A Homáron igazán hosszú az árnyéka az Intrum Justitiának, dehát milyen legyen egy követeléskezelő cégnek, ugye. A legismertebb behajtó cég kapcsán a mit, meddig és hogyanról is többször volt már szó, de minden eset picit más, az ismétléses tanulás pedig igazán fontos módszer az ismeretek elsajátításához, így itt az ideje egy újabb intrumos posztnak. Ezúttal a Telekom és egy elmúlt szerelem adja a további keretet a történethez.
Kedves Tékozló Homár!
Remélem ti tudtok nekem segíteni a lenti panaszos ügyemben.
2014-ben szerződést kötöttem a Telekommal otthoni szolgáltatásra. A felhasználási hely XY utca 19-es házszámra vonatkozott, ez volt az albérlet címe. Az aláírt szerződésben megadtam egy számlaküldési címet, amely szerint a számlákat és minden egyéb levelet az XY utca 30-ba kellett volna küldeniük, illetve megadtam a jelenleg is élő telefonszámomat. A szerződésben egyébként ez szerepel:
ezeket az adatokat abból a célból bocsátottam a szolgáltató rendelkezésére, hogy ezeken az elérhetőségeket az előfizetői szerződés teljesítésével kapcsolatos kérdésekben értesítsen.
Az albérletből 2014 május végén el kellett költöznöm, a szolgáltatást a hűségídő miatt nem tudtuk megszüntetni, ezért átírásra került a volt párom nevére. (Az erről készült nyomtatványt sajnos nem fénymásoltam le. A Telekom nyilvántartásában persze megvan, de részemre nem adják ki. Biztosan jeleztem azon is, hova kérem a végszámlát.) Az utolsó számlát, illetve az azt követő végszámlát ami a nevemre került kiállításra az albérlet címére, tehát az XY utca 19-be küldte a Telekom. A volt párom ezt nyilván nem fizette be, és nem is szólt róla. (Szakítás után miért is tenne szívességet?!)
Átírás után kb 3 héttel bementem a Telekom személyes ügyfélszolgálatára, ahol az ügyintéző hölgy megnyugtatott, hogy minden rendben van, lekerült a nevemről a szerződés. Más személyes ügyfélszolgálaton ha bemegy az ügyfél, kap egy jegyzőkönyvet, amely igazolja, hogy személyesen megjelent az ügyfélszolgálaton. (Legalábbis a cég ahol dolgozom, ad ilyet az ügyfelek részére) A Telekomos ügyintéző akkor nem tájékoztatott arról, hogy tartozásom lenne, pedig be is fizettem volna azonnal.
Eltelt 5 év, majd idén januárban kaptam egy fenyegető levelet az Intrum Justitia Zrt-től, melyben jelzik, hogy többszöri megkeresésükre sem reagáltam, és tartozásom van feléjük, amit a Magyar Telekom Nyrt-től vásároltak meg. Azonnal telefonáltam a Telekom felé, ők nem segítettek.
Hívtam az Intrumot, az ügyintéző azt mondta írásban tegyem meg a panaszom, 30 napon belül válaszolnak. A hívásról hangfelvétel készült, azt is megkérdeztem, számíthatok e további fenyegetőző levelekre, de azt mondta más tartozás nincs a nevemen.
2019.01.04-én emailben panaszt tettem, melyre nem érkezett válasz. 2019.01.30-án telefonáltam az Intrumnak, az ügyintéző azt mondta legyek türelemmel, 30 napos a válaszadási határidejük.
2019.02.05-én ismét telefonáltam, hogy lejárt a 30 nap. Az ügyintéző azt mondta, nem látja a januári emailemet – pedig visszaigazoló emailt is kaptam – küldjem el újra.
Az emailemet, és a korábbi visszaigazolást elküldtem újra, erre 2019.03.01-én érkezett válasz. Az Intrum továbbra is fenntartja a követelését velem szemben – a számlatartozást elismerem, de a kezelési költségeket nem. Csatolták a 2014-ben aláírt Telekomos szerződésemet is. Ebben is látszott, hogy már 2014-ben megadtam azokat az elérhetőségeket, amiken a mai napig elérhető vagyok.
Felhívtam a Telekomot ismét, hogy panaszt tegyek, hiszem az ő ügyintézőjük hibázott, amikor nem jó számlaküldési címet rögzített a nyilvántartásukba, illetve, hogy téves adatokat adott át az Intrum felé, ezért ők majdnem 5 évig „nem találtak meg”.
A be nem fizetett számlákat hajlandó lennék kifizetni, de az erre ráterhelt kezelési költséget jogtalannak érzem, mert önhibámon kívül lett tartozásom. A Telekom mutogat az Intrumra, az Intrum meg keménykedik, hogy fizessek, mert ők megvették a tartozásomat. Az összeg nem akkora, hogy érdemes legyen miatta pereskedni.
Minden tanácsot nagyon szépen köszönök!
Üdv, N.
Kedves Homár olvasó!
Az előfizetői szerződésből eredő tartozások elévülési ideje a vonatkozó törvényi rendelkezés alapján egy év. Fentiek alapján, ha ezen időszak alatt nem következett be az elévülés megszakadását előidéző körülmény (pl. tartozás elismerése, bírósági perindítás, egyezség megkötése), akkor a követelés a mai napon vélhetően már elévült.
Az elévülés a követelést nem teszi érvénytelenné, csak annak bírósági úton történő érvényesítését zárja ki. A követeléskezelő tehát az önkéntes teljesítést a mai napon is igényelheti.
Az esetedben először azt érdemes ellenőrizni, hogy a rendelkezésre álló iratok alapján a követeléssel kapcsolatos elévülési idő megszakadása nem következett-e be esetlegesen az eltelt időszakban.
Ha megállapítható, hogy a követelés elévült, akkor érdemes egy ismételt írásbeli panaszt benyújtani a követeléskezelő részére, tértivevényes levélben és kérni erre hivatkozva az igényérvényesítés mellőzését.
Fontos kiemelni, hogy az elévülés tényétől függetlenül a követeléskezelő a tartozás behajtására indíthat közjegyző előtt fizetési meghagyásos eljárást. Ezzel szemben pedig javasolható a törvényben meghatározott 15 napos határidőben ellentmondással élni. Az ellentmondással az eljárás bírósági peres eljárássá alakul. A bíróság az elévülés tényét ez esetben szintén nem veszi hivatalból figyelembe, arra kifejezetten hivatkozni kell a peres eljárás során is.
Ha a bíróság megállapítja a követelés elévülését, akkor a követeléskezelő igényét ítéletével elutasítja, így a fogyasztó mentesül a tartozás megfizetése alól.
Felhasznált jogszabályok:
- 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről (itt: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc. cgi?docid=75939.362505)
- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (itt: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc. cgi?docid=159096.357520)
- 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról (itt: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc. cgi?docid=198992.361275)
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.03.27. 13:07:55
Az ilyen esetekben azt kell válaszolni "elévült", ami után békén is fognak hagyni.
Lalikám 2019.03.27. 13:15:34
juhaszvik 2019.03.27. 15:20:46
rarabel 2019.03.27. 15:34:20
1. nem aláírni semmit, nem elismerni a követelést!!!
2. megírni: elévült - nem ismerem el
3. elhajtani őket.
Szívhez szólóan írnak: tárgyalnak, elengednek, töltsd ki, ismerd el a követelésüket, ha megtetted: fizethetsz.
Mocsok banda mindegyik!
Terézágyú 2019.03.27. 16:13:11
...de hadd mondjam el, hogy értetlenül állok az mellett, hogy valaki ennyire egy sima párkapcsolatra, illetve albérletre köt egy ilyen hűségidős szerződést, és akkor csodálkozik, hogy amikor pár hónap múlva végetér a kapcsolat is, meg az albérlet is, akkor ebből gubancok vannak...
Ezzel az erővel egy bizonytalan, határozott időre (a nyári két hónapra) szóló munkaviszonnyal is felvehet valaki egy többmilliós, évekre szóló kölcsönt?? Jó tudom, hogy neki nem adnának - de ő felvenné lazán?? Semmi előrelátás???
gdobo76 2019.03.27. 16:59:22
Nemérdekes01 2019.03.27. 17:06:14
Az ügy szempontjából lényegtelen, de 3 év együttélés után történt a fent leírt eset.
Nemérdekes01 2019.03.27. 17:11:21
Csak ez az Intrumos zaklatás nem hiányzott. :)
zsolt0622 2019.03.27. 17:12:40
én lassan talán életudom az otp faktoringos dolgom. (fiatalon, eszetlenül vettem fel 2 kilót, és t0jtam rá) 960at már visszafizettem, most fogok ajánlatot tenni majd nekik. Na de ezzel nincs lezárva..
Nullás igazolást csak a végrehajtó adhat ki, ha ilyenolyan összeget feléjük is juttatok..
Hohó..a végrehajtó sok éve nem küld semmit. Sem levél,sem mail. Ok.
Mit akarnak még? Jó, hülye voltam, a 6szorosát visszafizettem, de hogy még végrehajtói dij.. ördögi kör ez..
rarabel 2019.03.27. 17:20:41
Mert lehet, hogy pénzbe kerül, de kevesebbe, mint amennyit legombolnak ezek a behajtó cégek.
Érdekes, hogy a mindegyik "behajtásról" ír és még véletlenül sem végrehajtásról.....
Rohadt egy banda az összes, de a pálmát az Intrum viszi el, sok dolgom volt velük.
KaTe 2019.03.27. 20:15:54
Nemérdekes01 2019.03.27. 21:39:36
Ha az Intrum elengedte volna a számlatartozáson felüli díjakat, már rég lezártam volna az ügyet. :)
Xezs7 2019.03.27. 23:23:36
2019.03.28. 00:39:34
Ezeket a történeteket olvasva mindig elképedek: érdekes hogy soksok év után, amikor már a behajtás küszöbére kerül az ügy, valahogy végül mindig sikerül előásni az eltűnt embert a föld alól is. Csak nem a lakcímnyilvántartásból? Mikor szűnik végre meg a maszek, szerződéskötéskor megadott elérhetőségek használata, ami nyilvánvalóan nem követi a változásokat, pláne hamár megszűnik a jogviszony, lejár a szerződés, illetve, a szerződő fél úgy hiszi, nincs már a másikkal jogviszonyban. Miért nem használják hivatalos elérésre a mindenkori bejelentett, lakcímnyilvántartásban szereplő lakcímeket?
Miért lehet tartozásokat görgetni időtlen időkig, miért nem jelent az elévülés semmit ebben az országban? Idegesítően divatos lett ez a múltból hirtelen előbukkanó tartozás, ami exponenciálisan nő plusz rárakódik egy rakás akármilyen díj, csakmert nem sikerült elérni az adóst. Aki talán nem is tudja hogy tartozik. Most járjam végig az összes céget, akivel valaha valamilyen jogviszonyban álltam, kérdezzem meg, nem-e keletkezett időközben valami saram? Ill. adjam meg mindenhol az új elérhetőségeimet, ha esetleg rejtélyes módon, valahogy mégis kidobná a nyilvántartás, hogy elfelejtettem valahol valamikor 10 forintot befizetni, ne a behajtók követeljék raktam 15 év múlva kamatos kamattal? Baszki, nagyon gáz, hogy ez így működik.
theman 2019.03.28. 07:23:38
Felhívom őket, és csak annyit mondtam higgadtan, holnap kinyitom a postaládát és legyen benne a számla és garancia. Mert az hogy eladnak egy telefont arról nem kapok számlát kérésem ellenére, és nincs nyoma a vásárlásnak az több hatóságnak is tetszik majd.
Másnap hozta a futár.
Volt hogy véletlenül a netet kapcsolták ki, volt hogy az előfizetésemet, volt hogy a számomat tévedésből átirányították másnak.Felhívtam magam és más felvette, kiosztották neki véletlenül a számomat. Finoman szólva kaotikus.
datam 2019.03.28. 08:24:46
Volt diákhitelem. Illetve van is. Júniusban lesz 5 éve, hogy semmiféle kommunikáció nincs a hitelemről a Diákhitel Zrt. felől. Semmi. Se egyenlegértesítő, se ezévi aktuális befizetendő összegről tájékoztatás, tényleg semmi. 5 éve fingom sincs, mennyit kellene fizetnem. Úgy gondolom, hogy őket terheli tájékoztatási kötelezettség, ezért én sem keresem őket. Januárban becsengetett egy faszi a szüleimhez, ahol lakcímkártya szerint 6 éve nem lakok, hogy hozott nekem egy Diákhiteles levelet. Se bélyeg, se térti, semmi csak egy boríték, rajta gurbegurba írással a nevem. Faterkám elhajtotta az embert, mint a pillangót. Azóta újfent csend. Rettentő kiváncsi vagyok, mi lesz ennek a vége. Biztosan beleállok a pereskedésbe, ha lesz, mert semmiféle szabályt nem tartanak be, ami rájuk vonatkozik.
HaCS 2019.03.28. 08:45:08
Az előfizetői szerződésből eredő tartozások elévülési ideje a vonatkozó törvényi rendelkezés alapján egy év. Fentiek alapján, ha ezen időszak alatt nem következett be az elévülés megszakadását előidéző körülmény (pl. tartozás elismerése, bírósági perindítás, egyezség megkötése), akkor a követelés a mai napon vélhetően már elévült."
NAGYON FONTOS!!!
1.)
Az elévülés nem automatikusan figyelembe veendő a végrehajtó szerv által(közjegyzői fizetési meghagyás, bíróság). Ilyen jellegű megkeresés esetén, az ELÉVÜLÉSRE HIVATKOZNI KELL, és az alapján kell írni egy ún. ellentmondási nyilatkozatot (fellebbezés) a TÖRVÉNYI HATÁRIDŐN BELÜL. Ha nem érkezik fellebbezés, a fizetési meghagyás jogerőssé válik, és behajtható, letiltható, inkasszálható stb.
2.) A TARTOZÁS ELISMERÉSE független az elévülési időtől. Többnyire erre is játszanak az ilyen esetekben. A tartozást, vagy egy részét időben bármikor elismered, azzal kapcsolatban azzal a dátummal újraindul az egyéves elévülési időszak. Tehát hiába hivatkozol arra, hogy a tartozás már több éves, és elévült, ha azt egy éven belül pl. e-mailben, vagy felvett telefonbeszélgetésen egy elejtett mondatban a kisasszony nyüstölésére elismerted.
Nemérdekes01 2019.03.28. 09:10:48
Nemérdekes01 2019.03.28. 09:16:57
CleanYourRoom 2019.03.28. 09:40:12
Ptk.:
"6:197. § [Értesítés az engedményezésről]
(1) Az engedményező köteles az engedményes választásának megfelelően a kötelezettet az engedményezésről az engedményezés tényét és az engedményezett követelést megjelölve írásban értesíteni, vagy az engedményes személyét is meghatározó engedményezési okiratot az engedményesnek átadni."
Velem is történt hasonló, annyi eltéréssel, hogy én még be is fizettem a kérdéses számlát ráadásul, de se a Telekom nem értesített, se az Intrum Justitia nem bírta igazolni sehogyan az engedményezés megtörténtét. Ja és természetesen se tértivevény, se semmi Ezen felül még persze rég el is évült az egész. Ezer sebből vérzett az egész, persze hogy válaszra se méltattam őket. Nem is értem, hogy működhet egyáltalán így egy valamit is magára adó cég. Az Intrum Iustitia egy nagy vicc, a dilettantizmus magasfoka, kész röhej az egész cég. És a dolgozói állomány is hagy némi kívánnivalót, egy klasszikus :)))
www.youtube.com/watch?v=KuR3fVZTBNY
geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2019.03.28. 09:40:25
Csak megerősíteni tudom, egy féreg, utolsó, megbízhatatlan rohadt népség.Akkor se kéne tőlük szolgáltatás, ha az utolsók lennének ezen a sárgolyón.Inkább visszaváltanék füstjelekre, postagalambra.Ne kössön velük senki szerződést, ha jót akar magának.
juhaszvik 2019.03.28. 10:19:04
próbálom beazonosítani a felvetés fogyasztóvédelmi aspektusát.
a következő lehetőségek jutnak eszembe:
1. bár konkrétum nem bizonyítja, de a levélíró szóhasználatából arra következtetek, hogy az illető egy hölgy, míg a tiedből arra, hogy te egy férfi (stílusból adott, hogy nagyon fiatal, talán középiskolás), és kiindulva a nagyobb valószínűségből, miszerint mindkettőtök hetero beállítottságú, ezért úgy sejtem szeretnél mondjuk úgy ráhajtani, de előtte tisztázni szeretnéd, hogy milyen hosszútávú problémák merülhetnek fel a kapcsolat elmélyülése során (lásd: félrekúrás)
2. mindösszesen és csupán szeretnéd kifejezni az empátiádat a posztoló felé, már amennyiben nem ő volt a hűtlen fél a kapcsolatban. ennek azért van fogyasztóvédelmi szempontból relevanciája, mivel ezáltal érthetővé válik a posztoló személyisége és következtetni lehet a történet valóságtartalmára is.
3. egy idióta vagy :)
komolytalan samu 2019.03.28. 10:51:28
Hiába érvénytelenek jogilag a bíróságon ezek a követelések, az emberek jelentős része egyszerűen megijed egy behajtási felszólítástól, és inkább fizet. Akik nem fizetnek, azok pedig a közjegyzői felszólítás elleni ellentmondás nélkül akkor is beszopják, ha tudják, hogy a követelés amúgy elévült. Sőt. Elég egy hosszabb külföldi út, egy elkevert levél a száz másik között, és hopp, máris kifutottál a 15 napos időből, az ügyed pedig azonnal végrehajtási szakaszba lépett. Az egész üzletág egy jogi kiskapura, a jogi kiskapu ismeretének hiányára, az emberek kiszolgáltatottságára, félelmére épül. A töredékáron felvásárolt, bármiféle bizonyíték nélkül lebegő követelések többségét ezért vagy befizetik, vagy behajtják.
Mellesleg ez a kiskapu nem csak ilyen ügyekben problémás. Egy elszámolási vita kapcsán, ahol a ház kivitelezője baszott befejezni a házat, számlák, azaz bizonyítékok nélkül is elérte, hogy az ő kamu követelését a közjegyző kipostázza, ráadásul a lakó előző lakcímére(épp azért, mert tudta, hogy nem lakik ott, így jó eséllyel nem veszi észre) és az kifut az ellentmondási időből. A megalapozatlan követelést(több millió) pedig, végrehajtóval instant beszedeti, aztán majd pereljék vissza évek alatt, ha tudják. Szerencsére így is észrevették, de nem sokon múlott.
juhaszvik 2019.03.28. 11:04:57
mondjuk az elég komoly jogi hézag, hogy sem a közjegyző, sem a bíróság nem veszi hivatalból figyelembe az elévülést.
Válasszunk · http://valasszunk.blog.hu 2019.03.28. 11:24:18
juhaszvik 2019.03.28. 11:41:59
"számlák, azaz bizonyítékok nélkül is elérte, hogy az ő kamu követelését a közjegyző kipostázza"
tehát ha én csak úgy bemegyek a közjegyzőhöz, és megkérem, hogy rendeljen már el mondjuk 10 milliós vagy 1000 milliós összegben felszólítást mondjuk az utca minden lakójának, akkor a közjegyző megteszi?
dr. mesterséges színezék 2019.03.28. 11:44:12
Megvettük a lakást 8 éve és 4-5 éven keresztül kapta a postaládánkba az előző tulaj valamelyik albérlője a fenyegető felszólításokat (az egyiket reflexből, a címzett olvasása nélkül felbontottam, és kivert a víz a végrehajtás, lefoglalás szavak láttán), pedig már az elsőnél kipuskáztam a telefonszámukat, és vázoltam a helyzetet. Udvariasan elkérte az operátor a feleslegesen címzett nevét, az enyémet, és a címet, ahová nem érdemes a következő levelet küldeni. Aztán küldték... és megint... Sajnos csak sokára jöttek a nyelvemre a "zaklatás" és "feljelentés" szavak.
datam 2019.03.28. 12:14:58
Ha nincs a vállalkozó kezében a teljesítési igazolás és az átadási dokumentáció a végszámlával, akkor nincs elvégezve a munka, amiért alaptalanul tartja a markát. Ha megvannak ezek a doksik (kiadhatsz ilyet bármelyik részfolyamat elkészültekor, mint pl. az alap betonozása kész), akkor lehet jogos a követelés. Addig folyamatban van a munka hivatalosany
Válasszunk · http://valasszunk.blog.hu 2019.03.28. 12:16:45
Ellenben azt se feledd el, hogy a fizetési meghagyásnak költsége van, az illetéket is be kell fizetniük. Ellentmondasz. Ha peres eljárássá alakul ők újra fizetnek illetéket. Ha felmutatod, hogy elévült, nem volt bizonyítékuk, nem kérték szabályosan a pénzt, stb. akkor a pert elvesztik és fizethetnek még neked is perköltséget.
Bizonyára sokan emlékszenek az esetre, amikor az UPC az írásos szerződésekről ráutaló magatartással kötött szerződésre úgy akart átállni, hogy felmondott mindenkinek, de ha befizeted a következő számlát, akkor automatikusan ott az új ráutaló magatartással kötött szerződés. Nos én a következő számlát nem fizettem be, az Intrumnak eladták a jogtalan követelést.
A történet kapcsán a levakarhatatlan Intrumtól jövő utolsó küldemény az volt, hogy még a bíróságra bejárás közlekedési költségét és minden ilyesmit is tartalmazó perköltséget küldték.
Thunder_th 2019.03.28. 12:28:07
"Engem az jobban érdekel, hogy ki kúrt félre."
Valahogy ez bennem nem merült fel mint kérdés, de most hogy rávilágítottál valóban Ez az egyedüli fontos és érdekes elem a történetben. Szerintem a poszter volt. :D
dr. mesterséges színezék 2019.03.28. 12:41:26
Xezs7 2019.03.28. 13:03:13
Xezs7 2019.03.28. 13:04:33
Xezs7 2019.03.28. 13:05:55
Nemérdekes01 2019.03.28. 13:20:27
Thunder_th 2019.03.28. 13:52:39
juhaszvik 2019.03.28. 16:00:11
Nemérdekes01 2019.03.28. 16:19:06
Ha nem én.
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.03.28. 16:29:44
Ha megírod, hogy elévült, idézni fogjék a Ptk-t, mely szerinte sose évül el egy tartozás. Ami tény, anyagi elévülés valóban nincs, de a BEHAJTHATÓSÁG elévül.
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.03.28. 16:33:58
A diákhitelesek állami cég, s ezért nem perelnek, hanem görgetik az ügyet a végtelenségig. Viszont be tudják hajtani az adóhivatalon keresztül.
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.03.28. 16:39:33
Én azt válaszoltam ilyen esetben, hogy kérem annak igazolását, hogy a követés nem évült el.
Tőlem 2018-ban egy 2006-os tartozást akartak behajtani!
Erre kaptam egy Ptk. idézetet, hogy a tartozások nem évülnek el.
Válaszoltam: a tartozás valóban nem évült el, de a behajthatósága igen.
Erre jött a válaszuk: maradnak eredeti álláspontuknál, hogy a tartozás nem évült el.
Ebben maradtunk, ez volt majdnem 1 éve. Azóta nem szóltak.
paragrafus 2019.03.28. 16:49:56
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.03.28. 16:52:46
A Telekom egy időben már 2-3 hónapos tartozásokat is eladott.
Ebből adódott az a vicces helyzetem 2005-ban, hogy kifizettem a tartozást a Telekomnak 3 hónapos késéssel, de ők már eladták a tartozást. Így a Telekom visszaállította a szerződést velem, de közben meg jöttek a fenyegetések az egyik behajtótól.
Gondoltam, ez jó móka lesz. S így is történt. Kaptam 8 darab utolsófigyelmeztetéses levelet. A nyolcadikra válaszoltam egy sorban "már ki van fizetve!". Mire válasz "kérem igazolja banki utalás vagy csekk másolatával". Mire én "nem!", ezt így ráírtam nagy betűkkek a levelükre és azt visszaküldtem a címükre. Aztán jött a 9. utolsófigyelmeztetéses levél, hogy sajnos mivel nem igazoltam állításomat, újraindul az "eljárás". Aztán jött még 4 utolsófigyelmeztetés, aztán elköltöztem, az új címre már nem írtak. Peidg kiváncsi lettem volna, még hány darab utolsófigyelmeztetést küldenek ki.
Xezs7 2019.03.28. 16:53:37
paragrafus 2019.03.28. 16:56:03
Ugyanis "A" és "B" jogszerűen nem köthet semmiféle olyan tartalmú megállapodást, amely alapján "A" és "B" arról állapodik meg, hogy ezen megállapodásnak nem részes "C"-nek bármelyikük felé is bármilyen kötelezettséggel rendelkezne. Ha a megállapodásnak "C" nem részese, akkor rá, "C"-re nézve ez a megállapodás semmilyen tekintetben sem érvényes, ezért rá nézve ennek a megállapodásnak semmiféle joghatása nincs.
paragrafus 2019.03.28. 16:57:03
Az nem alapoz meg semmilyen jogszerűséget, hogy ezt a ténykedést sokan művelik.
KiraCeles 2019.03.28. 16:58:20
Azt nem értem, hogy ha tudja, hogy a követelése elévült (mert tudja), azt is tudja, hogy a hülye ügyfél erre bármikor rájöhet (legalábbis tudnia kellene), akkor miért csapja rá az ajtót arra, aki önként kifizetné a követelés 80%-át? NORMÁÁÁÁLIS?
paragrafus 2019.03.28. 17:00:18
Nem indíthat. Egyrészt, mert ellentmondás folytán bíróságra kerülne az ügy. Márpedig maga a postíró írja, hogy bíróság előtt nem lehet követelni.
Másrészt: a fizetési meghagyásról szóló 2009. évi L. törvény úgy kezdődik, hogy a NEM VITATOTT követelésekre vonatkozóan alkalmazható ez a törvény.
Márpedig ha elévült, akkor az ügyfél joggal és alappal vitathatja. Mint ahogy a postban kifejtttek miatt is vitathatja, hogy neki lenne fizetési kötelezettsége.
illiberális 2019.03.28. 19:27:56
illiberális 2019.03.28. 19:39:32
Xezs7 2019.03.29. 07:13:58
paragrafus 2019.03.29. 07:38:59
Ismerem az általad hivatkozott Ptk. szabályozásokat.
De azzal is tisztában vagyok - veled ellentétben - hogy ez sérti a fél Alkotmányt és egy rakás alkotmányos alapjogot. Mondd neked valamit az a fogalom, hogy a jogforrások hierarchiája?
Mégis hogy képzeled el jogszerűnek azt a szituációt, hogy "A" és "B" megállapodik arról, hogy a kettejük megállapodásában nem részes "C"-nek milyen kötelezettségei legyenek.
Jogszerűen és alkotmányosan egy megállapodás csak az abban a megállapodásban részes felekre bír kötelező erővel.
Fenntartom továbbra is: "A" és "B" egymás közti megállapodása jogszerű és alkotmányos keretek között semmiféle kötelezettséget nem írhat elő a megállapodásban nem részes "C" számára. Ezért is, azt is fenntartom: ha "A" eladja a követelését "B"-nek, az az eladás semmiféle jogi kötőerővel nem bír "C" irányába, vagyis attól, hogy "A" és "B" megállapodott bármiről is egymás között, "C" nem fog tartozni "B"-nek, mivel "A" és "B" egymás közti megállapodása nem hoz létre semmiféle jogviszonyt, jogi kapcsolatot "B" és "C" között.
Semmilyen megállapodás nem írhat elő a megállapodásban nem részes bármely harmadik fél számára semmilyen magatartást, vagy kötelezettséget.
Megjegyzem, már ezen új Ptk. által lehetővé tett engedményezés jogintézményét is súlyosan alkotmányellenesnek tartom. Ugyanis egy vált, vagy valós adósság nem képezheti úgymond adásvétel, üzlet, stb. tárgyát. Ez nem olyan jogügylet, hogy ezt a követelő fél a követelés címzettjének a teljes kihagyásával és/vagy mellőzésével egyoldalúan, szabadon rendelkezik.
Ahogy mondtam: egy szerződéses jogviszonyban - márpedig a fenti post alapját ilyen képezte - egyik, a szerződésben részes fél sem teheti meg egyoldalúan, hogy akár önmaga mellett, akár önmaga helyett a másik fél beleegyezése nélkül behoz egy harmadik felet. Ugyanis ez tényleg szerződésszegés lenne.
Tudod, milyen jogi anarchiát indítana el, ha ez a jogi gyakorlat (ami kétségtelen létezik, de nem alkotmányos) valóban jogszerű lenne?
Ezért hiába írja elő az új Ptk, az attól még súlyosan alkotmánysértő.
Sérti a tisztességes eljárás elvét. A rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. A jóhiszeműség elvét. A kiszámíthatóságot. A szerződési szabadság elvét. A jogbiztonságot. Az emberi méltóságot, stb. és még sorolhatnám.
paragrafus 2019.03.29. 07:43:44
javaslom tanulmányozásra.
Ennek egyik pontja szerint a normákat fontossági sorrendben kell alkalmazni. Márpedig az Alkotmány megelőzi a törvényt.
A másik pont szerint az alacsonyabb szintű norma nem lehet ellentétes a magasabb szintűvel. Márpedig ez esetben, a hivatkozott Ptk. előírásai kapcsán ez áll fenn.
Xezs7 2019.03.29. 09:16:04
paragrafus 2019.03.29. 10:16:16
Attól, hogy az "ügyfelek" nem nyerik az ilyen pereket, még igazam van. És akkor is igazam van, ha az érvelésemet nem vagy képes megérteni. (nem is cáfolod egyik pontját sem.)
És csak egy igazán apró, egészen jelentéktelen szempont:
38 éve foglalkozom joggal. Hát ennyit a neten való jogászkodásról.
Xezs7 2019.03.29. 10:30:14
rarabel 2019.03.29. 12:12:45
Utána telefonáltam, majd levelet írtam.
NEM vártam 5 évet, hanem az elévülési időn belül beadtam a fizetési meghagyást, amelyet átvett a kötelezett, jogerőssé vált.
Ha kell a pénzed (mindegy, hogy mivel tartoznak neked), akkor nem vársz öt évig szerintem, de te tudod, várj türelemmel 5 évig...
A hírközlési törvény mellett még számos egy éves elévülési idő van (Bkv., parkolási díj például).
juhaszvik 2019.03.29. 13:31:23
Lennél szíves megjelölni, hogy melyik az cikk "Magyarország Alaptörvényében", amelyiket érintve bármilyen alapjog is sérülne a fent említett példában?
(jelzem nincs ilyen)
illiberális 2019.03.29. 15:24:20
illiberális 2019.03.29. 15:29:21
paragrafus 2019.03.29. 15:35:38
Nem!
Mert "C"-nek semmiféle jogi kapcsolata nem keletkezik "B"-vel. Jogi kapcsolat, jogviszony hiányában pedig "B" nem léphet fel semmiféle követeléssel és "C" nem tartozik "B"-nek. Még akkor sem, ha "A" felé viszont van tartozása.
És "B" nem léphet jogszerűen "A" helyébe "C" hozzájárulása nélkül.
Ez nem logika. Egyszerűen arról van szó, hogy egy szerződéses jogviszony nem képezheti adás-vétel tárgyát. Pláne nem az egyik érintett fél egyoldalú akaratnyilvánítása és döntése alapján.
paragrafus 2019.03.29. 15:38:11
..."Lennél szíves megjelölni, hogy melyik az cikk "Magyarország Alaptörvényében", amelyiket érintve bármilyen alapjog is sérülne a fent említett példában?
(jelzem nincs ilyen)"....
Nem tudom megjelölni, mivel olyan jogi norma, hogy Magyarország alaptörvénye, alkotmányos keretek között nem létezik.
Amúgy pedig nem értem a kérdésedet. Ha te magad is azt állítod, hogy "jelzem nincs ilyen", akkor miért kérdezed meg?
paragrafus 2019.03.29. 15:39:38
paragrafus 2019.03.29. 15:42:03
...."Az elévülésnél javaslom olvasd el a Hírközlési tv. 143 paragrafusát ennek 2 pontja rendelkezik az 1 éves elévülésről csak az nem tűnik fel senkinek sem mi a címe a 143 paragrafusnak!! (Felelősség az előfizetői szerződés teljesítéséért) Ez a paragrafus arról szól hogyha neked kárt okoz a szolgáltató akkor egy évig pereskedhetsz miatta vele és nem arról hogy a számlatartozásodat csak egy évig lehet behajtani!!!"....
Tévedés, mert nem ezt jelenti.
Azt jelenti, hogy egy éven belül kell megindítani a jogi eljárást annak a félnek, akinek (önmaga szerint) a jogai sérültek. Egy év elteltével az eljárás megindításának nincs jogi alapja.
paragrafus 2019.03.29. 15:48:14
A paragrafus 2019.03.29. 07:38:59 kommentemben leírtam, hogy sérti a tisztességes eljárás elvét. A rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. A jóhiszeműség elvét. A kiszámíthatóságot. A szerződési szabadság elvét. A jogbiztonságot. Az emberi méltóságot.
És hozzáteszek még egyet: a tulajdonhoz való jogot is sérti.
Csak tájékoztatlak, hogy mindazt, amit kifejtettem, a jelenleg is joghatályos, a Magyar Köztársaság Alkotmánya, valamint azon Alkotmánybíróság döntései alapján állítom, amikor az Alkotmánybíróság még szakmai alapon működött. Ezeket az alkotmányos jogelveket még az akkori Alkotmánybíróság dolgozta ki.
rarabel 2019.03.29. 16:36:05
Nem árt, ha az ember elolvassa azt, amit idéz...
illiberális 2019.03.29. 18:26:03
Ha ezek után sem megy ezen törvényhely értelmezése akkor kár veletek vitatkozni, írtam már van bírósági ítélet ami alátámassza ezt.
"Felelősség az előfizetői szerződések teljesítéséért, az előfizetői szerződéssel kapcsolatos hatósági hatáskör időbeli kerete *
143. § * (1) Az előfizetői szerződések késedelmes vagy hibás teljesítése esetében az elektronikus hírközlési szolgáltató a felhasználó vagyonában okozott kárt köteles megtéríteni, az elmaradt haszon kivételével.
(2) Az előfizetői szerződésekből eredő polgári jogi igények egy év alatt évülnek el, amelyet az (1) bekezdés szerinti esetekben a késedelem, illetve a hibás teljesítés bekövetkezésétől kell számítani.
(3) * Az előfizetői szerződés megszegése esetén az elektronikus hírközlési szolgáltató az Elnök által rendeletben meghatározott esetekben, mértékben és módon kötbért köteles fizetni.
(4) Az előfizetői szerződéssel kapcsolatos hatósági ügy tárgyában (kérelemmel, bejelentéssel) a Hatóság eljárása a hatósági eljárás kezdeményezésére okot adó körülmény bekövetkezésétől számított hat hónapon belül kezdeményezhető.
(5) Amennyiben a kérelmező a (4) bekezdésben foglalt hatósági eljárás kezdeményezésére okot adó körülmény bekövetkezéséről csak később szerzett tudomást, vagy a kérelem, bejelentés előterjesztésében akadályoztatva volt, úgy a (4) bekezdésben foglalt határidő a tudomásszerzéstől vagy az akadály megszűnésével veszi kezdetét. Az előfizetői szerződéssel kapcsolatos hatósági ügy tekintetében egy éven túl hatósági eljárás nem kezdeményezhető. E határidő jogvesztő."
illiberális 2019.03.29. 18:35:57
'Nem!
Mert "C"-nek semmiféle jogi kapcsolata nem keletkezik "B"-vel. Jogi kapcsolat, jogviszony hiányában pedig "B" nem léphet fel semmiféle követeléssel és "C" nem tartozik "B"-nek. Még akkor sem, ha "A" felé viszont van tartozása.
És "B" nem léphet jogszerűen "A" helyébe "C" hozzájárulása nélkül.
Ez nem logika. Egyszerűen arról van szó, hogy egy szerződéses jogviszony nem képezheti adás-vétel tárgyát. Pláne nem az egyik érintett fél egyoldalú akaratnyilvánítása és döntése alapján."
Erre is reagálnék. Alapvető tévedésben vagy itt is. A követelés értékesítése előtt a szerződést felmondja A (mivel C nem teljesítette szerződésben vállalt kötelezettségét) azaz nincs már szerződéses jogviszony. Ha lenne akkor még akár igazad is lehetne de ha jól tudom követeléskezelő cégek nem is vehetnek nem felmondott szerződésből eredő követeléseket.
paragrafus 2019.03.29. 23:08:25
....."A követelés értékesítése előtt a szerződést felmondja A (mivel C nem teljesítette szerződésben vállalt kötelezettségét) azaz nincs már szerződéses jogviszony"....
Egyrészt amikor "A" felmondja a szerződést (márha tényleg felmondja),akkor is annak jogszerűsége is megkérdőjelezhető és vitatható. Mert azt, hogy "C" nem teljesített, csak ú, mint "A" állítja.
Ugyanakkor ez akár igaz, akár nem, nem ad semmilyen jogosultságot arra, hogy ettől kezdve "B" követeljen "C"-ről.
Megjegyzem, ha "B" jogszerűen követelne "C"-ről, akkor "B"-t bizonyítási kötelezettség terheli. Ugyanúgy, ahogy "A"-t is ez a kötelezettség terhelte.
"B" pusztán azon az alapon nem követelhet "C"-től, hogy a vélelmezett követelést megvette "A"-től.
illiberális 2019.03.30. 08:07:04
Xezs7 2019.03.30. 10:16:52
Xezs7 2019.03.30. 10:19:29
Xezs7 2019.03.30. 10:45:58
Nemérdekes01 2019.03.31. 19:06:39
A számlatartozást kifizetném, de az erre ráterhelt kamatokat és egyéb költségeket nem.
Mivel nincs ilyen opció, most várok az Intrum válaszára.
btprg 2019.03.31. 22:56:41
"Felhívom őket, és csak annyit mondtam higgadtan, holnap kinyitom a postaládát és legyen benne a számla és garancia. Mert az hogy eladnak egy telefont arról nem kapok számlát kérésem ellenére, és nincs nyoma a vásárlásnak az több hatóságnak is tetszik majd.
Másnap hozta a futár."
Ez nagyon tetszik :D Én nem biztos hogy képes lettem volna ilyen határozottan fellépni.
juhaszvik 2019.04.01. 11:21:41
Én sem örülök a politikai indíttatású módosításoknak, újraírásnak, de nincs "Magyar Köztársaság", sem "Alkotmány", szóval innentől kezdve egy sima troll vagy, aki (mint @Xezs7: is írta), egy álomvilágban él.
geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2019.04.03. 23:15:45
Haha, ez jó. :-))
Kár, hogy ilyenkor nem látja az ember a fejüket, milyen pofát vágnak.
Vicc, hogy némelyik cég frankón hatóságnak képzeli magát, és nem kopik fel az álluk ilyen mentalitás mellett...
.
Velünk csak úgy baxtak ki, hogy duplán került a szerződés valamiért a nevünkre, mi fizettük otthon fateromnak a netet.De mi csak egyszer szerződtünk, mi értelme lett is volna kétszer?Minden hónapban duplán szerették volna beszedni a netért a havi összeget.Aztán mikor egy fél év küzdelem után épp otthon jártunk, bementünk, hogy rájuk gyújtjuk az irodát.Ott valamit kavartak, az egyiket látszólag mexüntették, de még beszedtek valami 17e forintot, hogy ez csak formaság, és majd visszautaljuk.Meg hogy mert különben net nélkül marad az előfizető.Persze, baxtak visszautalni, de a repjegy meg az idő drágább lett volna, mint csak ezért külön megint hazautazni.Rohadjanak meg, mocskos féreg népség, költsék az extraprofitot rákgyógyszerrre, meg szanálásra...
geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2019.04.03. 23:37:34
:-)))
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.04.04. 05:24:14
Ők is röhögnek ezen nagyokat, s titokban az ügyfél pártján állnak.
A munkát ott is egyszerű kisemberek végzik, akik a lelkük mélyén utálják a munkahelyüket.
A nagyfőnökhöz meg úgyse jutnak el ezek a reakciók.
csibex 2019.09.11. 17:20:56
A "jogosult" hivatkozik arra, hogy "nem vette át", az " adós" pedig nem tudja bizonyítani, hogy értesítés híján nem vette át...lehet hogy haragszik rá a postás, de az is lehet, hogy
ki sem vitte, ha ez egy bűnszövetség, ilyen lehet a közös haszon érdekében a közös érdek érvényesítés útja.
A postával a "jogosult" került jogi kapcsolatba a kézbesítési díj megfizetésével,
A címzettek, akikből adós lett, nem tudják azt bizonyítani, ami nem történt meg, főleg, hogy közötte és a posta között nincs semmilyen jogi kapcsolat. Persze az hogy gyakori az ilyen 2lehúzás" csupán a v é l e t l e n műve.