Korunk egyik legpopulárisabb gyógynövénye az aloe vera. A tüskés levelû növény régóta kúszott a reflektorfény felé, végigfutotta a kötelezõ kozmetikai köröket, míg végül eljutott a csúcsra, azaz az éjjelnappalik polcára. Aki kóstolt már frissen vágott aloe-levelet, tudja, hogy elmondhatatlanul kellemetlen íze hosszú idõre ragad az ízlelõbimbók közé, ezért a Homár óvatosan oldalazott a szõlõvel felütött aluminiumdobozos kiszerelés felé.
A használati utasítás szerint jól felráztuk, de nem bírtunk a kiváncsisággal és söröskorsóba öntöttük a doboz tartalmát.
Megdöbbenésünkre semmilyen borzalom nem mászott elõ, pusztán aloe verának látszó darabkák gyûltek a sárgás lötty tetejére. A folyadék színre, ízre, szagra egyaránt higított szõlõlére emlékeztet, a növény levének elviselhetetlen íze semmilyen formában nem élte túl a feldolgozást.
Hirtelenjében nem sikerült felmérni, mennyivel lettünk egészségesebbek, de magas, 360 forint körüli ára biztos sokakban rásegít a placebóhatásra.

Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.