BPO478 történetéből a címben szereplő, nem különösebben meglepő következtetést vontam le. Továbbmegyek: sose jutott volna eszembe ilyesmi. A partvonalról persze mindenki okos. 12 üveg méz nem lehet olyan kis üvegben, hogy ne legyen egy kisebb vagyon. Borzalmas lehetett kinyitni a futárzsákot. Ragadós történet alant.
Régóta rendszeres olvasótok vagyok. Sokminden hasznosat tanultam az itt megjelenő posztokból, kommentekből.
Történetesen mézet szerettünk volna venni. Hát kérem, a mai világban nem úgy van az, sok a hamisított, cukrozott, gagyi utánzat. Bizony, ahogy Sün!! kolléga tanította - csak őstermelőtől! Ezért rendesen utána kellett járnunk a dolognak. A méhészeti egyesület ajánlásával ki is válaszottunk egy szimpatikus méhészt, megrendelést leadtuk. Minthogy tőlünk igen messze műveli áldásos tevékenységét, és nem tudtunk az áruért menni, maradt a futárszolgálatos megoldás. Ő a DPD-ben bízott meg, hogy talán körültekintőbben bánnak a csomagokkal, mint a posta. Hát, minden erőfeszítésünk ellenére sem sikerült megoldani, hogy itthon legyen valaki, amikor jön a csomag. Így csak egy DPD-s posztit cetlit találtunk a levélszekrényünkön, telefonszámmal, hogy egyeztessünk velük, hogy mikor hozzák ki újra. Még aznap délután (péntek) megbeszéltük a hétfői napot. Rendben. Vártuk egész nap, ehhez képest nem kaptuk meg a mézes csomagot. Sőt, kedden se! Ellenben kedd este jött egy elektronikus üzenet - a méhésztől...! Miszerint sajnálja, hogy még most se vehettük kézhez a küldeményt. Ugyanis ő kapta vissza, és a 14 üveg mézből 12 (!!) ripityára volt törve.
(Azt még nem írtam, hogy természetesen TÖRÉKENY-ként volt feladva és jelölve a csomag.)
Eddig a történet, sok hozzáfűzni valóm nincs, csak ennyi: futárszolgálattal soha, semmit, sehova, senkitől!!
"Nincs méz, nincs méz, nincs méz...
Irgumburgum-irgumburgum..."
Üdv.
BPO478
Az utolsó 100 komment: