Persze egyáltalán nem garantált, hogy ugyanaz, mint amit múlt héten találtunk, de esélyes, hiszen még a neve is egyezik. Mindenesetre a hírek szerint ide is ugyanazzal a módszerrel, áleltévedt nőkkel viszik be áldozataikat:

Lassan két hete csütörtökön (ápr. 10) egy Vörösmarty tér melletti vendéglátóipari egységben sörözgettünk, amikor egy szőke fiú csatlakozott a társaságunkhoz. Lasse dán, Bécsben lakik épp, és úgy érezte, hogy itt az idő kimozdulni az osztrákoktól. Elment hát Pozsonyba, ahol a hostelben hagyott valaki egy vonatjegyet Budapestre. Lasse úgy gondolta, ez égi jel, már így is körbejárta Európát Budapest kivételével, hát most itt az alkalom.

Lasse nagyon naiv. Dániában olyan faluban nőtt fel, ahol nem zárták be az ajtót akkor sem, ha nyaralni mentek, hogy a szomszéd be tudjon menni, ha gond lenne. A fiú egyedül sétált a Váci utcában, amikor két kedves 35 körüli nő angolul a segítségét kérte, mert nem találtak valami utcát. Lasse elővette a térképét, majd beszélgetésbe elegyedett a nőkkel. Mivel nem ismert senkit Budapesten, hallgatott a nőkre, hogy üljenek be valahova beszélgetni.

Játék! Aki kideríti nekünk, honnan származik az alábbi számla, azt meghívjuk egy végkiárusított kólára! Különös ismertető jele, hogy ötezerbe kerül az Unicum a kétdecis pezsgő pedig 7500:

Egy francia üzletembertől kaptam, sztori a szokásos, két hölgy bevitte az egységbe. Sajnos nem tudta megmondani hová, térképen az V.kerületet mutatta. Külön felhívnám a figyelmet a fejlécre és az utolsó mondatra :(

Üdv!
Gy.

Oniék bepróbálták a teszkós kínai éttermet a Váci úton:

Azt hiszem ritka az olyan gasztronómiai élmény, ahol egyszerre szaladtok bele a szopóba a pároddal. Velünk ma pont ezt történt a Váci úti TESCO hipermarket területén található Golden Wokban. Én állat lebeszéltem a páromat a szemben lévő Don Pepéről, mondván, hogy a kínai kaja jobb lesz. Hát nem.

Már eleve ráncoltam a szemöldököm azon, hogy egy multi területén működő kajáldában mégis miért nem lehet kártyával fizetni, de üsse kő, legyen készpénz, amiről ugye nyugtát/blokkot ilyesmit nem kaptunk, de egy „kínai”-nál már meg sem lepődsz az ilyesmin.

A kiszolgáló hölgy egyébként láthatóan nem volt kínai, ám legalább olyan jól bírta a magyart mint bármelyik kínai, szóval végül is illett a képbe. Na de jöjjön a gasztro-élmény!

Elképesztő, milyen szintre bír süllyedni a magyar vendéglátás. Majd biztos ők fogják kitalálni, mit vihetnek haza a t. fizetővendégek:

A Gunaras Hotelbe történő foglalásunk visszaigazolása az alábbi kreatív extrát tartalmazta:

Bejelentkezés (Check in) az érkezés napján 14:00 órától, a kijelentkezés (Check out) az utazás napján 11:00 óráig történik. Amennyiben az Ön szobájába távozása napján nincs érkező vendég, abban az esetben 5 000 Ft felárért 17 óráig élvezheti wellness szolgáltatásainkat.

Szállodánkba külső árú, étel ital nem hozható be. Ha ez meg történne, abban az esetben dugódíjat vagyunk kénytelenek felszámítani, melynek mértéke: 1000Ft/üveg/üdítő, 4000Ft/0,75l bor, 10.000 Ft/üveg/rövidital.

Dávidék majdnem kipróbálták a Beer&Burger hamburgerezőt, de amire odaértek már annyira behájpolódott a hely, hogy már csak a várólistára tudtak volna felkerülni asztalfoglalásilag:

Egy nagyon érdekes üzletpolitikát képviselő éttermi sztorit szeretnék megosztani veletek, ami a tegnap történt meg velem és szűkebb társaságommal a fent nevezett étteremben. Történt ugyanis, hogy tegnap olvastam az indexen egy cikket a Beer& Burger nevű hamburgerező helyről, amiben nagyon pozitívan írták a helyről, mind ételminőség, mind kiszolgálás terén. Este munka után el is meséltem a barátaimnak és úgy döntöttünk, hogy kipróbáljuk a helyet és eszünk egy finomat. Negyed nyolckor érkeztünk a helyre, ami szerencsére nem volt zsúfolt, több szabad asztal is volt, így helyet foglaltunk. Jómagam kimentem a mosdóba, majd mire visszajöttem már az étlapot is megkaptuk. Nagyon tetszett a hely, főképp a többi asztalon felszolgált, ízlésesen tálalt ételek.

Nem elég, hogy a korábban ismertetett módszerekkel mindenkit lehúznak, de eközben még területfoglalósat is játszanak a Római-part vendéglátóhelyei. Ha ugyanis a T. vendég rendelés után a másik helyen ül le, ott keletkezik a szemét, és be lehet gyűjteni a szomszéd poharait is.

Van ugye ez a három büfé egymás mellett (**** *****, ******* vs ***** *******), a teraszaik közvetlenül szomszédosak egymással. Kedves vendég sétál, nézelődik, válogat a büfék kínálataiból, majd gondol egyet és rendel. Baj akkor van, ha van képe válogatósnak lenni és innen is-onnan is szeretne fogyasztani.

Mert a helyzet az, hogyha például az italokat már kikérte a ***** *******ből (mert mondjuk van olyan finnyás hogy CocaColát szeretne, vagy bármilyen olyan terméket amit a konkurens üzlet nem tart) de a *******ben szeretne enni és helyet foglalni, akkor megeshet hogy rendelés előtt egyszerűen megkérik hogy fáradjon át oda, ahol vásárolt. Ja, hogy innen is szeretne fogyasztani? Akkor semmi baj, de előre szólnak hogy ha nem teszi, lépjen le.

Tegnap megtudtuk, milyen nehézségek elé néz, aki cég nélkül indít vendéglátóipari egységet a Római-parton. A mai menü pedig minden halanalfabéta kedvenc balatoni ételének, a hekk tálalásának rejtelmeibe vezet be bennünket jóságos szívű informátorunk:

Mivel nem tudom mennyire vagy járatos hekk-témaban, azzal kezdem hogy a hekk általában egy súlyramérős termék, mint a hentesnél a sertéscomb, vagy a zöldségesnél az alma. Mint ahogy ritkán, de leginkább egyáltalán nem találunk sehol darabra eladó sertéscombot, úgy hekket sem nagyon fogunk. Ennek az oka a hekkek közötti méretkülönbség nagysága. A római parton általában mimdenki "2"-es méretű hekkel dolgozik, de ez korántsem egyenméret; lehet a kartonban 30dekástól 45dekás súlyúig.

Miután ezt tisztáztuk, elmondom hogyan ver át minden hekk-éhes vendéget XY üzletvezető a *****ben: vendég a pulthoz lép, rendel mondjuk két hekket. Pultosfiú felírja, hátraviszi a konyhára a blokkot, elkészítik.

Egyre többen kerülnek kapcsolatba a vendéglátóipari bűnözéssel, ami mindannyiunkra nézve globálisan ciki, hiszen általában a turisták előtt járatják le az országot, de persze válogatás nélkül mindenkit átvernek. Itt az ideje, hogy ezekről a praktikákról mindenki tudjon.

Informátorunk vendéglátóipari tapasztalatait fogja sorozatos formában megosztani velünk. Kivételesen kivettem az érintett cégek nevét, mert örök érvényű igazságokról lesz szó, és nincs kedvem az összes mondatért egyesével megküzdeni.

A jó római parti büfé, mint a ***** ******* arról ismerszik meg, hogy nyitva van a szezon alatt még akkor is, ha esik az eső vagy ha az árvíz már a terasz szélét mossa. Vagy éppen akkor is, ha nincs működési engedélye az üzletnek.

Mivel a tulajdonos cégét felszámolták a télen valamilyen adótartozás miatt, a büfé nem kapott működési engedélyt. Az üzletvezető viszont parancsba kapta hogy amennyiben szeretné megtartani a zsíros kis bizniszt, kinyit március 15.-én, ha a fene fenét eszik is. Persze az üzletvezető, aki egy vagyonosodási vizsgálaton úgy hasalna el mint a World Trade Center, egy vállrándítással elintézvén megoldotta a helyzetet és kinyitott.

Naiv ügyfél a karácsonyra kapott kuponjával tért be a Hotel Hévíz Superiorba, ahol a korábbi beszámolókkal ellentétben pozitív hatások is érték, bár nem sok:

Sajnos engem is elevett az anyósom karácsonyi ajándékából fakadó wellnessezhetnék a Hotel Hévíz Superiorba, örök élményt biztosítva számomra ezzel. A hotellel korábban már foglalkoztak, a kommentelők lelkesedése és a cég aktivitása sajnos azóta is töretlen. Én is megírtam egy hosszabb élménybeszámolót a Facebookon és a továbbiakban szándékszom a céget a területileg illetékes fogyasztóvédelemnél is feljelenteni:

Először is nagyon nagyon szeretném megköszönni az anyósomnak, hogy lehetővé tette azt számunkra, hogy édeskettesben elutazhassunk két éjszakára a feleségemmel wellnessezni. Ilyenre nemigen volt lehetőségünk az elmúlt években, ezért aztán külön köszönet ismét, hogy ezt felismerve befizetett minket egy hétvégére. Innentől viszont csak az folytassa, akinek van kedve és tíz perce elolvasni a következő korántsem kedves sorokat.

Naiv ügyfél a Victor Hugo utcai Gyradiko görög étteremben evett volna, de csak az italokig és a számláig jutott, a rendelését elfelejtették:

A mai napon kísérletet tettünk, hogy a Római parton megismert kitűnő görög ízeket  benn a városban is megkóstolhassuk. Mivel a környéken lakunk, elvitelre kértünk két főételt. Eredetileg gyrost szerettünk volna, de arról lebeszélt a felszolgáló, hogy várni kell rá, mert éppen elfogyott, most sütik az új adagot. (szombaton, este fél hétkor, vacsoraidőben). Semmi gond, rugalmasak vagyunk, hagytuk magunkat rábeszélni másra.

Amíg vártunk, kértünk italt, amit példás gyorsasággal ki is hoztak, a számla társaságában! Tehát kifizetett számlánk már volt, kajánk még nem!