Nem vagyunk manapság túl jóban az emberrel, akit a feleségemnek hívnak, mondtam is neki, hogy élvezze a szabadságot, járjon el, ismerkedjen, pasizzon nyugodtan, majd én meg jó képet vágok hozzá, bármit csinál, mert megérdemlem, mint vérzõ szív a bónusztövist. Csak az anális szexet kerülje, ha lehet, mondtam a feleségemnek, de közben azt gondoltam, amit ilyenkor mindenki gondol: egye fene, legfeljebb megkörnyékezi egy impotens tõzsdealkusz vagy egy jezsuita pap, ilyesmibõl nagy baj nem lehet.

De hogy pont egy call centeres kezdjen ki a feleségemmel, ráadásul munkaidõben, azt álmomban nem gondoltam volna. Ha porszívóügynök vagy használtautódíler, még azt mondom, rendben van. Nem lehet jezsuita pap mindenki, aki beindul a feleségemre. De hogy pont egy call centeres kis pöcs, munkaidõben? Össze vagyok törve, egyszerre vesztettem el a hitemet a mobiltelefóniában, a szolgáltatóiparban és a globalizációban.

Úgy történt, hogy tegnap a feleségem felhívta mobilszolgáltatóját, hogy kényes technikai kérdésben kérje ki a telefonos ügyfélszolgálat segítségét. A telefonos ügyfélszolgálat pontosan 45 percig váratta a feleségemet, aki szolgamód tartotta a vonalat, és eközben tudtán kívül mártírt csinált magából, mert 45 percig a pisztrángötöst hallgatni midiben emberkínzás, még ha ingyen is van.

Negyvenöt perc elteltével jelentkezett a megváltó Károly képében (Károly vagyok, segíthetek?), és azonmód elmagyarázta a feleségemnek a kettõskeresztet, az ememest meg a rómingot, a feleségem pedig elégedetten tette le a telefont, mert Károly kompetensnek tûnt, olyasvalakinek, aki érti a dolgát. Érti is a kis pöcs.

Miután letette a telefont, a feleségem egy percen belül sms-t kapott ismeretlen számról (céges mobil, dolgozik a brand loyalty), betû szerint a következõ szöveggel:

"Nagyon kellemes hangja van Hölgyem:-)remélem nem veszi rossznéven"

Károly volt az, a call centeres kis pöcs.

Morális mocsarat sejtek a kristálytiszta hegyi patak helyén; ott, ahol csak kettõskereszt alakú pisztrángoknak szabadna lubickolniuk. Ha egy call centeres kikezd az ügyfelével, bizalmi helyzettel él vissza. A call centeres ugyanis mindent tud a hívóról, tudja a nevét, a címét, a céges adatait, ha éppen cége van, tudja a mobilszámát - ennyit még egy gyóntató pap sem tud, pedig azok sok mindent tudnak. A call centerest persze lehallgatja a cége, mint a papot az isten, ezért nem fog csajozni élesben, de a call centeres attól call centeres, hogy kihasználja a céges vonalon szerzett információt és a modern mobiltelefónia vívmányait. Ott az sms.

A feleségem, a céda, persze rögtön tudta, hogy Károly próbálkozik sms-ben, és nem állta meg, hogy nyomjon egy reply-t, valami olyasmi tartalommal, hogy köszöni. Mármint a bókot. Erre persze Károly, a mobilsármõr vérszemet kapott, és imigyen nyomult tovább:

"Örülök,hogy segíthettem:-)nincs kedve beszélgetni egy kicsit valamikor...?"

Károly, te kis pöcs! Tanulj stilisztikát! Ne rajzolj orrot a szmájlinak, mert már nem divat! Ne spórolj a szpésszel, mert zsugori alaknak tûnsz tõle, aki még a nyalással is spórol! És bármilyen sandák a szándékaid, ne fejezz be mondatot három ponttal meg kérdõjellel, mert kiröhögnek! És fõleg szállj le a feleségemrõl, mert szebb jövõt szánok neki! Azt szeretném, hogy egy használtautódíler oldalán öregedjen meg békében, ne egy call centeres kis pöcs mellett! Csúnyán lejárattad magad, Károly! Ja, a feleségemnek tetszik a hangod. Azt üzeni, olyan szexi.