A Megyeri híd építői már másodszor képzelik azt, hogy műalkotásuk a nagy büdös semmi közepén lebeg, nem pedig egy város szélén áll, ahol olyan zavaró elemek jelentkeznek a közvetlen közelében, mint emberek és járművek. Kezdődött azzal, hogy a híd festése közben lepermeteztek vagy száz, környéken álló autót. Folytatódott múlt szombaton, amikor valamiféle avatóünnepet tartottak a forgalom előtt amúgy még meg nem nyitott hídon. A Homár barátja és horgászladik-tulajdonos társa, P. éppen ott horgászott a Dunán a jelentős részben zöld posztóval borított, éppen ezért Biliárdnak nevezett, 5 méteres járművel. P. az elején még direkt élvezte is, amikor anyázó kajakosok, agresszív jetskisek vagy bekokózott, elmebeteg jachtosok helyett váratlan lézershowban gyönyörködhetett.

 Utána jött a nem fekete, hanem tüzes leves. A pillérek tetejéről ugyanis tűzijáték-rakétákat kezdtek lődözni, lefelé, a folyó, vagyis a tetején ringatózó P. irányába. Mivel a készülődő istencsapására semmilyen módon nem figyelmeztették a folyón járókat, P. egész közel horgonyzott a hídhoz, a lövedékek így mintha direkt őt célozták volna. A rémült horgász hirtelen menekülni sem mert, hanem lefeküdt a csónak aljába, magára halmozta a pokrócokat és ruhákat, behúzta a nyakát, és reszketve várt, amíg a tüzes durrogás abba nem maradt. Én mondjuk igen jól szórakoztam a sztorin, de ha elvonatkoztatok, hogy nem P.-t szívatják, hanem egy ártatlan polgárt, akkor eggyel rosszabbul hangzik a sztori.