János valószínűleg Tescóban dolgozik, vagy valami ilyesmiben. Ő a frusztrált eladó a sorok között, aki már pályamódosításon töri a fejét a civilizálatlan és vandál vevők hada miatt. János, a barátságos, udvarias vevők nevében kérlek, tarts ki! Ne engedd, hogy pár modortalan eltántorítson választott hivatásodtól. Mert bár ár ellen nehéz úszni, és kutyából nem lesz szalonna, de ami arany a sárban is arany, ráadásul sok csepp követ váj. Hát ennek megfelelően.

Tisztelt Homár blog!

Régóta figyelemmel kísérem az önök blogját, bár bevallom passzív olvasóként. Az "Akasztják a hóhért" kategória bevallom tetszett, s kacérkodtam a gondolattal, hogy ezzel kapcsolatban én is írok, s remélem ki is kerül a blogra.

Középiskolás koromban elhatároztam, hogy kereskedő leszek, így ezen a vonalon is indultam el. Tisztában voltam vele, hogy milyen a munkaerő piac, így nem lepett meg az iskola befejezése után pár hónapos munkanélküliség. Tetszik, vagy nem, de a képzettségemhez megfelelő állás, fizetés nem jutott. Mielőtt bárki ebbe belekötne, természetesen élni valamiből kell nekem, illetve ez idő tájt azért továbbra is nyitott szemmel jártam, s most talán van egy fény az alagút végén egy másik, jobb munkahely kapcsán. Akkor egy multinál helyezkedtem el, melynél jelenleg is dolgozok. Még.

Türelmes, kommunikatív, illetve ember barát tulajdonságaimmal, illetve szakmai tudásommal karöltve nem lesznek nagy problémáim ebben a szakmában. Pár hónap múlva már szakeladóvá váltam, aminek nagyon örültem, mert pont egy olyan részlegre kerültem, ami egyébként is nagyon szerettem. A fizetés nem kielégítő, a főnökök olykor zsarnokok, de a kollégák szeretete, s jó hangulatuk néhol gyógyír az engem ért sebekre. Azonban a fő ok amiatt munkahelyet váltok az az, amiből a bevétel van: vevők.

Igazából sokszor eléggé kikészítenek, s sokszor úgy érzem teljesen védtelen vagyok velük szemben. Leginkább pont azért, mert vezetőknek a forgalom a lényeg, s nagyjából az a hozzáállás, hogy vevői panasz ne legyen rád, illetve a vásárlók könyve maga a könyvelt igazság, ergo amit oda leírnak benne az teljesen igaz. Ráadásul, ha máshol vásárolok, akkor gyakorlatilag ugyanazt tapasztalom, mint ami nálunk is van.

A legtöbb vevő úgy csinál, mint ha ő lenne az Isten. Az talán még csak a jobbik változat, ha nem alázza meg az eladót, árufeltöltőt, de rengetegen úgy gondolják, hogy mi nem vagyunk emberek. Mi nem hibázhatunk, mi nem lehetünk fáradtak, illetve teljes mértékben kommunikációs mindent tudó számító gépek vagyunk. És ez ünnepnaptól, akcióktól, s mindenféle kedvezményes naptól független.

Ami engem megdöbbent, hogy mennyire nincs tartásuk a vásárlók körülbelül 83%-ának. A műszaki cikkeknél folyamatosan selejtek vannak, melyek abból fakadnak, hogy a termékeket és/vagy annak csomagolását tönkreteszik. Példa: Hiába van minta darab, ő igenis kivesz egy darabot, s áttúrja. Majd visszacsomagolni rendesen nem tudja, így visszateszi úgy, ahogy puffan (sokszor más ár elé). Majd elvisz egy sértetlen csomagolásút, majd nyekereg az információs pultnál, hogy kimerik bontani, hogy ellenőrizzék hiánytalan, sérülés mentes. Emellett a hűtök, mosógépek, mikrók ajtaját úgy csapkodják, mint a wc ajtót. Volt már belőle törés, repedés is. Egyes mintatermékek kinézetéről már nem is beszélek.

A péktermékeknél folyamatos probléma, hogy amint kikerül a friss áru, azokat végig tapogatják, s sokszor láttam azt, hogy koszos kézzel végig fogdosnak mindent, majd amikor szólva van ezért, akkor fel vannak háborodva. De további probléma, hogy gyerekeket nem fegyelmezik. Rohangálnak, üvöltöznek. Nem egyszer volt az, hogy majd borult a raklap a gyerekre, mert berohant (!) a lábam közé, s alig bírtam megállni. És persze ilyenkor nekünk kellett elnézést kérni. Belső tárgyak megsérülése is keletkezett már, például amikor a látvány pultot kívülről ütötte a gyerek, melynek hatására megrepedt az üveg. De volt már rá precedens, hogy labdát dobáltak, majd a kerámia edények összetörtek. De volt már itt bicajozás, görkorcsolyázás, röplabdázás, focizás is.

További napi szintű probléma, amikor épp kiszolgál az ember, s másik odalép se köszönés, semmi, de rögtön elkezdi mondani a mondandóját. Mindezek mellett az árufeltöltőket kutyába se veszik, s nem egy mondta már, hogy például áttolták rajta kocsit. Volt olyan is, hogy a vevő visszahozott műszaki terméket, melynél azt a tájékoztatást kapta, hogy a kolléga máris kipróbálja, hogy valóban rossz-e, majd éktelen üvöltözésbe kezdett a vásárló, hogy adjanak neki mást, mert az sz*r.

...igazából egy kérdés merül fel bennem. Ki védi a dolgozókat a vásárlóktól?

Üdv

János