Szezonális naiv ügyfelünk, Zs. merész próbálkozással a városligeti mûjégpályán kívülre szeretett volna korcsolyát bérelni. A konfliktus elkerülhetetlen volt:

Szerettünk volna korcsolyát kölcsönözni egy szombatra, merthogy mennénk tóra korcsolyázni. Arra jártunk, megnéztük a boltot, ami éppen zárva volt, de láthatóan amúgy is kicelluxozott A4-es lapok formájában kommunikált ügyfeleivel. A következõ információk voltak kiragasztva: 500 Ft/óra személyivel, 15000 letét személyi nélkül. Hát gondoltuk, nem olcsó, pláne, hogy egy ilyen használt roces ugye 9-10000 ft, de sebaj. Szombat délelõtt elmentünk.

Hát természetesen beengedõ ember áll a bolt ajtajában, és tekintet nélkül arra, hogy ki kivel jött együtt, "egy bemehet", illetve "kettõ bemehet" felkiáltással adagolta a forgalmat. (egybõl a régi szép idõk, ugye..) Nemtom mit gondoltak, hogy az emberek majd ellopkodják a fél pár koszlott, kirakott korcsolyákat? Bár lehet.

Bent aztán egy királynõinek szánt modorú (valójában fennhéjazó, primitív és goromba) ötvenes asszony, a köszönést nem viszonozva közölte, hogy "Hányas?". Gondolom, a jó reggelt, miben segíthetek, és máris összevonásaképpen. Majd mikor elõkerültek a korcsolyák, és kiderült, hogy csak este szeretnénk visszahozni, felháborodottan közölte, hogy azt nem lehet.

Mondtuk, hogy ez nincs kiírva, pedig direkt idejöttünk elolvasni a szép A4es lapokat. "Hát ezért kell megkérdezni" volt a válasz. Na persze nekiálltunk vitatkozni, hogy biztos, hogy rosszul járnak-e, ha mi kifiezetjük a délelõtti 4 órát IS meg a délutánit IS és hogy ezt milyen üzeltszabályzat szerint nem lehet vajon. Na jó, akkor hozzuk vissza délután és vegyük ki mégyegyszer. Nem, mert mi nem itt szeretnénk korcsolyázni. Na erre szemöldök felszalad, nõ rámnéz, és "Hanem?". Na erre visszanyeltem, hogy "Közöd?", és mondtam, hogy "Máshol." "Olyat nem lehet". Nahát, mondom, pedig az sincs kiírva, hogy kötelezõ itt korcsolyázni, csak az, hogy "Korcsolyakölcsönzés".

További vita után közölték, hogy ha otthagyjuk a 15000 forintot, és a személyit (!!!) egész napra, akkor najó. Hát kérdeztem, nem lehetne-e, hogy leírja a személyirõl a számát, meg az adatokat, mert ez mégsem a zsebóra, amit zaciba csap az ember, de nem. Miután megegyeztünk, a kezünkbe nyomták a korcsolyát, és .. néztek. Mondtuk, valami papír esetleg? Hogy itt a pénzem meg a személyim? "Ott a korcsolya."

Visszavivéskor egy másik alkamazott megsúgta "ezt úgy kell csinálni, hogy kiveszitek este, és délután visszahozzátok. Akkor csak fél napot kell kifizetni."

Én viszont asszem veszek egy korcsolyát.