Vidám reggelt mindenkinek, mai első backdoor üzenetünk flaszteren termett szerzőjének víziójában sokemeletes tanyák pettyezik az Alföldet. Az elképzelés rokonszenves, egyetlen ellenvetésünk, hogy a túl korán bepálinkázott gazdák az ajtón kilépve így nem egy, hanem soktucat lépcsőnyit gurulnának lefelé. Fotózta Mikosz, köszönjük.

Nem tudjuk, ráadásul nem is akarjuk leplezni mélységes boldogságunkat, hogy hátradőlve, kényelmesen nézhetjük végig a jogtalan ügyfélfenyegetés bíróságilag elítélt bajnoka, az Intrum haláltusáját. Még, még, lassabban, lassabban. Mai örömünkre a rokonszenves behajtócég "Brüsszelig elmegy", amiért nem szedhet törvénytelenül pénzt sok éves hamis parkolási büntetések alapján. Vidámságtabletta ebben az Index-cikkben.

Az alábbi sztori azért érdekes, mert megmutatja, hogy a legdörzsöltebbnek hitt emberekben mennyi naivitás rejlik. A Naiv Ügyfél ebben az esetben Bogád kolléga, a hétpróbás belpolitikai riporter volt. Barátunk a 906-os éjszakai buszon ült, amikor egy bájos jelenet tanúja lett. Az ellenőrök megállították a buszt, hogy bevárjanak egy jó messziről rohanó párt, majd a jegy nélkül érkező utasoknak nem árulták el, hogy helyben is vehetnének jegyet, hanem letessékelték a két lihegőt, majd jót nevettek. Az utasverő BKV-legények idejében ez aranyos kis sztorinak számít, simán arcon is rúghatták volna a kétségtelenül balfácán utasokat.