Ez az igazi rock and roll, magyar biztonsági őr módra. A hét legviccesebb sztorijában Lacza azt kiáltotta, hogy Rock and roll baby, rock and roll., erre körbevették a Sportaréna biztonsági pitbulljai. Ha agyonverik, olyan híres lehetne, mint James Dean.
update 1.: Máris itt a durva bekiabálás az első fültanúja, olvasónk, Inkei Bence, aki egyébként az új Fenyő Miklós.
Sztori alant:
Gondoltam, megosztom veletek a Jerry Lee Lewis koncerten történteket, nem mindennap fordul elő az emberrel, hogy koncerten szabályellenes a kiabálás. Ezt is megértem.
Jerry Lee Lewis koncert, Papp László Sportaréna. Lement az előzenekar, a hangulatunk jó, várjuk az öreget, hogy a zongora billentyűi közé csapjon. Az arénában minden lámpa felkapcsolva és gyakorlatilag néma csend. Gondoltam, jelét adom várakozásomnak, és örömöm jeléül elkiáltottam magam, hogy „Jerry Lee Lewis”.
Egy percen belül haveromék szólnak, és mutogatnak mögém, hogy „figyeld már”, 8 biztonsági őr gyűlt körém! Röhögtünk, de nem akartuk elhinni, hogy ezek miattam jöttek oda. Viszont martalóc, kemény, és szigorú tekintetük annyira rám összpontosult, hogy nagyon úgy tűnt. Na ekkor odafordultam a haverokhoz, mondom próbáljuk ki! Elkiáltottam magam, hogy „Rock and roll baby, rock and roll”. Na itt indult is a lavina.
Mind közül a legszigorúbb nézésű őr már mögöttem is volt, és megkért, hogy ne kiabáljak. Elhűlve a döbbenettől, hogy ezek tényleg miattam jöttek oda, és vettek körbe, meg is érdeklődtem, hogy mi a baj? Válasz: Ne kiabáljak, nem lehet kiabálni. Mondom nekik, de hát miért nem? Mondja az őr, hogy zavarom a többieket. Na ezen a ponton mindenki, aki körülöttünk ült kikérte magának ezt, és ki így, ki úgy a tudtukra adta, hogy őket bizony rohadtul nem zavarta, sőt... Ekkor megkérdeztem újra az őrtől, hogy most akkor mi a baj, mire azt a frappáns választ adta, hogy „Nem lehet kiabálni, ez a szabály”. Ezt követően volt még egy-két süket fülekre találó kérdésem, hogy milyen szabály, meg amúgy is egy rock koncert, de már nem nagyon feszítettem tovább a húrt, mert a többi őr mozgása egyértelművé tette, hogy pillanatokra vagyok a kiemeléstől.
Így hát nem volt más hátra, a párbeszédnek véget szakítottam egy „jóvan”-nal, mire a kedélyek megnyugodtak, de azért a koncert kezdéséig két őr vigyázó szemei előtt iszogattam sörömet.
Lacza
Az utolsó 100 komment: