(Nem hallott még a legnagyobb magyar netes kereskedelmi botrányról? Itt elolvashatja a Homár összes PPO-s posztját!)

Rengeteg károsultban és olvasóban felmerült a logikus gondolat, hogy a megszívatottak nagy száma, illetve az egyedi összegek aránylag alacsony volta miatt a PPO Naiv Ügyfeleinek érdemes lenne valamilyen formában összeállniuk. Vonatkozó posztunk hatására egy ügyvéd-blogger olvasónk összefoglalta, milyen legális lehetőségek vannak. A lényeg: amerikai stílusú class action nincs a magyar jogban, így vagy összeállnak sokan és megbíznak egy ügyvédet, vagy a Versenyhivatal lép. de az sokkal tovább tart. Izgalmas részletek alant:

Magyarországon magánszemélyeknek sajnos még nem ad lehetőséget a jog úgynevezett class action indítására. Ezért nincs is magyar nyelvű megfelelője annak az eljárásnak, amikor úgy áll össze több károsult, hogy valójában nem is kell társulniuk (ez ugyanis a klasszikus pertársaság = több felperes esete). Ez a jogintézmény Amerikában működik Segítségével a vásárlónak (ügyfélnek) csak mintegy be kell jelentkeznie a class action-t indító ügyvédi irodához, hogy ő is vásárolt abból a bizonyos termékből (igénybe vette azt a bizonyos szolgáltatást), és a bejelentkezéssel a per eredménye rá is ki fog hatni, azaz minden további nélkül ő is kap majd kártérítést az adott cégtől (természetesen csak nyertes per esetében).

Részben éppen a fentiekre tekintettel Magyarországon az ügyvédek nem is toborozhatnak nyilvánosan ügyfeleket, még ilyen kézenfekvő esetekben sem, mint a „PPO-botrány” hanem az ügyfeleknek kell megkeresniük az ügyvéde(ke)t. Annak nincs akadálya, hogy az ügyfelek többen (akár több ezren) egy ügyvédet bízzanak meg, és nyilvánvaló előnye van annak, hogy egy károkozóval szemben több tíz/száz/ezer károsult együttesen lép fel. Az „együttest” azonban az ügyfeleknek – sajnos – maguknak kell megszervezniük, az ügyvéd ennek menedzselésébe nem folyhat bele. A károsultak tehát saját maguk között „toborozhatnak”. Ezt követően a magyar polgári eljárásjog – jelenlegi – szabályai szerint a pertársaság – már ügyvéd segítségével – létrehozható, és a keresetet ezen több (tíz/száz/ezer) felperes nevében már az ügyvéd tudja meg fogalmazni és benyújtani a bíróságra. A per eredménye azonban nem minden károsult vásárlóra (ügyfélre) fog kihatni, hanem csak a pertársaság tagjaira.

Az egyszeri ügyféllel szemben 2008 ősze óta a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) viszont lehetősége van class action indítására.  A GVH most vizsgálja azokat a potenciális ügyeket, ahol érdemes lenne egy ilyen pert megindítania – nincs információnk arról, hogy a GVH konkrét ügyben eddig pert kezdeményezett volna a bíróságon. Az ilyen pereket azonban mindenképpen meg kell előznie a GVH saját eljárásának, amely az egész procedúrát lényegesen meghosszabbítja – a GVH kétségtelen hozzáértése és profizmusa ellenére.

Ezért lenne fontos, hogy magyar jog is adja meg a lehetőséget a magánszemélyek kezdeményezésére ügyvédek által indítható class action-re, annak érdekében, hogy a károsultak a GVH „ingerküszöbét” esetleg el nem érő esetekben is, gyorsan, egyszerűen eljuthassanak közös keresetükkel a bírósághoz.

A témáról hamarosan részletes írást jelentetünk meg a www.ugyvedblog.hu oldalunkon.

Dr. Máté Igor, ügyvéd