Nem tudjuk mi kell ahhoz, hogy tömött szórakozóhelyen töltse valaki a szilvesztert, de ezt sosem értettük. Nem kellett ehhez még Anna sztorija sem a Radio Cafe bulijáról, ahol a végtelen számú eladott jegy miatt tömegnyomor és sorbanállás várta a szórakozni vágyókat, mosdó viszont csak nemenként egy.

A radiocafe végtelen mennyiségu" belépo"jegy értékesítésével szilveszteri buli helyett remek vagonhangulatot teremtett a véges befogadóképességu" Merlinben. Voltak bunkó biztonságiak is. Az 5000 forintos belépo" jegyet egy Quimby, Zagar, Eric Sumo koncertért teljesen vállalhatónak éreztük, a bajok éjfél elo"tt kezdo"dtek, a Quimby után. A kilencvenes évek végén, talán egy EFOTT-on láttam utoljára ekkora sort no"i mosdó elo"tt. Százasával álltak a csajok, a pasik csak tizesével (o"k itt-ott az udvaron is vajazták az ügyet), mobilvécé sehol, na ezt benézték a szervezo"k, de akkor még röhögtünk, harminc körül még sokáig tudom tartani, legfeljebb nem iszok sört.

De valamit mégis kéne, ezért bementünk a zsúfolt, de még elviselheto" koncertsátorból az épületbe, ahol kb 8-10 fo"/m2 népsu"ru"séget sikerült produkálni. Az egy méter széles lépcso"n négy sorban tülekedtek az emberek, a lépcso" alján már ketten vitatkoztak egy szervezo"vel, mert nem tudták érvényesíteni az 5000 ft/fo"s, a belépo"jegyen felül! kiváltott asztalfoglalásukat, a vita üvöltözésbe fajult, de ez senkit sem érdekelt túlságosan, a nép vállal és könyökkel igyekezett a bárpulthoz pogózni.

Gyorsan beláttuk, innen le kell lépni, de mindjárt éjfél, kell egy üveg valami, felnyomultunk mi is a lépcso"n, ami szerencsére csúszós is volt, és a kanyarban elkeskenyedo" típusú, ahol bukdácsoltak a fiatalok szépen, de a tömeg megtartotta o"ket. Amíg ott voltunk, nem került a földre senki, ami érdekes, mert a tömeg nagy része többet-kevesebbet azért ivott.
Éjfél körül érkezett két rendo"r, akik két nagyobb darab szervezo"vel elpapírozgattak egy darabig, majd simán leléptek, pedig akkor már a japán metrók stílusában ment a buli, két emeleten és a lépcso"n végig szorosan álltak az emberek, a kinti koncertsátorban is csak többen lettek.
Hiába fizettünk négyen egy huszast (a jelenlévo" pár ezres tömeggel együtt), ez a buli a radiocaféval együtt szánalmas, lépünk. De elo"tte haver angolul udvariasan megkérdezte a mögöttünk álló bennfenteseket, várható-e oszlatás, vagy ez egy ilyen rendezvény. A két fekete kabátos ork válaszul kiröhögte és magyarul (hogy máshogy) lehülyézte.

Jajó, értem már, az x fo"re tervezett helyszínre eladok 5x jegyet, és 2x asztalfoglalást amit nem biztosítok, nemenként egy darab mosdó elég lesz, kikölcsönzök pár sötét ajtónállót, lefizetem a megjeleno" rendo"röket és egy kicsit sem izgulok, nehogy leszakadjon az emelet, a lépcso", vagy eltapossanak egy kisebbre no"tt csajszit.

Mikor elmentünk, még folyamatosan engedték be az embereket. Az egész helyzet emlékeztetett a Szervita téri parkolóház és a kiégett Merga esetére, úgy látszik, ez egy ilyen környék, ha tele van, ha ég a ház, mindegy, menj csak be, de elo"tte fizess.
Mi mindenesetre ezek után átkozottul jót buliztunk. A Szódában.

Üdv
Anna