Aki Magyarországon internetezni akar, az olyasmi mazochista, mint az egyszeri reformállamtitkár, aki feladott egy csomagot a Magyar Postánál, aztán BKV-val ment a MÁV-pályaudvarra. Szefi tehát jogosan szenved, mér kellett neki ADSL. Ha nem lennénk legendásan udvariasak az olvasókkal, újjal mutogatnánk rá. Alant a sztori, amiben elhangzik a bûvös mondat, miszerint „ a hiba csak Önnél lehet”. Naná.

Kedves Homár!

Ugyan a gonosz ISP kontra szegény ügyfél témában sok cikk született, úgy gondolom, igen tanulságos, ami velem történt/történik.

Egyéb szolgáltató hiányában a Monornet ADSL szerzõdését vettem igénybe tavaly novemberben. A havidíj: 12.000 forint egy 1024/256 vonalért, két éves hûségszerzõdéssel. Egy öntudatos fogyasztó ennyi pénzért azt is elvárná, hogy a modem reggel lágy csókokkal ébressze, kávét fõzzön, este pedig altatót dudorásszon halkan. Miven nem vonz a modemcsókolgatás gondolata, én azzal is megelégedtem volna, ha a pénzemért tisztességes szolgáltatást kapok. (Igen, tudom, ez a Naiv Ügyfél rovat.)

Úgy három és fél héttel ezelõtt azt észleltem, hogy gondtalan netezés közben hirtelen kialszik a modemen található ’Status’ led, és megszakad a kapcsolódás. Pár perc és pár óra között bármilyen hosszúságú szakadás is elõfordulhatott, bármikor, elõzetes figyelmeztetés nélkül. Reset, áramtalanítás, szgép restart, semmi nem segített. Majd a modem fogta magát, ismét helyreállt és az egyszeri fogyasztó ismét felmászhatott netre. Természetesen telefon a szolgáltatónak, hibalap, kivizsgálás.

Elsõ hétvégén kijött egy kolléga, vonalat javított. Második hétvégén kaptam egy új modemet. Harmadik hétvégén a modem vezetékét is kicserélte egy harmadik kolléga. Mindeközben a hiba vígan jelentkezett tovább, esténként, hétvégén, éjszaka, bármikor. Mivel egyre kevésbé vígan, sõt egyre morcosabban hívtam az ügyfélszolgálatot, és a havidíj jóváírását is kértem, az ügyfélszolgálaton közölték, hogy ’nálunk már nem lehet hiba, mi mindent megnéztünk. A hiba csak önnél lehet, az ön számítógépében.’

Jó, járjunk utána. Nem érveltem azzal, hogy a modem néha akkor is kikapcsol, ha a számítógép nem is megy. Nem próbáltam megmagyarázni az ügyfélszolgálatos, az ADSL-hez bizonyára nagyon értõ hölgynek, hogy olyan számítógéphiba a világon nincs, amely képes a modemet random idõpontokban, random idõtartamra kilõni, inkább újratelepítettem az operációs rendszert. Miután a hiba így sem szûnt meg, munkahelyemrõl kunyeráltam egy laptopot, és megpróbáltam azzal netezni. A hiba ugyanúgy jelentkezett. Ekkor már feljogosultnak éreztem magam, hogy haladék nélkül követeljem a hiba elhárítását. Ezt meg is tettem. Válasz: újabb hibalap felvétele.

Ekkor kilátásba helyeztem a szerzõdés azonnali felbontását, hûségidõre való tekintet nélkül. Válasz: Jó, akkor teljeskörû kivizsgálást indítanak a hiba okáról (hátha mégis nálam van a hiba és rám tudják sózni a 43 ezer forintos belépési díjat). Kérdésemre, hogy a teljeskörû kivizsgálást miért nem a folyamatos hibabejelentések második vagy harmadik hetében kezdék el, nem kaptam választ.

Ez a valcer még hasonló körökkel folytatódott pár napig, majd tegnap délután felhívott egy technikus kolléga, és kijelentette, hogy átraktak egy másik kártyára (?) és a hiba elhárult. Boldogan mentem haza, hogy végrevégre megoldották a gondomat. Még a 4-6. heringjáraton uralkodó hõ-, pára- és szagviszonyok is elviselhetõbbnek tûntek az újonnan helyreállt Status ledem fényében.

Mondanom sem kell, hogy hazatértem után a modem már egyáltalán nem mûködött. Szakaszosan sem, szakadásokkal sem. Az, hogy ’átraktak másik kártyára’, valóban megoldotta a problémát Elvégre ha nincs net, nem is tud megszakadni. Gratulálok, Monornet.

Üdvözlettel: Szefi