Mit tegyünk, ha a sors kegyetlensége miatt már két hónapja pihen a laptop az összes céges doksival és pornófilmmel egy külvárosi szervizben? Joooe szerint már a 15. álmatlan éjszaka után érdemes támadásba lendülni, mégpedig vhogy így:

Néhány jótanáccsal szeretnék szolgálni azoknak, akik a Macintoshra joggal panaszkodó naiv ügyfélhez hasonlóan jártak akár Mac, akár más termék vásárlása kapcsán. Remélem ollóidat csattogtatva sikerül végre elvágni néhány, ebben az ügyben is jól megmutatkozó tévhitet. A lényeg, amit akár mottónak is nevezhetnénk: határidõ márpedig van :)

Elõször is tegyünk tisztába egy kis fogalomzavart: Mindegy, hogy az értékesítési lánc szereplõi egymás között hogyan becézgetik egymást, jog szerint a forgalmazó a terméket a vevõnek eladó kiskereskedõ (a szerzõdés kötelezettje), és fogyasztó pedig a vásárló (a szerzõdés jogosultja). Szóval nincs olyan, hogy a kereskedõ a forgalmazóra mutogat, õ maga a forgalmazó, aki nem hiszi, járjon utána: fogyvéd tv., egyik rendelet, másik rendelet.

Fontosnak tartom egy nagyon széles körben elterjedt, fõleg kereskedõi oldalon hangoztatott jogértelmezés tévességére felhívni a figyelmet. Ha ilyen állítások nyernek nagy nyilvánosságot, mint "simán leráztak, hogy semmihez sincs jogom, addig javítják ameddig akarják", az majdnem olyan ijesztõ a lelkiismeretes fogyasztóvédõnek, mint egyszeri homárnak a forróvizes fazék. :) Nem igaz, hogy pusztán azért mert a fogyasztói kifogások kezelésérõl szóló rendelet úgy fogalmaz, hogy 15 napon belüli kijavításra vagy kicserélésre kell "törekedni", akkor a kereskedõ csak szétteheti a kezét, hogy õ nagyon törekszik ám, de nem megy. Ezt asdf is megírta már, annál frappánsabban aligha lehetne megfogalmazni, de gondoltam nem ártana kicsit kiegészíteni azzal, hogy ez miért is van így, hogy a kissé határozottabb kereskedõvel szemben álló homárpalánta is tudjon érvelni, meg azzal, hogy mik a lehetõségek a jogaink érvényesítésére, ha kicsit fafejûbb a forgalmazó és a szép szó nem hat.

Az ide vonatkozó legfontosabb szabályozás a Polgári Törvénykönyv rendelkezései között olvasható: Ptk. 306. § (2) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelõ határidõn belül, a jogosultnak okozott jelentõs kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.

No, lássa mindenki, mégis van határidõ. Már csak azt kell kitalálni mi a "megfelelõ határidõ" és a "jelentõs kényelmetlenség" a törvény értelmezésében. Ez általában az adott eset konkrétumaitól is függ, de mindenképpen iránymutatást jelent a miniszteri rendeletben szabott 15 napos "puha" határidõ. Általában már akkor szabályt sért a forgalmazó, ha a 15 nap letelik, és bár kisebb csúszás az eset körülményeit mérlegelve elfogadható lehet, a 15 napos határidõ nagyságrendi túllépése (a hiba bejelentésétõl eltelik 30 nap, 60 nap, és egyéb valódi rémtörténetek) lényegében biztosan jelentõs kényelmetlenségnek számít, hacsak más körülmény - pl. jó minõségû cseretermék biztosítása a javítás idejére - nem csökkenti a kényelmetlenség mértékét.

A kényelmetlenség mérlegelésében az is fontos, hogy a forgalmazó nem szívességet tesz a hibás termék megjavításával, hanem eleve kellemetlenséget okozott azáltal, hogy az általa eladott termék hibás. Ha a forgalmazó semmit nem tesz az okozott kényelmetlenség enyhítéséért, a rendeletben elõirányzott "puha" határidõ kétszeresénél (30 nap) többet aligha érdemes várni, ez általában már messze túl van az elvárható türelmen. A Polgári Törvénykönyv ilyen mértékû szerzõdésszegés esetén igen súlyos következményeket szab: lehetõvé teszi a jogosultnak (fogyasztónak) hogy az õt ért kellemetlenség nyomán a szerzõdést egyoldalúan felbontsa, a szerzõdéstõl elálljon, és ezzel a kifizetett vételárat visszakövetelhesse.

Fontos dolog, hogy az elállást azt nem kéri, hanem kijelenti az ember, és ez a nyilatkozat a szerzõdést a másik fél beleegyezése nélkül felbontja. Éppen ezért a jog általában csak kivételes esetben ad elállási lehetõséget az egyik félnek, ha egy fogyasztási cikk használhatatlan azért mert igen hosszú idõn keresztül nem képes megjavítani/kicserélni az erre kötelezett, az bizony ilyen kivételes eset. Nyilvánvalóan nem azért fizetett a vevõ, hogy a terméket ne tudja használni.

Fontos megjegyezni, hogy a fogyasztó felé való helytállás kötelessége nem igazán függ a felróhatóságtól, a kereskedõ akkor is köteles helytállni, ha valójában a gyártó/importáló/nagyker/stb. hibázott, és õ ártatlan mint a ma született homárfióka, legfeljebb visszkereset címén követelheti az ebbõl eredõ kárát a felette állóktól, de ez már legyen az õ gondjuk, a fogyasztó felé a kereskedõnek kell helytállni... (Mégis majd a fogyasztó rohangáljon meg nyomozzon a felelõs után? Nem, õ az eladóval szerzõdött, csak vele van dolga.) Különösen nem menti ki olyan körülmény, amiért õ felel, pl. alkatrészellátás vagy szervizhálózat hiányosságai.

Tehát ha a vevõ túl sokáig kénytelen önhibáján kívül nélkülözni a megvásárolt terméket, a következõ a teendõ:

Nyilatkoznia kell arról, hogy a szerzõdéstõl eláll, az elállás okát (irreálisan elhúzódó ügyintézés) és jogcímét (Ptk. 306. § (1) b) pontban biztosított elállási jog) megjelölve. Erre kiválóan alkalmas a vásárlók könyvébe tett bejegyzés, vagy egy tértivevényes levél formájában feladott írásbeli fizetési felszólítás. Ha az üzlet jószántából nem látja be a jogtalanságot, és nem tudnak a felek megegyezni, akkor a helyi kereskedelmi és iparkamarák mellett mûködõ békéltetõ testülethez lehet fordulni, eljárása ingyenes, viszonylag gyors, és sajnos viszonylag hatástalan, ahogy azt ízeltlábú barátunk már megírta. Próbálkozni azért mindenképpen érdemes, mert magára valamit is adó kereskedõ aláveti magát a határozatnak, akkor is ha az nem kötelezõ érvényû, szerencsére erre is van számos példa. Általában az üzletnek sem érdeke, hogy perköltséget, kamatokat, kártérítést is fizessen, ha elég határozottan áll ki a fogyasztó a jogaiért, van esély, hogy megoldódik per nélkül. Ha mégsem sikerül megegyezni a békéltetõk elõtt sem, a testület kedvezõ határozata némi önbizalmat adhat egy bírósági fizetési meghagyás beadásához, amihez már mindenképpen ügyvéd segítségét ajánlott igénybe venni.

Én arra bátorítanék mindenkit, hogy ha már kifizetett elég nagy összeget egy számítógépért vagy más termékért, ne sajnáljon egy kis utánajárást jogai nyilvánvaló megsértése estén!

Üdv.: Joooe

UI.: a Mac-es problémával esetleg érdemes lehet megkeresni a fogyasztóvédelmi fõfelügyelõséget is, õk bár egyéni ügyekbe általában nem szólhatnak bele, de fogyasztók széles körének megkárosítása esetén közérdekû keresetet indíthatnak.