Tékozló Homár

Pénzt küldeni a dzsungelbe

2006.05.26. 11:12 | jackyll | Szólj hozzá!

A monopóliumokkal nehéz együttélni, sok türelmet és meditációt igényel, hogy az ember alkalmazkodni tudjon hozzájuk, ha már egyszer nincs versenytárs. Nedo Nigériába küldetett magának pénzt, amit természetesen megkapott, de kicsit õszült azért:

Kedves panaszkodó sorstársaim! Nem csak a mi hazánkban Canossa-járás az ügyintézés! Bár ezen kis szösszenet is onnan indult, de a vártnál is messzebb gyürûzött. Alapinformációk: nigériai kiküldetésem során elfogyott az otthonról hozott kevéske valutám, kérve kértem hát cégemet, mentsen ki a bajból, és küldjön nekem készpénzt a Western Union csodás szolgáltatásait igénybevéve. Bankkártya ugye a dzsungel közepén szóba se jöhet, maradt hát ez a mindkét fél számára eleddig ismeretlen megoldás. Elõször kedves, engem a bajból megmenteni próbáló kollégám történetét idézném ide, majd annak folytatásaként saját történetemet.

Western Union, IBUSZ, Oktogon, Bp.

Egy selypítõ pénztárossal találkoztam, aki egy üvegkalitkában ült, kihangosítás nélkül. Az Oktogonnál voltam és megérkeztem után kinyitották az ajtót szellõztetni (csak hogy jobban halljam). Elõször csináltam ilyet, de csak azt kaptam: "töltse ki!". A W.U.-nál csak magánszemély utalhat magánszemélynek, de a néni nem értette, hogy neked kint nincs címed, így hát elmagyaráztam neki hosszadalmasan... válasz: "ja, akkor elég az ország, város is!" (aaa) Amikor valamit kihagytam, hozzátette: "hát ezt nem hiszem el!"... Idõközben vki. Pénzt akart váltani, õ megkapta: "most 15 percig nem érek rá!" a valaki megkérdezte: "akkor jöjjek vissza 15 perc múlva?" válasz: "tegye azt..." majd "de ha bejön még egy utalás akkor fél óra" (a pasi elkérte vmi fõnöknek a telefonszámát és elment) A végén még megkaptam megint a megszólást, mert akkor is valamit nem töltöttem, ki. És azt mondta: "meg nem mondja miért kell neki 2 példányban a számla, de kell neki." (itt már nem kérdeztem vissza, hogy esetleg az egyik nem az enyém?) De én türelmes ember vagyok egyébként, most is beigazolódott!

Utólag röhögök rajta, de amikor el kell küldeni neked 500 USD, akkor azért a helyszínen nem röhögök az ilyeneken! Ja, és nem is 500, hanem csak 500-37=467!

Edigg kollégám, de a java még hátra van!

Elindultam a szomszédos "városba", hogz hozzájussak a régóta várt mentõösszeghez: Elso bank: Sorbanaálls, kérdes, másik sorba állás, ok, papírt kitölt, harmadik sorba beáll, vár, közlik, nincs dollár, csak holnap, jöjjek vissza reggel. Nairaban (helyi, értéktelenebb pény, de mégis a Forintnál pont másfélszer ér többet) tudják adni csak, exchange rate a béka segge alatt ugye, irány tovább.

Második bank, fémkeresõ, zsilipkapu, stb, bejut. Nincs WU, nem tudnak belépni a rendszerbe, de nyissak egy számlát, es megoldjak majd. Köszi, irány tova, kifelé persze zsilipkapu, stb...

Harmadik bank, van WU, van USD, ugy tûnik minden klappol. Kitöltöm, beadom, aláirom, fényképes igazolvány két darab, hál Istennek van nálam 2. Kiderült, az ügyintézõ nem tud olvasni, csak nyomtatott nagybetûket (sic!) Lebetûztem neki minden fontosat ami nem volt meg nyomtatva, majd várok. Fél órát legalább. Mögöttem nyugodt sor, õk már tudhatnak valamit. OK, megkapja õ a dollárt, átadja egy ügyintéyõnek, aki lefénymásolja az összes bankjegy mindkét oldalát (!), majd ha azt aláirom, dátummal, összeggel, mindennel, akkor megkapom, mindezt kb, újabb fél óra ügyintézés után! Hannibál átkelése ehhez képest röpke vasárnapi séta lehetett. De megvan mind a 463 ropogos amerikai dollar.

Szűrt kommentelők

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.