Tékozló Homár

Cashback Magyarországon is?

2007.03.29. 11:41 | jackyll | Szólj hozzá!

Bence aszongya, hogy elképzelhetõ, hogy idén itthon is lesz cashback, vagyis kártyás vásárlással egybekötött pénzfelvétel:

csak annyi, hogy itthon is tervbe van véve a cashback, valszeg nyártól fog mûködni kísérleti jelleggel néhány texóban. Csak a magas forgalmi jutalék miatt eléggé zaccos a kereskedõnek. Azt mondják, kb 20ezer HUF körül lehet majd maximum "cashback-elni".

A többiek úgy érezték, kicsit árnyalniuk kell Gyula Anglia-képét, mint pl M. ex-Financier:

azért Gyula commentjére ráfér a pontosítás: igen, mûködik a cashback, de nem mindenhol. Angliában a szupermarketekben és olyan üzletekben terjedt el, ahol nagy készpénzforgalmat bonyolítanak. A kereskedõnek is egyszerûbb, gyorsabb, pontosabb, ha a kártyával fizetõnek odaadják a másik vevõtõl beszedett készpénzt, hogy azt ne kelljen beszállíttatni és feldolgoztatni. És, láss csodát, még olcsóbb is, már ha a kártyajutalék kevesebb, mint a pénzszállítás és feldolgozás díja. Így mindeki csak nyer a dolgon: a kereskedõ spórol, a bank keres, az ügyfél boldog, csak a pénzszállító esik el egy kis bevételtõl, de õ ugye szolgáltató, úgyhogy nincs szava a kérdésben... Namármost Magyarországon a fegyveres õrök páncélkocsis pénzautókáztatásaaz áéjszakai számolással együtt is tud olcsóbb lenni, mint a bankok által a kereskedõre terhelt jutalék. Innentõl nem érdeke a kereskedõnek, hogy bankkártyahasználatra kp-t adjon egy vevõjének - hát így vagyunk mi egy jó dologgal szegényebbek, a bankok meg a pénzszállítók szépen profitálnak. A sztorinak még egy tanulsága van: Angliában sem a jóakarat, hanem a közös üzleti érdek mozgatja a dolgot, azaz nincsen ingyen ebéd. És ezt nem árt észben tartani, ha a különbségeket vesszük számba. Pl az új, nagyon barátságos logójú óriásbankunk élen jár a kártyaelfogadó terminálok piacán a versenykorlátozásban. Mivel a saját kártyaelfogadó terminálján a saját kártyáját lehúzva nem kell adatot küldenie a bankközi rendszerbe, a saját kártyái elfogadásához jóval kedvezõbb díjakat ad, mint az idegen kártyákhoz. Ez költségarányos díjszabás, csak éppen ezzel konzerválja a piaci dominanciáját: a terminálok telepítésekor csak a megrögzött útálói hajlandóak más bankok drágább (de ugyanúgy költségeikkel arányos) díjait fizetni. Angliában nem volt olyan domináns bank, aki ezt megtehette volna. Ja, és ha piaci dominanciáról beszélünk: a készpénz,. amit a hiperben hagyunk, általában budapesti pénzfeldolgozóban végzi. Ha ott átszámolták és kötegelték, egy lánc napi kp beszállítása összegyûjtve már fedezheti egy nagyobbacska magyar bank napi készpénzigényének jó részét. Márpedig ha a kp-t nem az MNBbõl kell kihozni, hanem egy ügyféltõl lehet beszállítani, akkor az MNB-nek fizetendõ díjjal olcsóbban lehet a banki fiókhálózatot kp-hez juttatni. Ezt megint csak nem lehet megcsinálni az Egyesült Királyságban, mert ott több regionális pénzfeldolgozó van (nagyobb ország, logikus megcsinálni. Mi kicsik vagyunk, megint pórul jártunk.)

Sok jó dolgot elmondott Gyula a kártyájáról, de nem lehet összehasonlítani az angol és a magyar piac fejlõdését. Amikor a hitelfelvételre nálunk a felveszem az OTP-t szófordulat élt és a cégeknek egyszámlája volt (fizetek egy homár koktélt annak, aki megmondja h ez a név honann jött, 10 év alat tse tudtam rájönni), akkor az angoloknál mindekinek volt folyószámlája és csekekket írogattak egymásnak, azzal fizettek a vendéglõben stb. Amikor megjött a kártya, az angol bankok vért izzadtak és ingyenessé tették a használatát, hogy terjesszék - és a csekk még mai napig élõ, bár az elmúlt 20-30 év alatt erõsen csökkenõ fogalmú banki terméke az angol (és amúgy a francia) mindennapoknak is.

Ezalatt nálunk a Dunabank tett egy elvetélt kísérletet a csekk bevezetésére, egyidõben megjelentette a kártyáját, aztán a csekket gyorsan kivezette a piacról és maga is egy nemzetközi bank karjaiba omlott kártyástól. Nálunk a kártyákat és a tranzakciókat nem a meglevõ termékek díjstruktúrújához árazták (egy angol barátom anno röhögõgörcsöt kapott amikor m15 perc után leesett neki h mi is az az autónyeremény-betétkönyv, amivel még Skodát is lehetett nyerni....), hanem minden tételt egyenként, költség alapon, persze vastagon fogó ceruzával. Úgyhogy Gyula is jobban teszi ha megnézi hogy min keres a bank: pl a kártyához kapcsolt folyószámla 0%-os kamatozásán, mert hiszen a bank használja a számlaegyenlegünket, de 0% kamatozás mellett ez az õ haszna marad. Ezt valamiért az emberek többsége könnyebben nyeli le, mintha elkérnek tõle x Ft díjat... Sajnos az is igaz hogy a termékfejlesztés a csatorna túloldalán jobban megy: itthon senki sem kínál off-set nevû terméket, pedig én élvezném. A termék lényege hogy ha van 10 m Ft hiteled mondjuk évi 10%-os kamatra, és 2 m Ft megtakarításod mondjuk 5%-on kamatozó betétben v folyószámlán, akkor nem külön-külön kell a hitelre 1m Ft kamatot fizetni és kézhez kapni 100 e Ft-ot a betét után(azaz 900 e Ft-ot fizetni a banknak), hanem a 10m tartozásból leveszik a 2 m megtakarítást (hiszen tkp magadnak adtad hitelbe a betétként elhelyezett pénzt, ha ugyanannál a banknál van a hitel és a betét is), és erre kell a hitelkamatot fizetni, ami a példában 800 e Ft lenne, azaz laza 100 e Ft megtakarítás. Remélem nem untattalak vagy kuszáltam össze a lábait az okfejtéseimmel, jó éjt és passzentos bajuszkötõt (tényleg, ollókötõd van?)

Messzire-Ment-Ember is billentyûzetet ragadott a hiteles tájékoztatásért:

Elöszeretettel olvasom a Homar bejegyzeseit, de meg soha nem ragadtam billentyüzetet, hogy nehany leütesemet megörökitve lathassam az internet eme kivetelesen vicces es hasznos szegmenseben. Most muszaj megtennem. Bar nem vág Gyula irasanak lenyegebe, ekkora badarsagokat megsem lehet szo nelkül hagyni. "Messziröl jött ember azt mond amit akar." Gyula is, pedig nem is olyan messziröl ment haza. "Persze, azért hozzáteszem, ott is megvan a bankok magukhoz való esze, nem véletlenül lett pl. a Barclays (kb. az ottani OTP) nyeresége 76Milliárd GBP tavaly. De ez már egy másik történet... " Oriasi szerencse az rank nezve, hogy a "masik törtenetet" kifejtesebe nem bocsatkozott bele melyebben a tisztelt tajekozott hazaszarmazott! Nagyvonalu elbeszeleset tekintve könnyen lehet, hogy hosszu ideig nem terhetnenk magunkhoz a nyugati vilag döbbenetes tenyei felett erzett a'mulatunkbol. Ket apro megjegyzest füzök a fenti idezethez: - Penzügyi mutatoinak felsorolasaban az emlitett bank £7,136 milliard fontrol tud "csupan". A "messziröl jött ember" csupan 68,864 milliard fonttal (nagyjabol 25135,36 milliard forinttal) emlekszik többre. Felfele kerekit. Azt hiszem ilyenkor kell ezt irni: muhaha. - A fent emlitett brit bank közel sem "az ottani OTP". Meg csak nem is "kb." Mar amennyiben az OTP nem a harmadik legnagyobb bank Magyarorszagon. Meg valamit, ha mar itt tartunk. - A keszpenzfelveteli jutalekrol: " Csak a város elmaradottab pontjain kérnek jutalékot a kp. felvételért. " Amennyiben peldaul a Waterloo palyaudvar London "sziveben" közejük tartozik, akkor ez igy igaz. Ments isten, hogy vilaglatott honfitarsam tapasztalatait ketsegbe vonjam. Csupan pontositom annyival, hogy a kp felveteli jutalek NEM varosresz-függö. Vannak jutalekos es ingyenes penzkiado automatak. Szerencsere az utobbibol joval több van es a szamuk erzekelhetöen emelkedik. A jutalek pedig attol függ, hogy ki üzemelteti az automatakat nem pedig az, hogy mely pontjan vannak a varosnak. ui: A "cash back" stimmel. :) Bocsi, de az ekezetes karaktereket nelkülöznöm kell.

Szűrt kommentelők

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.