Záporoznak a nyaralós horrorsztorik. Tartsanak velünk, illetve Tamással, aki a Budavár Tours jóvoltából Máltán egy térdmagasságig penészes, fülledt, csotánylakta "apartmanban" lakott, ahol melegvíz sem volt. A hely neve Solar, úgyhogy aki jövőre visszakeresi ezt a posztot, kerülje el messzire:

Egész nyáron hallható volt különböző rádiókban, hogy a Budavár Tours azzal a reklámkampánnyal toborozta utasait, hogy mindenfajta bugyuta versikéket olvasott be, melyeket az állítólagos elégedett ügyfeleik írtak róluk. Hát most megírom jómagam is, persze nem versbe szedve, hogy mi, milyen utazási élménnyel "gazdagodtuk" a fent említett utazási iroda jóvoltából.

Máltai utat néztünk ki katalógusukból, melyben apartman szerepelt, ilyen ajánlással: "Véleményünk: baráti társaságoknak, családoknak ajánljuk. Bugibba egy nagyon népszerű üdülõhely, a környezõ utcák és éttermek, bárok forgalma miatt keletkezõ zaj zavaró lehet. A szobákoz ágyneműt adnak. A konyhában evőeszközök és edények vannak, de saját utazókészlet összeállítása javasolt. A szobák régi bútorzatúak, egyszerűen berendezettek."

Ez alapján nem is vártunk csodát, de azt, ami fogadott bennünket, arra álmunkban sem gondoltuk. A lépcsőház térdmagasságig felázva a vízől olyan büdös dohos volt, majdnem öklendeztünk miatta. Nem baj, gondoltuk, a mi apartmanunk az első emeleten van, oda talán nem jön fel a bűz. Hát az nem is jött fel, de olyan meglepiben volt részünk, hogy kínunkban sikoltozva nevetgéltünk vagy 10percen át. Egy kétszobás, konyhás, füdőszobás lakrészben találtunk magunkat melynek négy ablakából egy sem nézett utcára, hanem egy kétszer két méteres lichthoffra! Külön csemege, a máltai építőmesterek fantáziadús megoldása, hogy a csatornákat az épület falán kívülre helyezik, így az abban "utazó" ez-meg-azok jól hallhatóan vándorolnak, mint azt később hallottuk, mivel másfél mérerre az ágyunktól a nyitott ablak mellett történt mindez.

Persze rögtön rohantunk le az idegenvezető kisasszonyhoz, hogy panaszt tegyünk, de addigra már több csoport is felháborodva követelte, hogy azonnal tegyék át őket másik szállásra. Kiderült, hogy majdnam minden apartman ilyen adottságokkal rendelkezik. A következő tájékoztatást kaptuk: augusztus eleje van, főszezon, semmilyen más lehetőség nincs, egyet leszámítva, ami 45 máltai font (27.000,- forint) naponta, per fő. Ami annyit tesz, hogy ha az 5 fős csapatunk egy hétre 945.000,- forintot fizet, lesz normális szállása. Mit volt mit tennünk, maradtunk. Úgy intéztük programjainkat, hogy éjfél előtt ne érjünk, haza, és reggel mihamarabb már indultunk is, hogy a lehető legkevesebb  időt kelljen tölteni abban a borzalmas lakásban. Az hogy a 8 nap alatt egyszer volt melegvíz, 38 fok volt minden helységben, szánalmas állapotú bútorok voltak, csótányok rohangáltak mindenhol már csak hab a tortán. A legrosszabb munkásszállások a 70-es, 80-as években nem néztek ki így Magyarországon, mint a mi szállásunk.

Hát ennyi. Pontosabb még az hozzátatozik az igazsághoz, a minket megelőző turnusok mindegyike felháborítónak tartotta a szállásokat, ezt az idegenvezető hölgy mondta el. Ennek ellenére ezt az ominózus Solar apartman házat a mai napig hirdeti honlapján a Budavár Tours.