Chubyval ellentétben én biztos vagyok abban, hogy ebből nem nyer annyit a szupermarket, hogy megérje figurázni vele. Mármint abból, hogy jó nagy táblán hirdetik az 57 forintos ásványvizet, amit 59 forintért adnak igazából. Az a fura, hogy szólt nekik a vásárló, mégsem változtatnak. Levél és illusztráció alant:

Keressük az ország leghülyébb sajtpultosát. Vagy már meg is találtuk? Egy kivételes szakember félreismert humorista fergetes alakítása következik, a Hűvösvölgyi Kaisersből. Emberünk joggal pályázhatna Monty Python-tagságra, de ő ragaszkodik a magyar szupermarketek szakmai kihívásaihoz. Az eset Alvó Sejk, az ismert mikroblogger feleségével esett meg.

Még szentélyszerű lezárás is van a vadiúj Allee pláza remek szénmonoxid-szintjéről híres alagsori szupermaketjében, Zoli mégsem élvezte a keddi vásárlást, mert kicsinyesen bántak vele a pénztárnál. 300-at akartak fizettetni vele egy valójában 120 forintba kerülő öngyújtóért, aztán nyeglén elhajtották.  Falmelléki sztori alant:

Heccelésből teszem be Balázs levelét, aki elmeséli, mi történt a minap, amikor a Waitrose lánc egyik szupermarketjében váratlanul hosszú sor alakult ki a kasszák előtt. Annyit segítek, hogy nem nevették ki a vásárlókat, nem tettek rájuk félhangosan megjegyzéseket, és nem is beszélgettek tüntetően, hosszan a barátnőjükkel a szomszéd kasszából. Hanem?

Életminőségem jelentősen javult, amióta lakóhelyem közelében megnyílott az Aldi. Azelőtt alig hallottam róla, sőt összekevertem a Lidllel, amiről viszont annyit tudtam, hogy terrorizálja és kukkolja az alkalmazottjait. Baloldali érzelmű állampolgárként tehát eleve gyanakvóan és ellenségesen figyeltem az építkezést, aztán a nyitás után is sokáig elkerültem, holott itt van egy autósköpésre.

Mikor mégis betévedtünk, rém idegesen jöttem ki az áruházból. Ugyanis az Aldinál gyakorlatilag minden termék saját márkás. Ráadásul nem egységesen Aldi Gazdaságos néven futnak, hanem szektoronként kitaláltak álbrandeket. A tökmag és a pisztácia, általában a mezőgazdasági termékek Happy Harvest névre hallgatnak, a seafood (mi az magyarul? tengeri?) Almare, a tejtermékek Milfina gyártmányúak, a csoki Choceur. Viszont csak az az egyfajta van mindenből: nincs a ház szotyija mellett Mogyi vagy Kalifa, a csipsz, az Sunsnack, Chiót itt nem kapsz.

A Haribo gumimacin, a túrórudin és a cigiken kívül mindennek fiktív neve van. Még a high-tech áruknak is: Traveler jelzést visel a digitális kamera, az MP3-lejátszó, a távcső, a gyerekmikroszkóp.

Van egy nagyon különös szokásuk. Kínosan ügyelnek arra, hogy joghurtból és majonézből egyfélét áruljanak csak, viszont hétről hétre a legfurcsább szubkulturális árucikkeket állítják ki a bolt közepén. Például nagy teljesítményű billenő- és gérvágó fűrészgépet, ami kétségtelenül hasznos egy asztalosműhelyben, de nem olyasmi, amit az ember csak úgy beledob a bevásárlókocsiba, „egyszer élünk” felkiáltással. Meg a lamináló sem ilyen. Főleg ha az a százezres gép nem egy Bosch vagy Makita, amit aggodalom nélkül meg lehet venni, hanem az is sajátmárkás persze.

A LIDL szerint aki autót szerel, az okszerûen szarba nyúl. Bizonyos értelemben ez persze igaz, mégis igazán mókás, hogy a "nedves kéztisztító kendõ"-t a német tuladonú szupermarketlánc szakemberei "ürülék eltávolító"-nak fordították. Vagy talán az járt a fejükben, hogy a vad magyarok lovat dugnak a motorháztetõ alá? Ki tudja, a neve szerint és a csomagoláson lévõ kép alapján egyaránt a szerelés közben bepiszkolódott kéz letörlésére szolgáló cucc Kaszásdûlõn mindenesetre átlényegült. Erik egy másik titokzatos jelenségrõl is beszámoló levele alant: