19 éves a Media Markt, ami ezt a nem kerek, de azért igen szép évfordulót különböző akciókkal ünnepli. Péter meg agyvérzéssel.

Tisztelt MediaMarkt!

Alulírott felháborodásomnak szeretnék hangot adni, mivel a meghirdetett születésnapi akciójuk (0% THM akár 19 hónapra, szeptember 29-től október 9-ig) számomra nem termett mást, csak bosszúságot!

TV-reklámokból, illetve a hirdetési újságjukból értesültünk az akcióról, és mivel épp egy felújítás közepén vagyunk, remek lehetőségnek tartottuk, hogy a szükséges háztartási eszközöket beszerezzük a meghirdetett kedvező feltételekkel.

Éppen ezért szeptember 30-án, pénteken ellátogattunk a nyíregyházi áruházukba, hogy érdeklődjünk a feltételekről. Az újságból már előzetesen kinéztük, mire lett volna szükségünk: egy új hűtőre, egy indukciós főzőlapra és egy TV-készülékre. Áruházi eladóik készséggel segítettek nekünk, de sajnálattal közölték, hogy az újságban meghirdetett hűtő még nem érkezett be az áruházba. Javasolták, hogy látogassunk el ismét október 3-án, hétfőn, addigra meg fog érkezni a hűtő is. Segítségképpen tájékoztattak minket, hogy mi lesz majd szükséges a hiteligényléshez: munkáltatói igazolás saját nyomtatványon, bankszámla-kivonat és közüzemi számla.

Készülvén arra, hogy várhatóan nagy érdeklődés lesz majd a meghirdetett akció iránt, október 3-án, a munkaidőm befejeztével ismét visszatértem az üzletbe, táskámban lapult a kitöltött munkáltatói igazolás, a bankszámla-kivonatom és egy közüzemi számlát is vittem. Célirányosan már a hűtőosztály felé vettem az irányt, kis várakozás után fel is szabadult az eladó, akinek előadtam, hogy miért jártunk már ott pénteken is, és hogy akkor milyen információt kaptunk.

Az eladó – akinek a hozzáállására nem lehet semmi rosszat mondani – kis számítógépes böngészés után tájékoztatott, hogy sajnos a hűtő még mindig nem érkezett be, hanem egy központi raktárban van. A tévéből volt raktáron helyben, az elektromos főzőlapból viszont csak a kiállított darabot tudta volna ideadni. Mondtam neki, hogy ha megnézzük, és jó állapotban van, az sem probléma. Jeleztem, hogy a 0%-os akcióra szeretném mindezt megvenni. Ekkor ő elmondta, hogy ez problémát jelenthet, mivel a három termék külön raktárakból érhető el, így egyetlen hiteligénylésre ezt így nem lehet elindítani. Elmondása szerint az lett volna a jó, ha a három termék egy helyen van. Mondtam, hogy igen, azért jöttem ma, mert mára ígérték. A helyzet megoldására az eladó azt javasolta, hogy menjek vissza október 5-én, szerdán, mert addigra már biztosan meg fog érkezni a hűtő, sőt, a főzőlapból is várható egy új darab. Kicsit csalódottan, de elfogadtam ezt az opciót.

Október 5-én, szerdán, munka után ismét megjelentem az üzletben, ismét a hűtőosztály felé vettem az irányt. Ugyanaz a kolléga fogadott, aki hétfőn is, emlékezett is rám. Sajnos hamar kiderült, hogy ismét „fölöslegesen” érkeztem, ugyanis a kinézett hűtő továbbra sem akart beérkezni a raktárból az üzletbe. Tanácstalan voltam, mert nem egészen értettem, miért jelent gondot, hogy a termékek külön helyen vannak, amikor úgysem azonnal szeretném elvinni őket, hanem házhozszállítást kértem volna. Laikusként pedig azt gondolnám, hogy a hitelkérelemhez oly’ mindegy, hogy a termék melyik raktárban van, mert nem az alapján bírálják el a kérelmet…

Az eladónak ekkor mentőötlete támadt (rá továbbra sem lehetett egy rossz szavam sem), miszerint indítsam el az igénylést, a termékek kiszállítását pedig majd megoldjuk később, ha már minden beérkezett. Egy pillanatig átfutott az agyamon, hogy ez két nappal ezelőtt miért nem volt lehetséges, de mivel korrekten viselkedett velem, nem kötözködtem, inkább örültem, hogy végre ténylegesen elindíthatom a folyamatot.

Elballagtam hát a hiteles pulthoz, ahol mindössze két ügyintéző fogadta az érdeklődőket, ami szerintem elég karcsú, tekintve ez érdeklődést. Nagyjából 20 perc múlva került rám a sor. Az igénylés kitöltése gördülékenyen ment, hiszen továbbra is táskámban lapult a kitöltött munkáltatói igazolás, a bankszámla-kivonat és a közüzemi számla. A kitöltés után ellenőriztem az adatokat, majd az ügyintéző hölgy közölte, hogy akkor ő ezt most felküldi a központba, kb 15-20 perc a bírálat, addig tegyek egy kört az áruházban, nézelődjek. Azokat a papírokat, amelyek a továbbiakban nem kellettek, visszaadta. Mint később kiderült, itt elkövettem azt a hibát, hogy a paksamétában nem néztem át, hogy mit adott vissza és mit nem.

Megtettem a körömet, kb 20-25 perc múlva visszamentem a pulthoz, ahol még nagyobb sor volt addigra. Az ügyintéző, aki a hiteligénylésemet kezelte, akkor már nem volt ott. Amikor sorra kerültem jeleztem a kolléganőjének, hogy ezen a néven várok egy bírálatot, lehet-e tudni, megkaptam-e a hitelt, vagy sem. Kicsit pötyögött a gépén, majd mondta, hogy csak másnapra várható bírálati eredmény. Nem egészen értettem, hogy ha mindenkinek 15 perc, nekem miért egy nap, de mivel a hölgy más információt nem látott a rendszerben (nekem legalábbis ezt mondta), kénytelen voltam elfogadni a tényt. Annyit kért tőlem, hogy másnap napközben telefonáljak, és érdeklődjek az eredményről.

Október 6-án, csütörtökön a kérésnek megfelelően napközben telefonáltam. Az ügyintéző hölgy továbbra sem látott bírálati eredményt, viszont kérdezte, hogy „munkáltatói igazolásról lett-e indítva a kérelem”? Mondtam, hogy előző nap voltam bent, személyesen, és minden papírt bevittem, hiszen már elő volt készítve minden. A biztonság kedvéért jeleztem neki, hogy délután inkább bemegyek megint személyesen és megbeszéljük. Munka után így ismét az üzletben kötöttem ki, és ismét várakoznom kellett. Ráadásul odaérkezésemkor csak egy ügyintéző tartotta a frontot, majd csak menet közben csatlakozott hozzá egy kolléganő. Kb. 20-25 perc múlva került rám a sor, ismét elmondtam, hogy előző nap adtam be az igénylést, és várnám a bírálati eredményt. Némi ismételt számítógépes pötyögés után megkérdezte, hogy „munkáltatóiról lett indítva az igénylés?” – mondtam, hogy igen. Az a gond az igényléssel, hogy az igazolás nem lett elküldve a központba. Mondtam, hogy tegnap minden papírt beadtam, tudtommal minden adatot rögzített a kolléganő, majd visszaadott mindent, ami nem kellett a továbbiakban. Belenéztem a táskámba és a munkáltatói igazolás ott volt a visszaadott papírok között. Mondtam, hogy ezek szerint a kolléganő ezt is visszaadta. „Hát az baj, mert azt nem kellett volna.” – közölte. Én mondtam, hogy ezzel nem nagyon tudok mit kezdeni, engem csak az érdekel, hogy jogosult lehetek-e a hitelre vagy sem – itt már kezdett fogyni a türelmem. Mondta, hogy semmi gond, az igénylés bent van, a munkáltatóit pedig felküldi utólag a központba, 15-20 perc és kész a bírálat, addig nézelődjek az áruházban. Bevallom, ezt már kétkedve fogadtam.

Ismét megtettem a körömet, 15 perc múlva visszamentem a pulthoz. Közölték, hogy még nincs eredmény. Mivel megbeszélt időpontra kellett továbbmennem, mondtam a hölgynek, hogy kénytelen-kelletlen, visszajövök másnap és addigra már biztosan meglesz az eredmény.

Még az áruház parkolójából sem fordultam ki, amikor telefonhívást kaptam az ügyintéző hölgytől, hogy a munkáltatóin rossz telefonszám van feltüntetve. Történt ugyanis, hogy a kitöltésért felelős személy a megfelelő rovatba beírta a saját nevét és telefonszámát, de a cég telefonszámához (feltehetően véletlenül) az én, munkahelyen belüli, ötszámjegyű mellékemet adta meg, semmi egyebet. Mondtam a hölgynek, hogy semmi gond, az a szám a megfelelő, amit a kitöltő személy saját számaként adott meg. Az ügyintéző megköszönte, elbúcsúztunk.

Október 7-én, pénteken, immár egy héttel az első érdeklődés után, ismét megjelentem az áruházban, ismét kivártam a soromat (ezúttal is 20-25 percet), majd sorra kerülvén ismét előadtam, hogy ezen a néven harmadik napja várom a bírálat eredményét. A hölgy pötyögött párat a számítógépen, és kijelentette, hogy „itt az áll, hogy ön visszalépett a hiteligényléstől.” – „Tessééék?” – valószínűleg annyira hirtelen és hangosan tört ez ki belőlem, hogy hirtelen minden körülöttem várakozó ránk figyelt. Egyhetes utánajárás után annyira abszurd volt, amit a hölgy állított, hogy azonnal felhúztam magam. „Ne tessék ilyet mondani nekem, mert felborítok valamit!” Pedig nekem nagy türelmem van.

Ekkor közbelépett a másik ügyintéző hölgy, és mondta, hogy ő az egyik papíron találkozott a nevemmel, nézzük meg, mert biztosan van már valamilyen eredmény. Gondoltam magamban: ideje.

Valóban egy kupac papír között ott voltak az enyéim is. Az ügyintéző, aki szerint visszaléptem az igényléstől, a papírjaimmal a kezében telefonált egyet, majd közölte, hogy tegnap engem kerestek telefonon, hogy nem jó a munkáltatóin szereplő telefonszám, és hogy én nem voltam hajlandó másik számot adni. Mondtam, hogy telefonon azt beszéltük meg, hogy a kitöltő személy neve mellett szereplő telefonszámot kell hívni, mert az a jó szám. „Igen, de a cég székhelye nyíregyházi, a munkáltatóin szereplő telefonszám pedig budapesti, ezt úgy értékelték a központban, hogy nem volt hajlandó új számot megadni, azaz visszalép az igényléstől.”

Ezen a ponton kértem, a hölgyet, hogy adja vissza azokat a papírokat, amik visszajárnak és hagyjuk az egészet a francba. Azt hiszem, ezt szó szerint is így mondtam neki.

Nem volt már türelmem elkezdeni magyarázni az alábbi két dolgot:

 - ha a három nap alatt vették volna a fáradtságot, és felhívják azt a számot, elsőre kiderült volna, hogy az egy valós és helyes telefonszám, ahol igenis meg lehet ejteni a szükséges munkáltatói hívást.

 - osztrák tulajdonú multicégnél dolgozom. A magyarországi központ Budapesten van, Nyíregyházán egy leányvállalat működik, én annak vagyok az alkalmazottja. Az itteni leányvállalat úgymond be van kötve a budapesti központba, így az itteni kollégák eléréséhez is budapesti telefonszámot kell tárcsázni. És én is ha pl hazatelefonálok a feleségemnek a benti telefonról, akkor hiába vagyunk mindketten Nyíregyházán, neki hívó félként egy budapesti számot fog kijelezni a mobil. Nem hittem, hogy a mai digitális világban ez ekkora újdonságot jelenthet – pedig én sem tartom magamat egy kütyügurunak.

A születésnapi akciójuk tehát számunkra eléggé visszafelé sült el. Azt gondolom, hogy mivel én végig jóhiszeműen jártam el, különösen az utolsó napon közölt kifogások felháborítóak. Nem jegyeztem meg egyik ügyintézőnek sem a nevét, mert nem személy szerint őket kívánom bemártani, nekem az egész eljárás mikéntje az, ami kifogásolandó. És javaslom ilyen akcióknál ne két ügyintézőre bízzák az ügyfelek fogadását. nekik sem jó és a vásárlóknak sem!

Levelemet önökön kívül eljuttatom a Magyar Cetelem Banknak, mert úgy tudom, ők állnak önök mögött hitelezőként, így a fenti leírtak egy része feléjük is panaszként szolgál. Ezen kívül továbbítom a fogyasztóvédelemnek, illetve a Tékozló Homár fogyasztóvédelmi blognak is.

Üdvözlettel:

Péter

UPDATE

Péter írt nekünk egy kis kiegészítést:

Lenti levelemnek végül szerencsés kimenetele lett. Október 10-én felhívtak a Cetelem Banktól is és a Media Markt-tól is. Megnyugtattak, hogy sajnálatos félreértés történhetett, így ha érdekel még az ajánlat, akkor menjek be a nyíregyházi üzletbe, ahol segítségemre lesznek. Így is történt, még aznap ellátogattunk a boltba és mindent gördülékenyen elintéztünk. Megkaptuk a hitelt, a készülékeket pedig hamarosan szállítani fogják. Így végül mégis happy end lett. :-)