Te, kedves olvasó, csak úgy, a magad örömére morfondírozhatsz egy sort a címbeli kérdésen, de ha esetleg DIGI-s területen lévő lakásod van, amit bérbe adsz, na akkor élesbe megy a játék. Csaba azonban nemcsak azért írt, mert kiakadt a havi előfizetési díjakhoz mérten elképesztően combos túlbiztosításon, hanem mert talált egy B-megoldást, amit nem tartott meg magának. Köszönjük.

Drága Homár csapat,

fantasztikus közszolgálat, amit csináltok - köszönet érte. Egy újabb kisszínessel járulnék hozzá a közöshöz:

A DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. bármely vezetékes internetelőfizetés csomagjára lakásbérlőként még határozatlan idejű (azaz hűségidő nélküli) szerződést is kizárólag úgy lehet kötni a szolgáltató honlapján nyilvánosan elérhető információk szerint, ha az ingatlan tulajdonosa hozzájáruló nyilatkozatában 200 000 forintig terjedő készfizető kezességet vállal.

Mivel a DIGI összes vezetékes internetelőfizetési csomagjának havidíja bruttó 2500 - 4600 Ft sávban van határozatlan idejű szerződés esetén is, ezért értékaránytalannak tűnik ilyen mértékű kezességvállalásra kötelezni az ingatlantulajdonost - netes fórumok tanúsága szerint nagyon sokan elvi okokból nem vállalják a kezességet, miközben a hozzájárulást amúgy szívesen megadnák a bérlőjüknek. Megértem őket..

Már csak az előfizetés bekötésekor derül ki, hogy a kezességvállalás megtagadása esetére van azért egy nem publikus opció is: ha a bérlő 3 vagy 6 hónapos határozott idejű szerződést köt, ÉS előre fizeti a teljes futamidőt. Ez azonban kizárólag személyesen, ügyfélszolgálati irodában tehető meg, és 3 vagy 6 havonta meg kell ismételni: nem elég pl. átutalással újabb 3-6 hónapot előre fizetni, személyesen befáradva új szerződést kell kötni (és fizetni) minden 3-6 hónapban. Igen, 2017-ben egy INTERNET előfizetéshez... amit eredetileg határozatlan időre kívánna megkötni az előfizető - tehát a szolgáltatónak szinte nulla a kockázata: az előfizető nem vett igénybe hűségkedvezményt, így a szolgáltató nemfizetés esetén bármilyen kár elszenvedése nélkül egyszerűen megszűntethetné az előfizetést. (Ezzel szemben 2 éves hűségidejű szerződést saját tulajdonú lakásodba 5 kattintással köthetsz és online fizethetsz.)

Ebben a gyakorlatban semmi más logika nem látszik, mint a szolgáltató érdekeinek aránytalan mértékű előtérbe helyezése, és a bérlő előfizeték szándékos szívatása ill. arra kényszerítése, hogy az ingatlan tulajdonosával akár konfliktust felvállalva kisírja az értékaránytalan kezességvállalást avagy a tulajdonos nevére történő szerződéskötést (kizárólag ezen esetekben van lehetőség havonta és elektronikus úton történő fizetésre. Költői kérdés: Jogosan tűnhet ez piaci erőfölénnyel való visszaélésnek?

Mivel viszonylag széles kört érintő problémáról van szó (az összes DIGI szolgáltatási területen élő bérlő), ezért véleményem szerint sokan lennének hálásak azért, ha közös erővel kényszerítenénk a DIGI-t inkorrekt szerződéskötési gyakorlata megváltoztatására. Ennek érdekében tudatos fogyasztóként nem csak Hozzátok, hanem az NMHH-hoz is fordultam panasszal.

Köszönöm, ha publikálásra érdemesnek találjátok! (Ezesetben kérlek kezeljétek bizalmasan személyes adataimat.)

Üdv:
Csaba

Kedves Csaba!

A szolgáltató akkor van gazdasági erőfölényben az adott piacon, ha a gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak és üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.

A törvény szerint nem jogellenes, ha a vállalkozás az adott piacon gazdasági erőfölényes helyzetben van. A jogszabály csak a gazdasági erőfölénnyel történő visszaélést tilalmazza. Ilyen magatartás lehet pl. az üzleti kapcsolatokban tisztességtelen eladási vagy vételi árak megállapítása, indokolatlan előny kikötése, hátrányos feltételek elfogadásának kikényszerítése, az üzletfelek indokolatlan megkülönböztetése, a piacra lépés megakadályozása.

A levélben jelzett helyzettel kapcsolatban felmerül, hogy a szolgáltató megvalósít-e a hátrányos feltételek elfogadásának kikényszerítésével vagy indokolatlan előny kikötésével visszaélést. Ehhez elsőként azt kell értékelni, hogy a szolgáltató a fent meghatározott gazdasági erőfölényes pozícióban van-e az adott piacon. Ha a gazdasági erőfölényes helyzet megállapítható lenne, akkor azt kell megvizsgálni, hogy a hivatkozott és a fogyasztó számára kedvezőtlen általános szerződési feltétel alkalmazásának van-e objektív üzleti indoka, ebben az esetben pl. a cégveszteségének magasabb kockázata a bérlőkkel történő szerződéskötés során.

A gazdasági erőfölénnyel való visszaéléssel kapcsolatos eljárás lefolytatására a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezik hatáskörrel.

Felhasznált jogszabály:
- 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról http://njt.hu/cgi_b in/njt_doc.cgi?docid=26902.339 928