Az alább részletezett visszataszító marketingfogással szembesült Tibi a hétvégén:

Kedvesemmel egy jól sikerült nyaralás után kissé fáradtan és éhesen vásárolgattunk egy vidéki Tesco-ban. Miután kiéltük fogyasztói ösztöneinket, távozófélben a kijáratnál megállított bennünket egy húszévesforma hostess, aki egy kosárkából sorsjegyet húzatott velünk. "Természetesen" nyertünk egy "meglepetést": a kisasszony jól begyakorolt szövegének monoton elhadarása közben az elõre odakészített szatyorba pakolt egy rakás noname kozmetikai cuccot, amibõl néhányat a kezünkre is kent, mondván hogy ezek milyen kitûnõ készítmények. Ezeket - jól figyelj! - AJÁNDÉKKÉNT mutatta be. Miután a szerinte több tízezer forintot érõ (?) pakkot akkurátusan összeállította és az egekig magasztalta (aloe vera, természetes anyagok, antiallergén, stb.), elõhozta a titkos aduászt: mivel mindent nem adhat ingyen, ezért vegyünk meg tõle egy kitûnõ nõi parfümöt mindössze 6000 forintért, persze ez más gyártóknál több mint 10K, csak itt, csak most, csak nektek, stb...

A fehér csempés környezetet fehér csempés pultokkal megbolondító, puritán Rákóczi pékség a biciklisfutárok törzshelyeként került be a köztudatba. A kilencvenes évek elején a sajátos profilú üzlet közelében volt ugyanis a még underground Hajtás Pajtás központja, így a biciklisek a nyáron terasszal is kiegészített helyen söröztek a fuvarok között. Az Uránia mozihoz közeli pékségbõl azonban a sáros táskák, rádió-adóvevõk és biciklik eltûnése után sem lett átlagos kifli-árusítóhely, köszönhetõen a pékséget, kocsmát, élelmiszerboltot, salátázót és kávézót egyesítõ üzleti modellnek. És persze a huszonnégy órás nyitva tartásnak.

Hogy milyen volt a nempasszírozós kisebbség tizedik fiesztája, a bajai halászléfőző ünnep? Egy tripla gyökérkezelésnél is rosszabb, hogy nem tudtam lemenni, de az Index helyi kötődésű külsős szerzőjének tetszett. Érdemes megnézni a mutatós galériát, ami Pump Károly helyi fotóművész munkája. A cikkből amúgy sok más mellett az derül ki, hogy a tökéletes hallé birtokában a bajaiak nemhogy a szegedi levet, de a „bajai típusú” tolnai halászlét is lenézik.:-) Na szerencsére nem a tolna városit, ahonnan én is származom félig, hanem a tájegység halászlevét, konkrétan a paksit.

Olvasson tovább, nincs vége!

Tanuvédelmi program résztvevõinek nosztalgikus alapon, bárki másnak a klasszikus formák hazavágása illetve a korlátlan újrahasznosítás jegyében ajánlható a pisztolyváza. A nobelbékedíj- mentes kerámiapisztolyok mozgó alkatrészek hiján kizárólag vágott virág tárolására használhatók, s ezért remélhetõleg a vámon sem akadnak fenn. A váza ára messze alulmarad az átlagos napi védelmi pénztõl, csupán 35 fontot (~12,5 khuf) kérnek a hetekig tartó faszagyerek-érzésért.

A Homár éppen a Kempinski-szálló Deák Ferenc utcára nézõ teraszán sörözött, mikor kocsányon lógó szeme megakadt a szemközti, jelenleg üresen álló régiségkereskedés kirakatán levõ, kb. 1,5x1,5 méretû szövegmezõn. Ez vala kiírva majdnem hibátlan ánglius nyelven:

"Lakás mindenkinek. Budapest turistainformáció. Számos magán, köz- és üzleti ingatlan üres. Csak lakásból 70.000 áll kihasználatlanul. A legújabb számítások szerint legalább 8000 hajléktalan él az utcán vagy a hajléktalanszállókon. Országosan több mint 30000-re tehetõ a számuk. A Kormány (helyi önkormányzat?) és magánbefektetõk egyesítették erõiket, hogy különbözõ szociális kezdeményezésekkel megpróbáljanak humánusabb életlehetõséget biztosítani ennek a csoportnak. Részletek a www.budapest.hu oldalon.