Ildikó csoportos dinoszaurusz-szafarira fizetett be gyermekével a KalandoZoo-nál, és talált néhány olyan rejtélyt, amit azóta sem sikerült megfejtenie. A Homár nem lepődött meg, hogy a beígért dinoszaurusz-simogató nem létezik, de a dinofogyasztó korosztálynak ajánlott alternatív boszorkányüldözés-viaszmúzeumon igen:

Már régóta nézegettem a KalandoZoo utazási iroda ajánlatait, mivel én is, és ötéves fiam is nagyon szeretjük az állatokat. Mikor megláttam, hogy van egy osztrák dinópark, ahová szerveznek utat, gondoltam ez tuti jó lesz az ovisomnak, aki kívülről fújja melyik sauros élt a krétakorban. Szerencsére az alábbiakban leírt bakikból kisfiam nem érzékelte mindegyiket, ő alapvetően jól érezte magát. Nekem azonban muszáj ezeket megosztanom, mert szétfeszít a düh, és hogy ilyeneket meg lehet tenni egy gyerekeket megcélzó úton.

1. A parkban körbevezető szakvezető többször elrontotta a dinoszauruszok nevét, annak ellenére, hogy a kezében volt a leírás, és a táblákon olvasható volt a pontos név. Az ötéves gyerekek javították ki. Talán nekik kellett volna tartani a vezetést.

2. Ez az úr említette, hogy a kisállat simogató két éve megszűnt. Az utat kísérő idegenvezető azt állította még a leszállásnál is a buszban, hogy a vezetés után megnézhetjük a kisállat simogatót. Félévente visznek ide utat, tehát négy alkalmuk lett volna észrevenni, hogy a kecskék haraptak, már nincsenek is a parkban.

3. A park után egy várban folytattuk a túrát, ahol boszorkányüldözéssel kapcsolatos viaszbáb kiállítás volt. Alternatív lehetőség volt a ragadozómadár bemutató 16 órától. Ovisokkal inkább ezt választottuk. Az idegenvezető azt kérte, hogy engedjük előre a kiállítást látogatókat, hogy több idejük legyen. Megtettük. De a bemutató szombatonként 15 órakor kezdődik, vasárnap 16 órakor. Ez egy szombati nap volt. El lehet képzelni, hogy reagált a kialvatlan ötéves, (az út reggel 5.30kor indult Budapestről)  amikor megtudta, hogy pont a madár bemutató végére értünk oda? És a várba sem tudtunk bemenni, mert a csoportot ugye előre engedtük? Bemehettünk volna persze, de nem csoportos áron.

4. És végül a majd 50 perces pihenő... Mert muszáj volt megállni egy csárdánál, ahol odafelé is megálltunk, ami 3 óra út után normális. De  másfél óra út után? Talán kisgyerekekkel nem mindegy, hogy este f11-re vagy f10-re érünk haza... Értem én, hogy anyagilag nagyon megéri együttműködni egy csárdával, de azt gondolom az utasok elégedettsége fontosabb, mint a Gulyás csárda forgalmának növelése. Busz bezárva, kint 10 fok és eső, fáradtak voltunk...Más lehetőségünk nem volt, ittunk egy italt a melegben mi is.

Ja, és amikor jeleztem az utazásszervezőnek e-mailben a kifogásaimat, nem kaptam semmi választ. Lehet, hogy egy elnézést kérő levél megakadályozta volna, hogy a Homárra elküldjem. Mielőtt tehát ezt az irodát választjátok, gondoljátok meg kétszer!