A Keleti pályudvar hajnali csúcsidejében üzelemő kettő pénztárból az egyikben még különösen ügyes alkalmazott is ül: Kati kolléganőnknek 23 perc várakozás után, 06:30-kor a 06:30-ra induló vonatra eladja a jegyet, amit aztán visszavált, hiszen a vonat elment.
Reggel 6:07-től álltam sorba a Keleti pályadvarnál, hogy 6.30-kor induló pécsi vonatra jegyet vegyek, de csak két pénztár volt nyitva és mindegyiknél vagy 30 utas várakozott idegesen. Voltak, aki azt hitték, sztrájkolnak a vasutasok, és ez a két ember kedves sztrájktörő. A sorbanállókban az volt közös, hogy egy-két kuncsorgót engedtek csak be a sor elejére, ha nagyon könyörgött, a többit simán elhajtották.
Odáig már megnéztem, hogy a belföldi pénztár csak 7:15-kor nyílik, hogy az automatáknál csak 100 kilométeres távig lehet jegyet venni, de hát a vonattal híresen nehezen és ritkán megközelíthető Kaposvárra mentem, ami 200 kilométer. Reménykedtem, ha ilyen lassan adnak jegyet, a vonatokat sem indítják pontosan.
6:29-re kerültem a pénztároshoz (és még így is helyet cseréltem hosszabb vita után egy 10 perccel később induló - asszem -békéscsabaival). 6:30-ra állították ki a jegyemet, de a pécsi vonat - hiába futottam a pénztár feletti 9-es vágányhoz -, már elment. Az a lány sem érte el, aki előttem, 28-kor kapta a jegyét, és akinek a sorban állás húsz perce alatt végig tikkelt a szeme. Ő szólt nekem kétségbeesve, hogy ez volt az, de nem hittem, hogy 15 másodperccel fél után már a távolból sem láthatjuk, gondoltam inkább a következő, benti vágányról indul, úgyhogy futottam vagy 100 métert. (Amivel behülyítettem egy srácot is, aki szintén lekéste a lassú jegyvétel miatt; elkezdett futni utánam.)
Mikor később reklamáltam a pénztárosnál, mondta, hogy annak reklamáljak, aki péntek hajnalra képes két darab pénztárost munkába állítani. Mikor az ügyeleten akartam reklamálni, és a munkaelosztót kerestem, végighallgatták a panaszomat, azt is, hogy most 9:30 helyett max délutánra juthatok le, így hiába keltem hajnali 5-kor, jöttem ki a pályaudvarra taxival; lemaradok a programomról. Mindez amiatt, hogy szivatják az utasokat s jegykiadásra nincs emberük, csak az ellenőrzésre. Annyit válaszolt a jelenlévő négy egyenruhás főnöke, hogy lehetőségem van két hónappal előre megvenni a jegyet.
A kapuknál hat jegyellenőrt láttam (ők a szerencsés, jeggyel rendelkezőket engedik be a vágányokhoz), mikor visszamentem a pénztárokhoz (6:50 volt). És még mindig vagy 60 ember állt ott libasorokban jegyre várva. És még mindig csak két libasorban. Az információnál viszont már segítőkészek voltak: csodálkoztak, hogy valaki 6:30-ra kiállít 6:30-kor egy jegyet. Melyik pénztáros volt?, kérdezték, mert ott is ketten voltak épp. Nem volt nehéz kinyomozniuk a kettőből. És visszaváltották soron kívül. Ajánlottak egy "gyors" vonatot, amivel még dél előtt leérek, ez a Déliből indultfél 7-korfél8-kor, bár a dombóvári átszállással együtt a kilencvenes évek elején megszokott 2.45-s menetidő helyett 4 óra zötyögéssel jut el Kaposvárra büfékocsi (kávé, víz) és konnektor (ez a laptopomnak kéne) nélkül. Mindez 2780 forintért. A Déliben egyébként - ahogy elsiettem mellette - vagy mindegyik pénztárnál csak pár ember volt. Erre lehet mondani, hogy a Keleti forgalmasabb, de az is segített az eseten, hogy messziről is négy pénztárt láttam nyitva.
Az utolsó 100 komment: