Ne mindig csak a botrány és a mérgelődés! Kellenek néha azok a kérdések is, amik segítenek eligazodni a fogyasztóvédelem zavarosnak tűnő világában. Ezért örültünk Dani kérdésének, aki a szavatosság borzongató fogalmáról kérdezett minket. Egész pontosan arról, hogy mit takar a bizonyítási teher?

Egy olyan kérdéssel fordulnék hozzátok, illetve a fogyasztóvédelemhez, amely sokakat érint - a szavatosság. A törvény viszonylag egyértelmű: a 2. évtől szavatosság van, illetve " "A termék átvételét követő hat hónap elteltével viszont a bizonyítási teher a fogyasztó oldalára kerül." - mit takar ez a bizonyítási teher? Milyen formában kell nekem fogyasztóként bizonyítanom, hogy a hiba gyári hiba? 

Például ahhoz, h egy 10e Ft-os mobiltelefon javítást megcsináljon a szerviz, nekem vinnem kell egy mondjuk 50e Ft-os szakértői véleményt, amit aztán vagy elfogadnak, vagy nem?

Természetesen ebben az esetben pláne a szakértőkhöz fordultunk. 

Kedves Olvasó! 

Fogyasztói szerződések esetében a törvény a hibás teljesítéssel kapcsolatban vélelmet állít fel. Ennek alapján az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. 

A fogyasztó részéről a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba esetében tehát a vállalkozás felelőssége fennáll az adott termékben bekövetkező hiba esetében a fent meghatározott esetek kivételével. 

A felelősség alól csak akkor mentesül a vállalkozás ha bizonyítja, hogy a hiba nem a teljesítéskor már fennálló okból keletkezett, illetve a fogyasztó a termék hibáját a teljesítés során ismerte vagy ismernie kellett. 

Ennek az igazolásához nem elegendő a vállalkozás erre irányuló nyilatkozata, a mentesüléshez olyan független szakértő, szakszerviz véleménye vagy más elsősorban okirati bizonyíték szükséges, amely alkalmas az adott körülmény igazolására és a felek ezt bizonyítékként elfogadják. Ugyanígy a fogyasztó is köteles a hat hónap elteltét követően a szavatossági igény elutasítása esetében fent meghatározott módon igazolni a hibás teljesítés fennállását. 

Vitás helyzet esetében a megfelelő bizonyítási eszköz az, amelyet mindkettő fél el tud fogadni a peren kívüli egyeztetés során. A hangsúly azon van, hogy a szakértő független legyen, mivel alapvető elvárás az objektivitás. A jogvitának peren kívüli szakaszában  nem feltétlenül elvárás az igazság ügyi szakvélemény megléte.Más a helyzet, ha a felek peren kívül nem tudják megállapodással rendezni a jogvitát, mert a peres eljárás során a bíróság a hibás teljesítés fennállását erre irányuló szakértői vélemény birtokában tudja elsősorban megítélni. Az új polgári perrendtartási szabályok lehetővé teszik a perben a magánszakértői vélemény felhasználását, illetve továbbra is kérhetik a felek, hogy a bíróság rendeljen ki az ügyben igazságügyi szakértőt.

A peres eljárásban a szakértői vélemény elkészítésének költsége a perköltség részét képezi, amelynek végleges megfizetése alapvetően a pervesztes felet terheli. 

Felhasznált jogszabályok: 

- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 

- 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról