Az alábbi, sportos történetben egyedül az megdöbbentő, hogy OpTeK ezt az egész többórás kálváriát hajlandó volt végigcsinálni egy roskadozó szobabringáért, azok után, hogy alaposan megvezették a hipermarket pénztáránál. OpTeK mégis boldog ember, hiszen állítása szerint "életében először szembesült az efféle gerinctelenséggel".

Még sosem hallottunk ennyire kreatív és frappáns magyarázatot arra, hogy miért magyarként árulnak valamit, ami nem Magyarországon termett. Az Auchan eladói szerint a megoldás az, hogy a marokkói paprika magja valójában magyar volt, csak kivitték, aztán a kész paprikát visszahozták. Ezek után a hazainak árult tarja sztorijára nagyon kíváncsiak lennénk, ott mi volt magyar, a kandisznó spermája?

Hétvégén a madaras teszkóban voltunk annyira "sikeresek", hogy zöldséget szerettünk volna vásárolni. Első körben a paprika kiválasztása okozott problémát. Szép portéka fölötti nagy tacepaó szerint ez biza magyar. Éppen pakolom bele a zacsiba, mikor párom szerint ez nem itthoni termés, mert túl nagy és szép ahhoz képest hogy ugye már nincs szezonja.

Mind hallotuk vagy tapasztaltuk már a piaci árusok  trükkjeit a mérleg aljára ragasztott plusz súlytól a rajtafejlejtett néhány ujjig, de mi van akkor, ha magunknak kell lemérnünk valamit? A Tesco a digitális mérleg kalibrálásával ezt is megoldotta: G. levele szerint Budaörsön az üres mérleg alapból 0,040-et mér, ami ugyan néhány forint csak, de hát ismerjük a szlogent.

A mellékelt képhez nem fűznék hosszú levelet. A címkén a hely is rajta van: a budaörsi Tescoban a zöldség/gyümölcs osztályon lévő mérlegből jöttek az "eredmények" akkor, amikor a mérlegen semmi (!) sem volt.

Petit fotózásra ragadtatta, hogy a Teszkóban sajtóhibás gingerbreadet talált. A Homár megőrizte a higgadtságát, nálunk a szerkesztőségben a lift használati utasításánál csak maga a lap van jobban tele hibákkal, úgyhogy annyit mondanánk, hogy kicsire nem audnk.

Béla naiv fiú. Az, hogy a Praktiker öles betűkkel hirdeti, hogy a webshopjában vett termékeket ingyen kiszálltja, minden normális magyar embernek azt kéne, hogy jelentse, "rohadt sokat fizethetsz, és cserébe meg is alázunk és letörjük az összes padlólap sarkát". Béla viszont nevetséges módon azt hitte, az "ingyen" szó annyit tesz, hogy "nem kell érte fizetni". Hahahaha. Örülne inkább annak, hogy a Praktiker feltalálta azt a fajta webshopot, amiben egyes árucikkek nem szállíthatók, vagyis nyilván oda vannak láncolva a processzorhoz.

De nem ám, mert mint megtudtuk, olyan hogy Plus már nincs is, mivel fölvásárolta a Spar. Így viszont mocskos mikrót sem bír árulni, ilyet a Penny Market tud, ott keressük. Bizonyíték rá a fenti akciós szórólap és az infó, hogy a Spar nem árult akkor akciós mikrót. A Plus emlékétől elnézést kérünk.

Az Auchan már érzi, hogy idén karácsonykor nem fog akkorát szakítani, mint általában (lesz viszont az alkalmazottaknak temérdek leárazott jav a roham után), ezért a vásárlókat sem akarja nyomasztani a valóság súlyával, inkább egy fantáziavilággal kedveskedik, ahol minden sokkal drágább, amihez képest nagyságrendekkel olcsóbb is:

Nov 22-én délelőtt fotóztam a mellékelt képeket a maglódi Auchanban. Segítsetek értelmezni, mert megőrülök. Mi az a Sió virtuális akció? Az, hogy az egyébként 219 Ft - os Sió körtelevet (1 l) megvásárolhatom 757 Ft helyett 657 Ft-ért? Vagy én vagyok hülye?

Rekordmennyiségű olvasó küldte be, mindenkinek óriási köszönet, az Auchan marketingeseinek pedig egy átgondolandó kérdés, hogy nem érdemes-e ezentúl mindig a nyomda ördögéval játszani, ha a dolog ennyire népszerű.
 

Dzsek Szperó levele szerint a peterzsébeti Plus Penny áruházban szemrebbenés nélkül adták el az idős házaspárnak a mikrót, majd mikor fizetés után ez kiderült, széttárták a kezüket. Cserélni nem tudtak, pénzt nem adnak vissza, részükről ennyi, tessék kimosni és csókolom.

Elszambázok villamossal a Plus Penny áruházig, mert akcióban hirdettek valamit, amit szerettem volna megvenni. Szégyen ide, szégyen oda itt tartunk. A villamos is egy élmény, mert már ezen a környéken régen nem ellenőrzik a jegyeket, mert nem merik.

Az "Ősz pechvogelje" címre eséllyel pályázhat Zsuzsa, aki egy lidérces esti teszkózós konzumroham végeredményeként hivatalosan tolvajnak lett minősítve egy olyan ügyben, amiben a világért sem döntőbíróskodnánk, de amiről annyi minimálisan elmondható, hogy nem teljesen egyértelmű. Ami majdhogynem tényként kezelhető: Zsuzsa és barátnője egy este közösen vásárolgattak a West End Tescójában, összesen 20 ezer forint feletti értékben. Miután fizettek, túlhaladtak a pénztáron, de még az áruház területén jártak, amikor egy őr feltartóztatta őket, lopással vádolta meg a két nőt, és kocsiból kiemelte a bűnjelet, egy háromezer forint körüli értékű szempillaspirált, amit tényleg nem fizettek ki. A nők tagadták a lopást, a vásárló arra hivatkozott, hogy elfelejtette a szalagra tenni a spirált, és felajánlotta, hogy kifizeti. Az őr ezt nem fogadta el, hátrakísérte őket és jegyzőkönyvet vett fel, olvasónk ellen később eljárás indult. Két eset van: a Naiv Ügyfélék tudatosan loptak, vagy tényleg megfeledkeztek a spirálról. Ezt mi innen természetesen nem tudjuk eldönteni, az azonban eldönthető, hogy a Tesco őreinek eljárása, a jegyzőkönyvfelvétel meglehetősen bárdolatlan eljárásnak tűnik. Mit szólnak hozzá a homározók? Olvasónk azt mondja, hogy ha az őr látta, amint a pénztárnál a szalagra teszik a vásárolt árukat, a szempillaspirált kivéve, akkor azonnal szólnia kellett volna, megkadályozva ezzel egy szerencsétlen tévedést, nem pedig csendben végignézni, amíg túljutnak a kasszán, majd lecsapni rájuk. A bennünk lakó kis ördögrája erre azt súgja, hogy az őr miért szólt volna előre, gondolhatta azt, hogy ha a vevők mindent kipakoltak a kocsiból, a pénztárnál majd észreveszik a bent maradt cuccot, és azt is a szalagra dobják. Szóval szövevényes az ügy, akinek van kedve hozzá, írja meg a véleményét róla a poszt alján!