogutód részesült. Általánosságban: az a szerző kap magasabb jogdíjakat, akinek művét nagyobb bevételt generáló helyeken használnak fel (tehát pl. országos kereskedelmi televízióban elhangzó művek kontra kisebb koncertek).

Üdvözlettel és köszönettel,
Dr. Tóth Péter Benjamin
ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület
Stratégiai és Kommunikációs Igazgató